Ozzy Osbourne a 70-es években vált híressé a Black Sabbath együttes tagjaként, majd sikeres szóló karriert futott be, de zenéjét gyakran beárnyékolta kábítószer- és alkoholfogyasztása.
Az igazság az, hogy Ozzy kutatói szemmel rendkívüli. Folyamatosan küzdött a többféle káros szenvedéllyel (kokain, ital, gyógyszerek, burrito), fél évszázadon át fáradhatatlanul turnézott és bulizott, miközben naponta akár 25 Vicodin tablettát is bevett. Igen, ez ugyanaz az addiktív, félszintetikus opioidot tartalmazó fájdalomcsillapító, amire 8 évadnyi Doktor House-t húzott fel Hollywood.
Az átlagembert könnyedén megölné az egyetlen hétig tartó Ozzy életstílus, vajon mi teszi lehetővé, hogy valaki túléljen úgy, hogy évtizedekig konyakot reggelizik kábítószerrel?
A Sötétség Hercegének genomjában 300 ezer új variánst találtak, de tegyük is gyorsan hozzá, hogy abban az időben mikor még csak néhány (mármint néhány száz, de a mai léptékkel néhány) genom volt szekvenálva, ez nem volt annyira szokatlan. Viszont találtak érdekes dolgokat is. Ozzy mutációt hordoz az OPRD génjeben, amely az opioid receptorok kódolásáert felel, az ADH4 génben pedig olyan variációval rendelkezik, mely lehetővé teszi számára az alkohol hatékonyabb lebontását.
Az ADH4 gén terméke egy fehérje, az alkohol-dehidrogenáz-4. A mutációk ennek a fehérjének a mennyiségére vannak hatással, szóval az ő teste sokkal gyorsabban bontja az alkoholt a normálisnál, ami segíthet megérteni, miért nem robbant még fel a mája.
Az AVP1AR polimorfizmus a zenei képességekkel társul, aztán azonosítottak egy olyan mutációt (ARRB2) is, a metamfetamin metabolizmusért felelős génben, ami az összes gerinces körében egy nagyon konzervált pozíciójú (szigorúan ott leginkabb csakis azt) lizint kódolna, kivéve – természetesen – Ozzyt.
Kiderült az is, hogy Ozzy kétféle verzióban hozdozza a COMT gént. Az egyik típusát ennek a génnek úgy becézik, hogy „warrior” (harcos) a másikat pedig úgy, hogy „worrier” (aggódó). A COMT gén felelős a dopamin, epinefrin, norepinefrin lebontásáért és a két verzió nagyon eltérő dolgokat eredményez.
A „warrior” variáns magasabb szintű dopaminerg transzmissziót okoz, ami stresszes szituációkban, amikor magasabb a dopamin szintje a szervezetnek előnyt jelent. A „worrier” ezzel szemben hátrányt okoz stresszhelyzetekben, azonban memóriát és összpontosítást igénylő feladatokban növekedett képességekkel társul. Az a tény, hogy Ozzy mindkettőt hordozza, némi magyarázattal szolgálhat arra, hogy élt túl és alkalmazkodott helyzetekhez, hogy küzdött meg a sztárság terhével.
Hogy mire adnak választ ezek az áskálódások a genomban? És mitől vagyunk ugyanolyanok és mitől különbözőek? Kiderül a teljes írásból, ami IDE kattintva olvasható.
(forrás: Gondolatok és biológustól)
Kiemelt kép: Ozzy Osbourne Facebook oldala