Santiago legszegényebb kerülete növényi hulladékot hasznosít újra
Santiago legszegényebb kerülete növényi hulladékot hasznosít újra

La Pintana lakói közel két évtizeden át úttörői voltak az újrahasznosításnak Chilében – Dél-Amerika legnagyobb szeméttermelőjében. Egy 2005-ben indult projekt keretében a 190 000 fős település lelkesen gyűjtik össze növényi eredetű élelmiszer-hulladékot, amit aztán komposzttá alakítanak, hogy ezzel segítsék a közösség zöldítését.

A teherautók minden reggel összegyűjtik a burgonya- és avokádóhéjat, narancshéjat és egyéb ételmaradékokat, amelyeket Santiago legszegényebb negyedének lakói a bejárati ajtajukon lógó zacskókban, vagy speciális szemetesekben hagynak. A környezetvédelmi minisztérium adatai szerint La Pintanában, ahol az emberek 15 százaléka él szegénységben, a közösség szerves hulladékának 50 százalékát gyűjtik össze újrahasznosításra.

“Sok mindenre alkalmazzák: komposztot állítanak elő, és magára a közösségre, a terekre és a kertekre használják fel” – mondta egy la pintana-i lakos, Jose Vera az AFP-nek, miközben két nagy, törmelékkel teli kartondobozt hagyott a járdán, büszkén közreműködve a folyamatban.

Ez is megtakarítást jelent az önkormányzat számára, mert nem kell többé műtrágyát vásárolniuk, vagy a keletkezett hulladékért lerakási díjat fizetniük

– tette hozzá.

A Világbank adatai szerint Chilében fejenként körülbelül 1,13 kilogramm hulladék keletkezik naponta, ez a legmagasabb szám egész Dél-Amerikában. Ami pedig az újrahasznosítást illeti, még a latin-amerikai alacsony átlagot, a feldolgozott szilárd kommunális hulladék négy százalékát sem éri el.

De La Pintana Chile társadalmilag igencsak egyenlőtlen fővárosának egyik első olyan negyede, amely egy ilyen projektet fogadott el, most körülbelül 20 tonna szerves hulladékot gyűjt össze naponta. Ezt egy helyi üzembe szállítják, amely a hulladékot természetes műtrágyává alakítja a város saját önkormányzati faiskolái és mások számára.

A chilei Santiago-i La Pintana településen önkormányzati alkalmazottak szerves anyagokat gyűjtenek, hogy elküldjék az újrahasznosításra. Fotó: phys.org.

Változnak az emberek is

Az önkormányzat becslése szerint ezzel a gyakorlattal évente mintegy 100 000 dollárt takarít meg, ez a pénz pedig más közösségi projektekre fordítható. A La Pintana faiskolája, amely egy nem túl szép szemétlerakó helyén épült, évente mintegy 100 000 növényt ad 400 különböző fajból. Ezeket a fákat visszaültetik La Pintanába, Santiago egyik olyan területére, ahol lakosonként a legkevesebb zöldfelület található.

Cintia Ortiz projekttag szerint az óvodák évente körülbelül egy tonna humuszt használnak fel – ami a növényi anyag lebomlása során keletkező sötét szerves anyagot jelent.

“Ez a humusz, aminek nagy előnye, hogy szerves…  ezt pedig a közösségnek és a dolgozóknak köszönhetjük” – mondta Ortiz az AFP-nek. „Ráadásul, mivel a növényeket ezáltal jól tápláljuk, nem kell vegyszereket használnunk” – tette hozzá.

Jeanette Gonzalez önkormányzati dolgozó az AFP-nek elmondta, hogy virágokat ültetett egy önkormányzati sportközponton kívül, a projekt pedig nagy örömet okozott számukra. „A város javulóban van”. – mondta.

“Amikor átvettük, ez egy olyan város volt, ahol 200 méterenként volt egy szemétlerakó” – mondta Claudia Pizarro, La Pintana polgármestere a 2016 óta működő úttörő projektről, amely számos nemzetközi díjat kapott. “Ez egy eredményes kör: az emberek látják, hogy ahol korábban hulladéklerakó volt, ott most minden zöld és virágzik, és emiatt abbahagyják a szemét eldobálását is” – tette hozzá.

Maisa Rojas chilei környezetvédelmi miniszter a közelmúltban törvényjavaslatot adott be a projekt Chile többi részére történő kiterjesztésére is.

(forrás: phys.org)

search icon