Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások okozzák, hogy nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön. Az ELTE kutatói megtalálták a megoldást a zivatarbő nyárhoz.
2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus katasztrofális volt az Alföldön. Hetekig szinte egy csepp eső sem esett, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.
Az ELTE kutatói megállapították, hogy a légkörből a legtermészetesebb dolgok egyike, a víz – a szokatlanul erős szárazság miatt a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszín közeli párás légréteg – hiányzott. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.
Kapcsolódó bejegyzések
Mexikó felhőetetéssel enyhítené az aszályt
A mexikói kormány felhőetetéssel oldaná meg az aszályos területek csapadékhiányát, kutatók szerint azonban kevés a bizonyíték arra, hogy ez működne.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében jelentősen visszaesett, ami a szárazság fennmaradásához vezetett. A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadék a talaj mélyebb rétegeiben tárolódni tudjon. A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra.
Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársai ezért azt javasolják, hogy az alföldi táj egy részén – becslés szerint összesen legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, sőt ezekre a helyekre a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit el is kell juttatni máshonnan. Ahogy a kutatók is megjegyezték, önmagában ez a javaslat nem új, de az az elem már igen, hogy a tájban, lényegében az eredeti szerkezetét visszanyerő talajban tárolt víz nyári, hőhullámok idején is stabil elpárologtatása hozzásegíthet a zivataros ciklus meghosszabbításához, ami a mezőgazdasági termelésben tartott területeken is érezhető többletcsapadékot eredményezhet a legkritikusabb nyári hónapokban, a szárazabb, melegebb években is.
Kapcsolódó bejegyzések
Veszélyes konfliktusforrás a napsugárzás és a csapadék manipulálása
A legmagasabb szintű nemzetközi tárgyalásokat sürget az Európai Bizottság. A tárgyalások az úgynevezett geomérnökség vagy más néven klímamérnökség veszélyeiről és szabályozásáról, illetve kordában tartásáról szólnának, tekintettel az éghajlat megváltoztatását célzó eljárások kockázataira.
Ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezek a párologtató területek az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes, alacsonyabb aranykorona értékű földekből alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.
A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is számos előadást és kerekasztal-beszélgetést tartottak a szélsőséges és változékony időjárásról, valamint a globális felmelegedésről.
Forrás: Telex
Kiemelt kép: Canva