Az elmúlt évek globális eseményei egyértelművé tették, hogy az élelmiszer-biztonság többé nem csupán a mezőgazdasági szektor ügye. A jó minőségű, megfizethető és megbízható élelmiszer biztosítása napjainkban alapvető nemzetbiztonsági kérdéssé vált – jelentette ki Ökrös Oszkár, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára az ENSZ Élelmezési Csúcstalálkozóján, melyet Etiópia fővárosában, Addisz-Abebában rendeztek meg.

A globális kihívások nyomása

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban az élelmezésbiztonságot súlyos nemzetközi kihívások veszélyeztették. A világjárványok, az ellátási láncok megszakadása, a szélsőséges időjárási jelenségek – köztük az aszályok és az árvizek – és a fegyveres konfliktusok következtében kialakuló drasztikus energia- és nyersanyagár-emelkedés mind komoly fenyegetést jelentettek az élelmiszer-ellátás stabilitására.

Ökrös szerint ezek a körülmények rámutattak arra, hogy az élelmiszer-szuverenitás – azaz az önellátás képessége – nem csupán gazdasági vagy mezőgazdasági cél, hanem kulcsfontosságú nemzetbiztonsági szempont is.

Kapcsolódó bejegyzések

Reziliencia: ez az, ami nélkül nem élhet túl a kerted (sem)

A reziliencia a jövőnk alapja. Még nem késő elkezdeni a jó gyakorlatokat ahhoz, hogy később is legyen mit ennünk.

A rövid ellátási láncok szerepe

Kiemelten fontos tehát az ellenálló és rugalmas élelmiszer-termelés fejlesztése, valamint a helyi alapú rövid ellátási láncok erősítése. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás jegyében különösen fontos a vízgazdálkodási stratégia fejlesztése, a precíziós öntözési rendszerek támogatása, illetve a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok ösztönzése. Ezek célja a talaj egészségének megőrzése, a biológiai sokféleség fokozása és a szén-dioxid megkötésének növelése.

A helyettes államtitkár rámutatott arra is, hogy a rövid ellátási láncok nem csupán a gazdálkodók jövedelmét növelik, hanem hozzájárulnak a helyi gazdaság megerősítéséhez is. Ha a fogyasztók helyi termékeket vásárolnak, közvetlenül támogatják a térségben élő termelőket, akik bevételeiket szintén a helyi közösségekben költik el. Ezért a helyi élelmiszereknek nemcsak az otthoni asztalokon, hanem az éttermek, iskolai menzák és közétkeztetési intézmények kínálatában is helyet kell kapniuk.

A jövő agráriuma fiatalokat kíván

Ökrös Oszkár kitért arra is, hogy az agrárium világszerte öregedő társadalmi struktúrával küzd. A fiatalok városba áramlása, a jövedelmi különbségek és a földhöz vagy tőkéhez való korlátozott hozzáférés komoly akadályokat gördítenek az ágazat megújulása elé. Ennek orvoslására Magyarország új jogi eszközöket vezetett be, amelyek megkönnyítik a generációk közötti gazdaságátadást. Az új „gazdaságátadási szerződés” biztosítja az adminisztrációs terhek csökkentését, a jogfolytonosságot és a zökkenőmentes átmenetet az idősebb gazdálkodók és fiatal családtagjaik között.

Az ország célja egy olyan mezőgazdaság felépítése, amely egyszerre képes alkalmazkodni a globális kihívásokhoz, biztosítani az ország élelmiszer-ellátását és vonzó lehetőségeket kínálni a jövő agrárszakembereinek.

Forrás: Agroinform

Kiemelt kép: canva