Az elmúlt napokban-hetekben több életveszélyes állapotban lévő beteg került a PTE Klinikai Központ Nephrológiai Diabetológiai Centrumába, az alacsony nátriumszint miatt. Dr. Wittmann István professzor, a klinika igazgatója mondja el, mit tehetünk ez ellen.
A sófogyasztás azért fontos a nagy melegben, mert a fokozott verítékezés nemcsak víz-, de nátriumveszteséggel is jár, így ha nem pótoljuk a folyadékot és a nátriumot, az életet veszélyeztető ritmuszavarokhoz vezethet. A fokozott sófogyasztáson kívül más módja nincs annak, hogy a nátriumveszteséget pótoljuk. Az elmúlt néhány hétben sajnos több olyan beteg érkezett klinikánkra, akik emiatt kerültek életveszélyes állapotba.
Az alacsony nátriumszintnek nincsenek specifikus tünetei, általános rosszullét, alacsony vérnyomás, gyengeség, kedvetlenség fordul elő. Nehéz felismerni, de gondolhatunk rá! Ha fokozottan verítékezünk, mondjuk, ha valaki a szabadban dolgozik, akkor akár 4-5 liter folyadékra is szüksége lehet ahhoz, hogy a folyadékot pótolja – és ilyenkor sóra is szüksége van! – figyelmeztetett a professzor.
Kapcsolódó bejegyzések
Étrendünk átalakításával tehetünk a legtöbbet a környezetünkért – Interjú
Szöllősi Réka élelmiszer-politikai elemzővel fenntartható étrendről, ökológiai lábnyomról és az élelmiszeripar mai helyzetéről beszélgettünk.
A nátrium otthoni pótlására Dr. Wittmann István a következőket javasolta:
A megelőzéshez elég, ha a szokásosnál bővebben megsózzuk az ételt. Ha valaki ebben a melegben rosszullétre panaszkodik, itassunk vele vizet, és a következő étkezésnél legyen gondja arra, hogy alaposan sózza meg az ételét.
Ha valaki alacsony nátriumszinttel kerül be a klinikára, ellátásához a legnagyobb óvatosság szükséges, a folyamatot ugyanis csak nagyon lassan szabad megfordítani, a gyors pótlás visszafordíthatatlan, súlyos szövődményekkel járó központi idegrendszeri károsodást okozhat.
Kapcsolódó bejegyzések
Az egészséged és a jövőnk múlik azon, mit eszel – Holnapután
A magyarok közel 60%-a túlsúlyos vagy elhízott, ez pedig milliók életére nyomja rá a bélyeget. Adásunkban arra keressük a választ, hogyan lehetne ezen változtatni.
„Tudom, hogy olybá tűnik, hogy az orvosok maguknak mondanak ellent. Ősztől tavaszig valóban az az optimális, ha nagyon kevés sót viszünk be a szervezetünkbe. Átlagosan 700 millilitert verítékezünk naponta, ami 24-25 fokot feltételez. Ennél magasabb hőmérsékletnél megfordul a tendencia, és kifejezetten sóznunk kell! Nagyon trükkös ez a dolog: az év nagy részében a fokozott sófogyasztás ellen neveljük a betegeket, ráadásul az alacsony nátriumszintnek nincs speciális tünete, nehezen felismerhető, és óvatosan kezelhető. Tudom, bonyolultnak tűnik, de a hőmérséklethez is adaptálnunk kell a sófogyasztásunkat, ez is a tudatos életvitel része kell, hogy legyen” – összegezte a sóbevitellel kapcsolatos tanácsokat a professzor.
Zárásul a nyári sófogyasztással kapcsolatban Dr. Wittmann István professzor a következőket javasolta:
A napi maximum van megszabva az ajánlásokban, a minimum nincs megszabva. Ekkora hőségben a szokványos többszörösét kell megcélozni: az illető ízlésének megfelelően, de jó erősen sózzon – ez általában elég is szokott lenni.