Miközben az elmúlt 120 év legforróbb nyara tette próbára a városlakókat, Budapesten saját tulajdonosaik sosem látott mértékben pusztítják a kertjeiket. Pedig a főváros nem erdőből álló zöldterületeinek fele magánkézben van, ezért a kerttulajdonosoknak fokozott a felelősségük a város élhetővé tételében.
A főváros nem erdőjellegű zöldterületeinek 51 százaléka magántulajdonban van, kiskertként, vállalkozások udvaraként, telephelyeként szolgál. Amíg a parkok felülete nem módosult jelentősen, addig a „magánzöld” látványosan zsugorodik, egyrészt a túlépítés, másrészt a túlburkolás miatt. Mindez erőteljes hatással van a felület hőmérsékletére is,
A túlburkolás egyik módja a magánkertek műfűvel borítása. A plasztikfű divattermék lett, de nem műanyagnak nevezik, hanem „gondozásmentes” vagy „holland” pázsitnak. Komoly hátránya, hogy a műanyag nem termel oxigént, a műfű alatt „berohad” a talaj, és alatta tényleg megszűnik az élet. Tehát aki gondozásmentes műfűbe fektet, az nem zöldfelületet teremt, hanem megszünteti azt, akkor is, ha színében zöld dolgot terít a talajra. Ám ez a zöld az égetően forró nyarak idején a városi kertek hűtőhatása helyett éppen fűtőhatást hoz létre, hiszen ez egy műanyag borítás, ami felforrósodik a tűző napon.
Kevés városi kert alkalmas arra, hogy összeérő lombkoronájú facsoportot ültessünk bele, de a bitumen és a zöldterület közötti akár 20 fokos hőmérsékletkülönbség meggyőző érv arra, hogy zöldítéssel a városok sokkal élhetőbbé válnának.
Fontos tehát rögzíteni, hogy a kertészkedésre fordított idő nem veszteség, nagyon is hasznosul, egy gondozott kert nemcsak az ingatlan értékét növeli, de ez az egyik legfontosabb stresszlevezető. A természetben töltött idő akár heti két óra alatt is javítja az egészségi állapotot. Az egészség megőrzéséhez még a városi fasorok közelsége is hozzájárul, mint azt egy német kutatás kimutatta.
A műfű mellett a másik terjedő divat, amikor a zöldövezetek lakói fehér kősivataggá alakítják a kertjüket. A jelenség Európa-szerte mára olyan gyakorivá vált, hogy a felforrósodó városok kénytelenek védekezni ellene. Több német önkormányzat megkezdte a kavicskertek betiltását vagy legalábbis megpróbálja korlátozni a terjedésüket.
Miért lenne jó kő, műfű és térkő helyett élő kertet kialakítani? A kertek fontos szerepet játszanak a biodiverzitás, vagyis a fajok sokszínűségének megőrzése terén, ezért erre kellene elsősorban törekedni. A kerttulajdonosoknak el kell tudni viselni, hogy a kertet ősszel betakarják a falevelek; tavasszal a virágszirmok, a gyümölcs potyog, a vadszőlő fut, a szegfű túllép a virágágyás határán, az egyik palánta nem virágzik, és így tovább.
A kánikulában a városok önmagukat fűtik azzal, hogy olyan felületekből épülnek fel, amely még fokozzák is a hőséget. A kis kerti tavak viszont több fokkal képesek csökkenteni a környezet hőmérsékletét. A tavak mellett fontos lehetőség lenne a zöldtetők kialakítása, a fővárosban erre rengeteg lehetőség kínálkozna, mert a mostani minimálházak előtt is nagyszámú lapostetős épület volt már. A zöldfelület jelentősen hűtheti a kánikulában az alatta levő épületet és összességében a várost is. Nem véletlen, hogy Barcelonától Rotterdamig számos program születik a tetők kertként való hasznosítására.
(Forrás: valaszonline.hu Kép: pexels.com)
