Rekord-meleg és rekordcsapadékos volt a januárunk

Rekord-meleg és rekordcsapadékos volt a januárunk
Rekord-meleg és rekordcsapadékos volt a januárunk

Dőltek a rekordok januárban, mind a hőmérsékletet, mind a csapadékosságot tekintve. Az extrém hidegtől, és a hótól is lassan elbúcsúzhatunk.

Tavaszi idő januárban

2023-as év rekord-melegekkel nyitott egész Európában. Újévkor Lengyelországban 18,9 Celsius-fokot mértek, néggyel többet a korábbi csúcshőmérsékleteknél. Spanyolországban, Bilbaóban 25,1 fok volt a maximum, tízzel több mint a sokéves átlag. Svájcban is mértek 20 fokot januárban, sőt, az Alpok több hagyományos síterepe gyakorlatilag hóborítás nélkül maradt. Magyarországon is nagy melegekkel indított a január, az év első napján rögtön megdőlt több napi rekord, Sellyén 18,9 fokot mértek.

Páratlan csapadékmaximum januárban

A téli csapadékmaximumok a mi, kontinentális éghajlatunkra nem jellemzőek, az előző évhez képest ebben eltérés mutatkozott. Idén januárban 100 mm csapadék (többségében hó) hullott Budapesten, melyre 1905 óta nem volt példa. Az ország területeinek legalább kétharmadán az átlagos havi mennyiség kétszerese, de harmadán a háromszorosa is leesett, Bakonybélben pedig egy nap hullott annyi csapadék, mint máskor egész januárban.

Az országos átlagot tekintve, januárban 80,9 mm csapadék hullott idén, ami 1901 óta a legcsapadékosabbnak számít. Ez a mennyiség az 1991-2020-as átlag 245 százaléka, ami megelőzi az 1915. januárjában mért 80,4 mm-t.

Magyarországon az elmúlt tíz évben egyre fogytak a téli hideg rekordok, miközben többször meleg rekordok dőltek meg. Ezzel párhuzamosan az elmúlt negyven évben csökkent a téli napok (amikor egész nap fagy) száma, továbbá január a legtöbbet melegedett hónap.

Fogynak a téli napok

Ugyan még csak a januáron vagyunk túl, de a hegyeinket leszámítva az idei szezonban eddig négy-öt napon fordult elő téli nap. Az is csak az ország kis területén, nagyjából a negyedén, tehát az országos átlag rekordközeli, 1,5 nap körüli még, ugyanakkor látszik már, hogy a február változtat majd ezen. Voltak olyan évek, amikor országosan 45, sőt 50 téli napunk is volt.

És az elmúlt 120 évet vizsgálva, látszik, hogy 1,5 fokkal melegedtek a telek. És gyakorlatilag az összes januári és februári nap melegebb most, mint 50 éve.

Felborult földi légkörzés állhat minden mögött

A téli hőmérsékletet a futóáramlások is meghatározzák, de a globális felmelegedés ezeket is megváltoztatta. A sarkok erőteljesebben melegednek, mint a trópusi területek, ez pedig gyengíti a két terület hőmérsékletkülönbsége miatt kialakuló futóáramlást. Ha ez a futóáramlás gyengébb, akkor a sarkköri hideg délebbre tud jutni, ezt láttuk az USA-ban ezen a télen, a trópusi meleg levegő pedig északabbra ér el, mely extrém hőmérsékleti rekordot hoz hazánkba.

forrás: telex.hu

search icon