A válsághelyzetek ellenĂ©re (világjárvány, energiakrĂzis, háborĂşs válság) vagy Ă©ppen ezek hosszĂş távĂş lekĂĽzdĂ©se Ă©rdekĂ©ben az eurĂłpai uniĂłs támogatások segĂtsĂ©gĂ©vel az elmĂşlt 3 Ă©vben lendĂĽletet vett a hazai erdĹ‘telepĂtĂ©si program. Az AgrárminisztĂ©rium arrĂłl tájĂ©koztatta lapunkat, hogy az elĹ‘zĹ‘ uniĂłs támogatási ciklusban közel 128 milliárd forintot költhettek el a pályázĂłk erdĹ‘telepĂtĂ©sre, Ă©s csaknem kĂ©tmilliárdot ipari fa ĂĽltetĂ©sĂ©re. EbbĹ‘l az összegbĹ‘l pedig mintegy 23,5 ezer hektárnyi faállománnyal gyarapĂtották a magyarországi erdĹ‘ket.
Nagy mĂ©rtĂ©kben fejleszthettĂ©k zöldfelĂĽleteiket a falvak is. Az AgrárminisztĂ©rium TelepĂĽlĂ©sfásĂtási Programja rĂ©vĂ©n, vagyis az ország legnagyobb fásĂtási programjának három szakaszában eddig 1800 tĂzezernĂ©l kisebb lĂ©lekszámĂş telepĂĽlĂ©s igĂ©nyelt 46 ezer fát, hogy elĂĽltesse Ĺ‘ket.
Magyarország egyĂ©bkĂ©nt sem áll rosszul EurĂłpában ebbĹ‘l a szempontbĂłl, hiszen a terĂĽletĂĽnk 22 százalĂ©kát erdĹ‘ borĂtja, Ă©s ezzel az arányszámokat tekintve sok uniĂłs tagállamot megelĹ‘zĂĽnk. Az elmĂşlt Ă©vszázadban Magyarország megduplázta erdĹ‘terĂĽletĂ©t. A rendszerváltozás Ăłta pedig 200 ezer hektár Ăşj erdĹ‘ lĂ©tesĂĽlt hazánkban.
A kabinet az uniĂłs támogatások segĂtsĂ©gĂ©vel most tovább javĂthat ezen a helyzeten, hiszen a tervek szerint 50 ezer hektárnyi Ăşj erdĹ‘ telepĂtĂ©sĂ©hez, lĂ©trehozásához nyĂşjt támogatást. Erre meg is kapta az esĂ©lyt, hiszen az elĹ‘zĹ‘ támogatási ciklushoz kĂ©pest háromszor annyi, összesen 310 milliárd forintnyi uniĂłs pályázati forrást költhet el a magyarországi erdĹ‘kre 2027-ig. Ezzel elĂ©rhetĹ‘vĂ© válik az a cĂ©l, hogy a hazai erdĹ‘k aránya 22 százalĂ©krĂłl 27 százalĂ©kra nĹ‘jön 2030-ig.
Lehet majd támogatást kĂ©rni többek között a Natura 2000 terĂĽletek kezelĂ©sĂ©re, az erdĹ‘károk helyreállĂtására, erdĹ‘szerkezet átalakĂtására, örökerdĹ‘k kialakĂtására Ă©s fenntartására, az erdei infrastruktĂşra fejlesztĂ©sĂ©re. BĹ‘vĂteni kĂvánják az erdĹ‘k ökolĂłgiai Ă©rtĂ©kĂ©t növelĹ‘ fejlesztĂ©seket, folytatni az idegenhonos fafajok visszaszorĂtását az erdĹ‘kben. A támogatások odaĂtĂ©lĂ©sĂ©nĂ©l azĂ©rt is fontos szempont, hogy az Ĺ‘shonos, illetve a klĂmaváltozáshoz alkalmazkodĂł fajok telepĂtĂ©sĂ©vel változatos, ellenállĂł erdĹ‘k szĂĽlessenek, mert a termĂ©szetvĂ©delmi szakemberek szerint a gyors növekedĂ©sű fafajok akár károkat is okozhatnak.
A gyökereikkel megcsapolják pĂ©ldául a talaj vĂzkĂ©szleteit, utánpĂłtlás hiányában pedig a talajvĂzszint hamarosan csökkenni kezd. Ez sok helyen már aktuális problĂ©ma, a Duna–Tisza közĂ©n a talajvĂzszint ma több mĂ©terrel a 20. század elsĹ‘ felĂ©ben mĂ©rt Ă©rtĂ©kek alá sĂĽllyedt.
A pályázat gondol a fiatal vállalkozĂłkra is, akik alapanyagokat szeretnĂ©nek gyártani a faipar számára, illetve szaporĂtĂłanyagot előállĂtani, de az ipari erdĹ‘k támogatására az eddigi tapasztalatok alapján csak kis rĂ©szben volt igĂ©ny. Nem kell tehát attĂłl tartani, hogy az örökerdĹ‘-telepĂtĂ©s helyett a faanyag-előállĂtásĂ© lesz a fĹ‘szerep, vagyis hogy egy idĹ‘ után az elĂĽltetett erdĹ‘ket ipari cĂ©lra kivágják. Az AgrárminisztĂ©rium közlĂ©se szerint a VidĂ©kfejlesztĂ©si Program tapasztalatai azt mutatják, hogy 90 százalĂ©kban a támogatásokbĂłl nem ipari cĂ©lĂş erdĹ‘telepĂtĂ©s valĂłsul meg.
Azt egyelĹ‘re mĂ©g nem tudni, hogy idĂ©n pontosan mekkora összegre lehet pályázni a 310 milliárd forintos uniĂłs keretösszegbĹ‘l, de a kiĂrásokat már idĂ©n elkezdik közzĂ© tenni. Ăšgyhogy ideje elkezdeni figyelni a szaktárca hirdetmĂ©nyeit az erdĹ‘sĂtĂ©sre jogosult földhasználĂłknak, akiknek erdĹ‘telepĂtĂ©si vagy fásĂtási engedĂ©lyĂĽk van.
A szaktárca lapunkkal azt is közölte: a megemelt támogatásokkal nemcsak azt szeretnék elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, hanem azt is, hogy a fenntartásukat végző vállalkozások versenyképesek legyenek.