A szarvasgomba igazi kuriózum, bár talán többen ismerik az árát, mint az ízét. Elterjedt tény, hogy több százezer forintba kerül kilója, viszont érdemes szem előtt tartani azt is, hogy ebből a gombából csak grammokat használunk az ételek elkészítésekor, nem pedig kilókat.
Egy korábbi cikkben Csorbainé Dr. Gógán Andrea szarvasgomba-termesztési szakértő segítségével annak járt utána az Agrárszektor, hogy miért kell ennyit fizetni ezért a gombáért, valamit milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki gyűjteni és értékesíteni is szeretné. Az is kiderült, hogy egyre többen vágnak bele a termesztésébe, ugyanakkor az értékes termés nagyon jelentős mennyiségben nem a hazai, hanem a külföldi piacokon landol.
A szarvasgomba a föld alatt terem, épp ezért mi magunk nem tudjuk megtalálni, hiszen nem látjuk. Legalábbis nagyon ritka, amikor kilátszik. Mindenképpen szükségünk van tehát valakire, aki segít megtalálni ezeket a föld alatti gombákat. Ez a valaki Magyarországon a kutya lehet. A hazai szabályozás előírja, hogy Magyarországon csak az erre a feladatra kiképzett kutyával lehet csak föld alatti gombát keresni, amelyből több mint 150 faj létezik. Ezek közül csak a kereskedelmi szempontból jelentős, vagyis a gasztronómiailag értékes fajokat hívjuk szarvasgombának. A kutyákon kívül a kiképzett malacok is alkalmasak lehetnek a keresésre, eredetileg őket használták erre a célra, az évek során azonban a helyzet megváltozott.
Kapcsolódó bejegyzések
Szarvasgomba, az elérhető luxusfűszer
Néhány évvel ezelőtt a szarvasgomba nehezen elérhető luxusterméknek tűnt, amit inkább a mediterrán országokban próbálhattak ki az ínyencek. Mára Erdélyben is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, azonban még mindig főként exportra gyűjtik.
Malac vagy kutya?
Mint megtudtuk, régen a franciák malaccal kerestették a szarvasgombákat, ekkorra nyúlik vissza a hagyomány. Mára ez nehézkessé vált, hiszen többnyire autóval mennek terepre a keresők, amelybe nehezen tudnak betenni egy vagy akár több malacot. Arról nem beszélve, hogy nagyon nehéz meggyőzni őket, hogy ne egyék meg azt a gombát, amit kitúrtak. A kutya feladatnak fogja fel a keresést, nem is szeretné megenni, könnyen tanítható, és a kocsiban való szállítással is kompatibilisebb. Csorbainé Dr. Gógán Andrea kitért arra is, hogy nem lehet minden kutyából keresőeb. A képzeletbeli listán előkelő helyet foglalnak el a labradorok, hiszen munkakutyák, így nagyon könnyű a kiképzésük, emellett stabilak, és hihetetlen a munkakedvük. De a vizsla is – a magyar és a német egyaránt – jól alkalmazható, valamint egy olasz fajta, a Lagotto Romagnolo úgyszintén.
A Lagotto azért is népszerű fajta, mert hipoallergén. A gazdák rájöttek arra, hogy bizony velük is eredményesen lehet szarvasgombát keresni. Az utóbbi időszakban jellemző, hogy sokan felbátorodnak, és kiképeztetik házikedvencüket a keresésre, illetve a gazdik is leteszik a vizsgát. Ahhoz ugyanis, hogy valaki Magyarországon szarvasgombát gyűjthessen, több mindennek meg kell felelnie. Létezik egy 2012-ben napvilágot látott rendelet, amely összegzi a szabályokat. Ezek egyike az, hogy csak kutyával lehet gombászni, egy másik pedig azt írja elő, hogy a kutyát le kell vizsgáztatni. Fontos, hogy az állat ne csak keresni tudjon, hanem az erdőt se zavarja, tehát például ne kergesse a vadakat vagy éppen az embereket – fejtette ki a szakember.
Ezt tegyük, mielőtt szarvasgomba-vadászatra indulunk!
A szarvasgombáknak szükségük van fákra, cserjékre mint gazdanövényekre, és az sem mindegy, milyen közöttük a távolság, az aljnövényzet. Leginkább az idős tölgyesekben, bükkösökben érzik jól magukat, ahol a fák 8–10 méterre állnak egymástól, a lágyszárú aljnövényzet pedig szegényes. Előnyös a laza, humuszos, meszes talaj, a homokos vagy a köves talajszerkezet, ezért érdemes első körben ilyen területeken keresni őket. Egyes fajtákra elsősorban hűvöskés, csapadékosabb nyarakon lehet rábukkanni.
Kapcsolódó bejegyzések
Utazás a gombák rejtélyes világában – Podcast
Mindenhol körülvesznek minket, mégis keveset tudunk róluk. Csizmár Mihály gombakutatóval beszélgettünk a gombák természetéről, jelentőségéről.
Fontos, hogy nem lehet csak úgy odamenni egy adott területre szarvasgomba után kutatni. Először a terület tulajdonosától vagy az erdőgazdaságtól kell engedélyt kérni. Az összegyűjtött gombákat haza lehet vinni, ha valaki bevállalja, hogy saját maga eldönti, hogy ezek alkalmasak-e a fogyasztásra. Sok föld alatti gombafaj létezik Magyarországon, és ugyan nincs köztük nagyon mérgező, de egyes fajok komoly gyomorrontást okozhatnak. Éppen ezért érdemes profi szakemberekkel megvizsgáltatni a „zsákmányt”. Viszont ha valaki szeretné értékesíteni a szarvasgombát, akkor meg kell vizsgáltatnia gombaszakértővel. Létezik egy úgynevezett gyűjtési napló is, amelybe fel kell jegyezni a gyűjtés helyét, időpontját, valamint a gomba adatait (kinézete, súlya stb.).
Miért olyan drága?
A szarvasgombát a legtöbb ember vagy a jellegzetes ízéről, vagy az áráról ismeri. Valóban nem olcsó, de nem is vásárolnak belőle a fogyasztók kilókat – ami több százezer forintba is kerülhet –, mint ahogy például a csiperkéből teszik. Nem véletlen, hogy ezt a gombafajt grammra, és nem dekára, kilóra adják (belegondolhatunk abba is, hogy a sáfrányt vagy akár a borsot sem kilószámra vesszük). Egy családnak 3–5 ezer forintnyi szarvasgomba elegendő egy nagyobb étkezéshez, ami tulajdonképpen egy jobb minőségű bor ára. Ahogyan ez az eddigiekből kiderült, viszonylag körülményes, munkaigényes a keresése, ez is megmutatkozik az árában.
Kapcsolódó bejegyzések
Az eső megvolt, jöhetnek az őszi gombák!
Az ősz királyai a gombák. Mi mindent gyűjthetsz ilyenkor?
Egyre többen vágnak bele a termesztésébe, de a legtöbb gomba külföldre kerül
A szarvasgomba termesztése bonyolult művelet, mert nem lehet létrehozni „koedukált” gombatelepeket, ahol hím és nőstény nemű gombák együtt szaporodnak, ugyanis a gombatelep egy idő után újra egyneművé válik. Emellett számos környezeti tényezőre oda kell figyelni: ilyen a klíma és a szarvasgomba fajtájának megfelelő talaj is (a gomba többnyire a humuszos, meszes talajt kedveli, de fontosak a mikroelemek is, valamint az, hogy milyen a szén és a nitrogén aránya); a természetes körülményeket nehéz utánozni.
Csorbainé Dr. Gógán Andrea elmondta, hogy ma már több száz hektárra tehető a hazai ültetvények és erdők területe, ahol szarvasgomba terem. Szerinte a szarvasgomba-termesztés hatékony vidékfejlesztési eszköz, és nagyon jó befektetési lehetőség, de csak a türelmesebbeknek, mivel elég sokat kell várni ahhoz, hogy megtérüljön a beruházás. Az viszont igaz, hogy itthon nincs rá túl nagy igény, a hazai termés kb. 90–95%-a exportra megy. A termelők szállítanak a szomszédos országokba, kerül Németországba és Olaszországba, sőt még a tengerentúlra is.
Forrás: Agrárszektor
Fotók: Canva