2021. január 16-tól az energia- és klímapolitikai, illetve az infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkárság egységes szervezetben működik. Steiner Attilával, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárával beszélgettünk a kormány fenntarthatósági fordulatáról, az Európai Bizottsággal várható együttműködésről, a hazai klíma- és energiapolitika céljairól, valamint a körforgásos gazdaság bevezetéséről.
A korábbi két államtitkárság összevonásával az Ön által vezetett szervezet vált az egyik legkomplexebb szakpolitikai intézménnyé. Hogy indult a munka a tudományos, szakmai és gazdasági szereplőkkel?
Fő felelősségi köröm az energia- és klímapolitika, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás. Széles a kör, de rokon területek, amik mind azt a célt szolgálják, hogy az utódaink számára ugyanazokat a körülményeket próbáljuk megőrizni, mint amiben most is élünk. A cél tiszta: ne csak beszéljünk ezekről a célokról, hanem konkrét lépéseket is tegyünk. Nagyon fontos, hogy ezen az úton minden érintettől kapjunk visszajelzéseket, mert ők valósítják meg azt, amit mi a jogszabályokban rögzítünk.
Az elődeim sok előremutató eredményt tettek le az asztalra, és jelentős változásokat sikerült megvalósítaniuk. Most kezdődik ezek gyakorlatba ültetése, amikor erre az Európai Unió részéről is várhatóak pénzügyi támogatások.
Magyarország és az Európai Unió
Ön is részt vett az Európai Unió 2021-2027-es többéves pénzügyi keretének és a Next Generation EU helyreállítási csomag tárgyalási folyamatában. Milyen lehetőségeket lát Magyarország számára?
Nagyon sok forrás lesz elérhető az elkövetkezendő ciklusban: a 7 éves, 1074 milliárd eurós költségvetés kiegészül a 750 milliárdos Next Generation EU helyreállítási csomaggal. Ez az új pénzügyi eszköz még az Európai Unió számára is újdonság, néha tényleg csak egy-két lépéssel tart előttünk a struktúra létrehozása. Magyarország komoly lehetőségnek néz elébe, az uniós pénzügyi források 30 százalékát pedig pont a klímapolitikai célokkal összhangban kell felhasználni.
Valóban, az Európai Bizottság kiemelt fókuszterülete a fenntarthatóság és klímavédelem, amiért alelnökként az Orbán-kormányokkal egyik legkritikusabb brüsszeli politikus, Frans Timmermans felel. Mennyire számít politikai villongásokra, harcokra a zöld gazdaság, klímavédelem területein?
Nem a mi esetünkben lenne indokolt a politikai villongás, hiszen Magyarország jól teljesít ezeken a területeken szemben több olyan tagállammal – mint Spanyolország, Portugália, vagy épp Ausztria – akiket „zöldnek” tartunk, de a szén-dioxid kibocsátásuk nemhogy csökkent, hanem még növekedett is az 1990-es adatokhoz képest.
Magyarország jó alapokkal indul, már eddig is sokat letettünk az asztalra, és ha az átalakításokat tovább visszük, akkor meg fogjuk tudni őrizni a vezető szerepünket.
2019 volt a fordulópont, amikor már itthon is mind többen voltak kénytelenek szembesülni a klímaváltozás és az ökológiai katasztrófák hatásaival, illetve ekkor értékelődött fel a fenntartható fejlődés fogalma. Hagyományosan itthon a zöld politika a baloldal terepe volt, de 2019 végén Orbán Viktor is riadót fújt. Mit üzenne azoknak, akik viszont még ma is óvakodva és szkeptikusan szemlélik ezt a témát?
Mi nem az ideológiai tematizálásban akarjuk felvenni a versenyt a zöld pártokkal, hanem a koherens stratégián alapuló tényszerű cselekvésben. Ebben egyértelműen jól állunk. A stratégiánk lényege, hogy a fenntarthatóság szempontjai mellett nagy hangsúlyt fektetünk a megfizethetőségre, valamint az ellátás biztonságára. A megfontolt haladás a jövőben kulcskérdéssé válik mind az Európai Unióban, mind pedig Magyarországon. A magyar megoldás eredményeit a lakosság akkor érezheti, ha az előző követelmények egyike sem sérül.
Látszólag a politikai figyelem jó részét elterelte a koronavírus-járvány, de az elmúlt egy évben is sok minden történt a körforgásos gazdaság, az energia- és a klímapolitika területein. A pandémia csak még jobban bizonyítja, hogy minden gazdaságfejlesztési szempontot komplexen, együtt kell kezelni. Az európai közgondolkodást is az jellemzi, hogy a koronavírus okozta gazdasági válságból való kilábalásban is a zöld gazdaság és a digitalizáció jelenthet megoldást. A jelenlegi helyzetre lehetőségként kell tekintenünk, hiszen az uniós források felhasználásával a struktúraváltás még nagyobb növekedési ütemet jelenthet.
Még idén tavasszal el kell készülnie az Európai Bizottságnak benyújtandó nemzeti terveknek. Hogy állnak ezzel a munkával, mennyire sikerül az előbb említett prioritásokat érvényesíteni?
Az általános keretet ehhez a munkához a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv adja, amelyben például azt vállaltuk, hogy 2030-ra Magyarország villamosenergia-termelése 90 százalékban szén-dioxid mentesen történik. Ennek két előfeltétele van: egyrészt a paksi atomenergia hosszú távú fenntartása, amely biztos alapot nyújt az olcsó energiaellátáshoz. Másrészt pedig a megújuló energia felhasználását, elsősorban a naperőművek arányát kell még tovább növelni az energiamixünkben. A megújuló energiaforrások közül a napenergiában van a legmagasabb potenciálunk régiós összehasonlításban. Az a célunk, hogy 2030-ra megháromszorozzuk a jelenlegi megújuló kapacitásokat, ami már most nagyjából Paks kapacitásának felel meg.
Ezek a célkitűzések jelennek meg a nemzeti helyreállítási tervünkben is. Jelentős támogatást kívánunk nyújtani lakossági napelemek és hálózatra termelő naperőművek elterjesztéséhez. Értelemszerűen biztosítani kell azt, hogy a villamosenergia hálózat képes legyen befogadni a megtermelt többlet áramot, aminek ugyancsak magas a beruházási igénye. Erre is szeretnénk fordítani a helyreállítási alapból, illetve okos mérők telepítésére a lakosság tudatosságának javítása érdekében.
Körforgásos gazdaság, hulladék és műanyag
Tavaly májusban, nem sokkal a parlamenti szavazás előtt a kormány visszavonta az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot. Sokan abban a pillanatban a műanyag gyártók mesterkedését vélték a háttérben. Az eddigi hivatali ideje alatt találkozott már műanyag lobbistával? Hogy néz ki egy műanyag lobbista?
Ugyanúgy, mint bármelyik másik érdekvédelmi szervezet tagja. Véleményem szerint fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy egyes döntéseink mit jelentenek a piaci szereplők számára és ennek tudatában tudjunk döntéseket hozni. Érdemes azt is megfontolnunk, hogy a pandémiás helyzet új szempontokat is hozott. Jelenleg nincsenek nyitva az éttermek, nem lehet ott étkezni, csak elviteles megoldásban lehet gondolkodni, amelyhez jellemzően műanyag dobozokat használnak. Meg kell vizsgálnunk a termékek helyettesíthetőségét, a finomhangolás szükségességét, amelyek az egyértelmű politikai irány megtartásával az új szabályokat életszerűbbé teszik.
Tom Szaky, a Greendex mentora – az első magyar, aki milliárdos lett a hulladékból-, hitvallása szerint a kapitalizmus kórjeleit a kapitalizmussal lehet gyógyítani. Hogyan tudja és kívánja támogatni a kormány a körforgásos gazdaságra való átálláshoz szükséges üzleti és lakossági fordulatot?
Nagyon jó meglátás, mi is azt véljük, hogy üzleti szemlélet alkalmazására van szükség az iparágban. Ennek a kereteit teremtette meg az új hulladéktörvény, ami által egy jövőbeli koncessziós pályázaton kiválasztott magánbefektető végezheti majd a hulladékok gyűjtését és szelektálását. Azt várhatjuk, hogy ettől az újrahasznosításra alkalmas hulladék mennyisége és minősége sokkal jobb lesz, mert lesz benne egy üzleti szemlélet, és annak, aki ezt a tevékenységet végzi – nem nonprofit, hanem forprofit módon -, ehhez érdeke is fűződik majd, és ez mindenkinek a javára fog válni.
Emellett nagyon fontosnak tartom a szemléletformálást, mert értelemszerűen az állampolgárokon múlik, hogy szelektálva gyűjtik-e a szemetet, illetve mennyire tartják be a jogi kereteket. Szeretnénk az elkövetkezendő időszakban jelentősebb forrásokat fordítani a szemléletváltásra, mert az illegális hulladékképződés hatalmas károkat okoz. Ezért egyrészt szigorítottunk a szankciós tételeken, valamint létrehoztuk a hulladékhatóságot.
A március elsején hatályba lépett, másodjára elfogadott hulladéktörvény egyik sarkalatos pontja az illegális hulladéklerakók visszaszorítása mellett a hulladékgazdálkodás koncessziós modellje. Szaky azt is vallja, hogy a hulladék az egyik legjobb alapanyag, csak az vele a probléma világszinten, hogy több mint kétharmadát üzletileg nem éri meg visszagyűjteni és újra felhasználni. Hogyan tudja ezt egy koncesszió, forprofit módon, az államnál hatékonyabban ellátni?
Úgy, hogy bele kell tenni olyan hulladékáramokat is, amiket viszont egyértelműen megéri gyűjteni, így ellensúlyozva a kevésbé gazdaságos hulladékfajták hátrányait.
Alapvetően a jelenlegi hulladéktörvény hatálya is pont ezekre terjed ki: a termékdíjas hulladékokra, illetve üzleti értékkel is bírókra, ezért ebből a szempontból is szükséges volt a rendszer átalakítása. Úgy látjuk, hogy az új modell biztosítani fogja a hatékony hulladékgyűjtést és egy magáncég számára is kellően vonzóvá teszi a rendszert.
Az olvasóink nagy örömére tavaly ősszel bejelentették, hogy visszatér a betétdíjas visszaváltási rendszer, hiszen még élénken él az a nosztalgia, amikor vissza lehetett vinni a boltokba az italcsomagolásokat. Hogy kell ezt a jövőben elképzelni? Mit fognak ebből érezni az emberek?
Jelenleg a részletes végrehajtási szabályok megalkotásához szükséges mintaprojekteket készítjük elő, amelynek keretében teszteljük, hogy mi az a modell, amely a legjobban, leghatékonyabban tud működni. A visszaváltási rendszer indítására kitűzött céldátum 2023. július 1-je.
Természetvédelem
Beszéljünk még az illegális hulladékimport kérdéséről, ami egyre többeket foglalkoztat, miután a saját szemünkkel is láttuk, hogy a hazai folyók mennyire szennyezettek. A „Tisztítsuk meg az Országot!” program keretében több tonna hulladéktól sikerült megtisztítani a Dunát és a Tiszát, de hogyan lehet tartós eredményeket elérni a szomszédos országokkal szemben?
Sajnos földrajzi adottság, hogy a legtöbb folyónk nem hazánkban ered, ezért ebben ki vagyunk szolgáltatva a szomszédos országoknak. Ismert példa erre a tiszai cianid-szennyezés, ami után viszont már sikerült európai szintű kezdeményezésekkel visszaszorítani a szomszédos országokban a ciánbányászatot.
Hulladék esetében sajnos borúlátóbb vagyok. Amit a diplomáciai eszközök használatán kívül tehetünk, hogy megpróbálunk jó példát mutatni, megismertetni a szomszédos országokkal, és megértetni, hogy ez miért fontos nekik is. Jelenleg is van egy-két olyan ország, amely érdeklődik, hogy milyen irányba mozdultunk el, milyen reformokat tervezünk bevezetni, mert ők is át szeretnék alakítani a saját hulladékgazdálkodási rendszerüket.
Magyarország számára a víz az egyik legfontosabb természeti kincs. A korábbi víz világtalálkozók után, a Planet Budapest 2021 eseménysorozattal Budapest a fenntarthatóság fővárosa lesz. Mi az az üzenet, amit mindenképpen magukkal kell vinniük Magyarországról az idelátogatóknak?
Fő üzenetnek azt tartom, hogy ne késlekedjünk, hanem cselekedjünk és sok konkrét projekt révén előbb-utóbb áttörő hatást tudunk elérni. Ehhez pedig a fenntarthatósági világtalálkozó során megpróbálunk majd sok jó gyakorlatot bemutatni, amelyek példaként szolgálhatnak mások számára.
A Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet már többször érintettük, de egyik fontos eleme, a faültetési program eddig kimaradt. A kormány tavaly tavasszal azt vállalta, hogy minden megszületett gyermek után tíz fát ültet el. Hogy áll most ez a vállalás és mit várhatunk a jövőben ebben a munkában?
A mai napig 1 millió 100 ezer fát ültettünk el és ezt a programot folytatni is kívánjuk. Ez az egyik kulcseleme az akciótervnek, amelyhez minden szükséges forrás a továbbiakban is rendelkezésre áll.
Szeretnék még egy pontot kiemelni, ez pedig a zöld közlekedés. A Zöld Busz Program demonstrációs mintaprojektjében nyolc vidéki nagyvárosban történik meg az elektromos buszok próbaüzemeltetése, a tesztjáratok Debrecenben, Nyíregyházán, Békéscsabán és Székesfehérváron teljesítettek szolgálatot. Azt tervezzük, hogy a demonstrációs fázis után az egész flottát átállítjuk elektromos buszokra. A közösségi közlekedés testvérterülete a lakossági elektromos közlekedési eszközök használata. A kormány jelentős támogatást biztosít a környezetbarát járművek vásárlásához, 2016 óta összesen közel 5500 elektromos autó, mintegy 500 robogó és már több mint 2200 elektromos kerékpár kedvezményes megvásárlását segítette. Azon dolgozunk, hogy ez még tovább bővülhessen.
Elektromos közlekedés
Ha az elektromobilitásról beszélünk, mi jelenthet valódi áttörést ezen a területen? Hogyan lehet még inkább rávenni az embereket, hogy elektromos közlekedési eszközökre váltsanak?
Pontosan ezért fontosak a támogatások, illetve az új technológiák megismertetése, így például az, hogy a demonstrációs fázisban mind többen tapasztalják meg a zöld buszok használatával is az elektromobilitás előnyeit. Az eddigi fogadtatás kedvező, nem beszélve az önkormányzatok alacsonyabb fenntartási költségeinek hasznáról.
A pozitív tapasztalatok megosztása és elterjedése mind több embert győzhet meg. De szükség van a technológia további fejlődésére is, hogy valódi alternatíva és ne kompromisszum legyen az elektromos közlekedésre váltás.
Az elektromobilitás úgy tud a leginkább fenntartható lenni, ha maga a villamos áram is még fenntarthatóbb forrásból származik. Ehhez a háztartási kiserőművek jelenthetnek talán megoldást. Hogyan igyekszik a kormány még inkább ösztönözni a háztartások energiahatékonyságának és napelemes ellátottságának további növekedését?
Ahogy említettem, az uniós források egyik célterülete pontosan ez lenne. Terveink között szerepel egy nagy volumenű pályázatot kiírása idén nyáron, ami a lakossági napelem telepítést támogatja. Illetve az is fontos, hogy az így termelt energiát lehetőleg a hálózatot kímélve, helyben használjuk el. A termelés és fogyasztás decentralizálását együttesen az elektromos közlekedési eszközök terjedése is segíti. Emellett igyekszünk olyan pályázati konstrukciókat is tovább vinni, amik lehetővé teszik a háztartási hűtés-fűtés esetében is a villamos energia alapú rendszerek kiépítését, mert akkor egy család magának meg is tudná termelni a szükséges energiát és ezáltal csökkenhetne a rezsiköltség.
Energia- és klímapolitika
A lakossági energiafogyasztás zöldítése kapcsán nem mehetünk el az energiaszegénység fogalma mellett. Még mindig nagyon sok háztartásban kénytelenek rossz minőségű fával, még rosszabb esetben pedig hulladékkal fűteni. Mit tehet ez ügyben egy kormány, és hogyan lehet szankcionálni, vagy pozitívan ösztönözni a változást?
Alternatívát kell tudni nyújtani, és meg kell próbálni olyan támogatási rendszereket kialakítani, amik pont ezeket a nagyon rossz hatékonyságú és környezetszennyező módszereket tudják felváltani. Erre lehetne egy nagyon jó kombináció a napelemek és az elektromos fűtés, amivel részben önellátóvá tudnának válni a családok is. Tudatában vagyunk, hogy ehhez nagy kezdeti támogatást kell biztosítani, mert ezek költséges beruházások. Részben ezt támogatja az úgynevezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése is, amelyben az energiaszolgáltatók lesznek arra rákényszerítve, hogy energiahatékonyság-javító, fogyasztás- és költségcsökkentő megoldásokat nyújtsanak a lakosság számára.
Tavaly Magyarország is megjelent a nemzetközi zöldkötvény-piacon. Milyen fejlesztéseket finanszíroz, refinanszíroz az állam ezzel az új típusú forrásbevonással? Az eddigi eredmények és visszajelzések alapján várható további zöldkötvény-kibocsátás?
A zöld államkötvény bevételeit kizárólag a klímasemlegességi célok eléréséhez, az ezeket elősegítő beruházásokra fordítjuk. Az év folyamán elkészülő befektetői beszámolóban több közlekedési célú, például vasúti elektrifikációt segítő projektet ismertethetünk majd. A kormány az eddigi hatékony felhasználás bemutatásával a jövőbeli új kötvénykibocsátás körüli befektetői bizalmat is erősíti, így segítve, hogy mind többen tekintsék vonzó állampapírnak, és a kormányzati tervek kedvező plusz piaci forrásokat nyerhessenek.
Olvasóinkat érdekelheti, és szeretjük is bemutatni, hogy személyesen, családjával közösen mit tesznek a fenntartható jövő érdekében.
Amire mindenkit bíztatnék, hogy töltse le a HulladékRadar applikációt, amit én is előszeretettel használok. Fontos, hogy a felhasználók visszajelzést is kapjanak a korábbi bejelentéseik sorsáról, így a rendszer hamarosan ezzel a funkcióval is frissülni fog. Hadd tegyem hozzá, hogy három gyermekem van és számomra az ő szemléletformálásuk is nagyon fontos. Sokszor már ők szólnak, hogy figyeljünk jobban oda valamire, illetve már ők maguk veszik észre és szedik fel az eldobott szemetet. Ez a generáció nagyon fogékony, így fontos, hogy a figyelmüket már kiskoruktól fogva ezekre a szempontokra irányítsuk. Saját gyermekeinket próbáljuk arra nevelni, hogy ne pazaroljanak, kapcsolják le a villanyt, amikor nincsenek a szobában és ne folyassák feleslegesen a vizet. Igyekszünk elérni, hogy legyen bennük kellő tudatosság és odafigyelés a környezetük felé. Szerintem ez az, amit én is hitelesen tudok feléjük képviselni.
