A permakultúra lehet a jövő élelmiszer-termelésének záloga? – Interjú Mag Zsuzsával

A permakultúra lehet a jövő élelmiszer-termelésének záloga? – Interjú Mag Zsuzsával
A permakultúra lehet a jövő élelmiszer-termelésének záloga? – Interjú Mag Zsuzsával

A permakultúra és az erdőkert egyre divatosabb hívószavak. Sokan vágnak bele, sokan terveznek, akár önellátás a cél, akár nagyobb léptékű termelés. Kihívások, sikerek, csalódások és rengeteg tervezés vezet ezen az úton: a Magyar Permakultúra Egyesület alelnökével, Mag Zsuzsával beszélgettem a permakultúra jövőjéről és lehetőségeiről.

Zsuzsát nem nagyon kell bemutatni azoknak, akik a legkisebb szinten is találkoztak már a permakultúra fogalmával. Ökológusként hamar a permakultúra felé fordult: nemcsak a gondolkodását formálta át, hanem teljesen más szemléletmódot és életstílust is adott neki ez a megközelítés. Aki a témával foglalkozik, ebben a cipőben jár: van, amit csak szívvel-lélekkel és tiszta természetszeretettel lehet csinálni – a permakultúra éppen ilyen.

Ez a szemléletmód maga a remény: hiszen ha az ember képes rombolni, akkor ugyanúgy építeni is tud. A természeti rendszerek pedig borzasztó erősek. Ha megismerjük őket, együtt dolgozunk velük, a legtöbb negatív folyamat visszafordítható. Valahol éppen ez a permakultúra lényege is: az összhang, az együttműködés, ahol minden élőlény ad és kap. Kizsigerelés és pusztítás nélkül!

Egy csapat, amelyik egyre többet tesz a szemléletváltásért

A MAPER, azaz a Magyar Permakultúra Egyesület baráti alapon szerveződő közösségként kezdte, majd a tagok 2017-ben elérkezettnek látták az időt, hogy egyesületet alapítsanak. Az egyesület feladatának érzi, hogy minél több ember szemléletmódját megváltoztassák.

A MAPER tagjai
Kép: MAPER

Az egyesület kutatási, tervezői és oktatási munkacsoportot is indított, térképet készített rengeteg helyszínről, és képzéseik is nagyon jelentősek. Az oktatás különösen nagy hangsúlyt kap: az általuk indított PDC (Permaculture Design Course) olyan képzés, melynek keretében az érdeklődő megismerkedhet a tervezés alapjaival, gyakorlati tudást szerezhet, és nem mellékesen megismerheti az ország legkülönlegesebb permakultúrás kertjeit, gazdaságait. A képzés során cél megmutatni minél több gyakorlatban működő megoldást: nem egy teremben leadott tananyag dominál, hanem a különböző helyszínek megoldásai, lehetőségei. Az így megszerzett tudást aztán a saját kertjében is beépítheti a „tanuló”.

A cél mindenhol más: a permakultúra létrehozásának egyik legelső lépése ugyanis a célok meghatározása. Az önellátás, az állattartás, a zöldségtermesztés mellett a termőhely adottságai, a különböző körülmények más és más utat mutatnak. Egy azonos csak: a szemléletmód.

Felkészülés a kiszámíthatatlanságra

Kérdésemre, miszerint mi az egyesület legfőbb célja, Zsuzsa nem a legegyértelműbb választ adja. Habár a szemléletformálás fontos helyen szerepel, emellett egyre fontosabb ma már az alkalmazkodás.

Élőlények összhangja
Kép: Mag Zsuzsa

Hiszen egy egyre nehezebben kezelhető, mind inkább komplikáltabbá váló világban élünk, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt. A jövőben egymásba kapaszkodva, a tudást és a tapasztalatokat megosztva léphetünk előre. Voltaképp egy tudáshálót alkotva, mikro- (vagy nem is annyira mikro-) közösségekben, minél gyorsabban kipróbált lehetőségekkel haladhatunk előre, és alkalmazkodhatunk az állandó bizonytalansághoz.

Az egyesület így ebben is igyekszik támaszt nyújtani, és segítséget ad azoknak, akiket érdekel a téma. Ráadásul a különbözőség, a más és más helyzetek és körülmények gazdagítják a tudást: a sokhektáros gazdaságból és a kisebb erdőkertből ugyanúgy gyűjthetsz tapasztalatot. A kisebb közösségek tudásátadása tehát az egyik legfontosabb elem, amely a jövőben kiutat jelenthet a krízishelyzetekből.

Egyre nagyobb érdeklődés övezi a permakultúrát

Ezzel talán nem mondok újat: az önellátás, a változatos és vegyszermentes élelmiszer-termelés (és -fogyasztás) egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Erre sok esetben megoldást kínál a permakultúrás tervezés. A jól beállított és megtervezett kert bőséget teremt. A hangsúly pedig a minőségen van: nem meglepő, hogy a mostani bolti minőség és ár mellett sokan döntenek az önellátás mellett. Az is jó érv a permakultúra mellett, hogy egy jól megtervezett, elsősorban az évelőkön alapuló kert sok élelmiszert adhat, a konvencionális módszerekhez képest kevesebb befektetett munkával.

A kertlátogatásokra pillanatok alatt betelnek a helyek.
Kép: Mag Zsuzsa

Zsuzsát folyamatosan keresik újabb és újabb tervezni vágyók, segítséget kérnek tőle, kertet látogatnak. Ez pedig más egyesületi tagoknál is megfigyelhető. Habár a minta nem reprezentatív, érezhető, hogy egyre többen vágnának bele a saját kertjük kialakításába.

Emellett egyre több a már elkezdett kert, amelyekben Zsuzsa rengeteg fantáziát lát. Az emberek elsajátítják a szemléletmódot, és lelkesen és helyesen alkalmazzák is a tanultakat. Természetesen minden kert más, de épp ebben rejlik a szépsége: meg kell ismerned a területedet ahhoz, hogy valóban együtt tudj vele működni.

Tompítja a permakultúra a klímaváltozás hatásait?

Aki belevág, azt biztosan foglalkoztatja a kérdés, hogy a permakultúrás kert ellenállóbb-e a kiszámíthatatlan változásokkal szemben. Zsuzsa tapasztalatai megerősítenek: egyértelmű, hogy ez az irány növeli a rezilienciát.

A permakultúrás projektek esetében az etika áll a középpontban. Tehát a célunk az, hogy amit a kertünkben csinálunk, az a környezet, a körülvevő természet számára is áldásos legyen. Embernek, állatnak és növénynek éppúgy igazságos lehessen a végeredmény.

Egy jól beállított kertben is akadnak kihívások.
Kép: Mag Zsuzsa

Alapvetően tehát az etika a lényeg, de nagyon sok egyéb cél létezik, amit kitűzhet maga elé a kertészkedő. Van, ahol az önellátáson van a fókusz, van, ahol a lelki jólét erősödésén, van, ahol szociális célok vezérelnek. A lehetséges célok tehát sokfélék, a közös jellemző azonban mindenhol ugyanaz. A permakultúrás rendszerek sokkal reziliensebbek a hagyományos módszereknél. Éppen azért, mert a szemlélet részét képezi az ökológiai gondolkodás, így az ellenállóság is növekszik.

Kihívások mindig akadnak

Sok esetben elképzelhető az újratervezés. Habár Zsuzsáék 10 éve vágtak bele az erdőkert megvalósításába, a célok megváltoztak. A kulcscélok (a funkciók) megtervezése elsődleges a kert kialakításakor, ám miután ezek a célok megvalósulnak, értelemszerűen teret kap bizonyos törekvések felülbírálata. De ez is a körforgás része: együttműködni, együtt lélegezni a kerttel, figyelni annak változásait, alakulását, és amennyiben szükséges, beavatkozni.

Csodás bőséget adhat a kert.
Kép: Mag Zsuzsa

A kezdetben megfogalmazott élelmiszer-ellátó funkció ma már egészen jól teljesül: de mi következhet ezután? Nagyobb hangsúlyt kaphat például az ember, több élettér, több pihenőhely kialakítása. De az ellenállóság is emeli a tétet: még egy olyan jól beállított kertben is, mint a Manna erdőkert, megjelennek a csigák.

A fő kihívás azonban mindenképpen a kiszámíthatatlan, bizonytalan világ okozta teher. Az éghajlati anomáliák, a kiszámíthatatlan folyamatok, az energiaárak mind afelé mutatnak, hogy a permakultúrás rendszert, amelynek az ember is fontos része, minél ellenállóbbá kell tenni. A jövőben jó eséllyel mindenkinek ez okozza majd a legnagyobb kihívást. Azonban a szóban forgó szemléletmód sokkal több segítséget ad, mint a hagyományos kertészkedés. A hangsúly továbbra is az együttműködésen van.

Együtt, harmóniában a természettel.
Kép: Mag Zsuzsa

A jövő generációja

Ezen a ponton pedig érdemes látni, hogy mit is adunk át a jövő generációinak az erdőkerttel és a permakultúrás szemlélettel. A természet szeretetét, az összhangot a környezetünkkel, változatos munkát és ennek gyümölcsét, valamint lehetőséget arra, hogy felkészülhessenek egy biztonságosabb jövőre. Az élelmiszer-ellátás nehézségei, a termelőterületek csökkenése, az időjárás átalakulása mellett olyan tudás is kerülhet az ilyen közegben felnövő gyerekek birtokába, amely segítheti őket a növekvő problémák leküzdésében. Aki a permakultúrát választja, az a jövő generációira is örökíthet egy tenyérnyi földet, amely egy bizonytalan világban biztonságos életet tehet lehetővé az élelmiszer megtermelésének a lehetősége révén.

Kiemelt kép: Mag Zsuzsa (A képek Mag Zsuzsa tulajdonában vannak.)

search icon