Az Európai Unióban az összes energiafelhasználás 16%-át, míg a háztartások energiafelhasználásának 64%-át a fűtés adja. Ennek ellenére mégis jóval kevesebb szó esik erről a jelenségről, mint olyan manapság trendinek számító egyéb témákról, amilyen például az elektromobilitás.
Pedig mindenképp érdemes lenne többet foglalkozni a fűtéssel, mert ahogy Csutora Mária, a Corvinus Egyetem kutatója elmondja előadásában, ezen a területen lehet a legnagyobb és leggyorsabb változásokat elérni, hiszen ellentétben például az étrendünkkel vagy a mobilitási igényeinkkel, ezen akár egyik napról a másikra is változtathatunk.
Ezen a héten zajlik a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferenciája. Ennek keretében a Greendexen is bemutatunk néhány előadást.
A fűtési magatartás vizsgálatát egy öt országban végzett kérdőíves felméréssel végezték. Ezek alapján az egyik legmegdöbbentőbb felismerés az volt, hogy mennyire különböző az egyes országok között az elfogadható fűtési hőmérséklet szintje.
Magyarországon például az emberek kétharmada minimum 22–23 °C-ra, egynegyedük pedig 24 °C-ra vagy ennél is melegebbre fűti lakását télen. Ezzel szemben például Franciaországban 19–21 °C a norma, és Spanyolországban is inkább csak 21–22 fok.
Kapcsolódó bejegyzések
Energiatakarékos jótanácsokat gyűjtött össze az MTVSZ
A Magyar Természetvédők Szövetsége összegyűjtött néhány jótanácsot, melyekkel az újévben energiatakarékosabb lehet az otthonunk és környezetbarátabb módon élhetünk. Ráadásul nem is feltétlenül kell megvárni velük a januárt!
Ennek a különbségnek pedig óriási jelentősége van, hiszen 2–3 °C eltérés akár 20%-al nagyobb karbonlábnyomot és fűtési költséget jelent. A kutatásból az is kiderült, hogy azokban a lakásokban volt magasabb a hőmérséklet, ahol az emberek manuálisan tudták állítania a hőfokot. Ennél alacsonyabb volt ott, ahol a szolgáltató szabályozta a hőfokot, a legkedvezőbb eredményt pedig a termosztátos lakások hozták.
A kutatás következtetései rávilágítanak arra, hogy bár a modern technológiák, a passzívházak képesek lennének kiváltani a magatartási tényezőt, az épületállomány lassú cserélődése miatt ez még hosszú évtizedekig tarthat. Ezért a magatartási tényezők szerepe jelenleg talán a legfontosabb.
A témához kapcsolódó egyik tanulmány az Ecological Economics című tudományos folyóiratban jelent meg idén áprilisban, amely ezen a linken érhető el.