Mit ünneplünk Szent Orbán napján?
Mit ünneplünk Szent Orbán napján?

Május 25-e jeles ünnep a szőlőtermesztők és a borászok kalendáriumában. Szent Orbán napjához sok időjárási megfigyelés és néphagyomány kapcsolódik, s még a katolikus szertartásokban is megtaláljuk emlékezetét.

A pápa és a szőlő

Szent I. Orbán az egyháztörténelem 17. pápájaként 222-től töltötte be hivatalát. Abban az időben a Római Birodalom békés császára, Alexander Severus uralkodott. I. Orbán minden bizonnyal Rómában született, amit Euszebiosz is megemlít történeti művében. A római katolikus egyház breviáriuma arról ír, hogy I. Orbán jelentős erőfeszítéseket tett a vallás kiterjesztésének érdekében, így sok ember megtért általa, többek között Valerianus is, Szent Cecília férje és saját bátyja, Tiburtius is.

Szent Orbán szobra
Szent Orbán szobra a sóskúti Öreghegyen
Fotó: Wikimedia

A hagyományok szerint I. Orbán pápa rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérját aranyból vagy ezüstből kell elkészíteni. A későbbi ábrázolásokban ezért kehellyel és szőlőfürttel láthatjuk a szentet. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért a szőlősgazdák, kádárok, kocsmárosok választották védőszentjüknek. I. Orbán feltehetőleg vértanúhalált halt, és a római Coemeterium Praetextatiban temették el. Orbán egyaránt szentje a római katolikus és a keleti ortodox egyháznak is. Liturgikus emléknapját május 25-én ünneplik.

Magyarországi tiszteletét tekintve, ereklyéje a Monoki Római katolikus templomban található, amit 1773-ban XIV. Kelemen pápa ajándékozott az Andrássy családnak.

Népi hagyományok

Magyarországon is bővelkedik hagyományokban ez a nap. Orbánt a negyedik fagyosszentnek is nevezik, mivel ez az utolsó nap, mikor annyira lehűlhet az idő, hogy egész évet befolyásoló kárt tegyen az éppen virágzó szőlőben. Az időjárási megfigyelések szerint, ha Orbán napján esik, rossz termés várható, és az ősz is esős lesz. Ha viszont ilyenkor süt a nap, akkor hosszú, napos, kellemes ősz, igazi indián nyár vár ránk.

A régi korok emberei is megpróbáltak tenni – a maguk módján – a rossz hatások ellen. Szent Orbán-napi szokás volt ezért, hogy az asszonyok seprűvel járták végig a házat, így kergetve ki a hideget. Esős Orbán-napon pedig a szőlősgazdák megtöltötték esővízzel a borosüvegeket, így biztosítva, hogy ezek ősszel is megteljenek borral. A hívők Szent Orbánhoz is elzarándokoltak, a jó idő és a kedvező termés érdekében.

egy kosár szőlő és boros pohár
Szent Orbán a szőlősgazdák védőszentje.
Fotó: Canva

Az Ipoly mentén Urbánkának nevezték, tiszteletére kőszobrot vagy kápolnát emeltek. A Nyitra menti falvakban körmenetben keresték fel a szobrot, s ha jó idő volt, megkoszorúzták, de rossz idő esetén kövekkel dobálták meg. Topolyán Orbán tiszteletére a nagyobb szőlősökben szobrot állítottak, volt, ahol fatörzsből vagy szalmából készítették. Jó idő esetén egész nap óbort ittak, és Orbán szobrát vagy az őt jelképező tárgyat borral locsolták, miközben dicsérték. Rossz idő esetén viszont szidták, köpködték, locsolták, pálcával verték, a szalma vagy fa Orbán-jelképet pedig elégették.

Adonyban virágokkal és zöld ágakkal feldíszített kápolnában tartották az Orbán-napi szentmisét. Ezekből a virágokból mindenki igyekezett egy keveset a présházba vinni, abban a hitben, hogy az Orbán-napi szentelt virág megvédi az épületet a villámcsapástól.

Monoron a szőlő- és bortermelésnek több évszázados hagyománya van. A Monori Pincefaluban jelenleg 960 pince található, ami Európában is egyedülálló. A pincesorok központi területét a szőlőtermesztők védőszentjéről Szent Orbán térnek nevezték el. 1993-ban az ő tiszteletére itt helyezték el a diófából készült Orbán-szobrot.

Szent Orbán szobra
Szent Orbán szobra Monoron
Fotó: szerzői archívum

Tudtad-e?

Érdekesség, hogy az európai Duna-Körös-Maros-Tisza-régió térségének évszázadok óta honos bora a kadarka. A nagy zeneszerző, Liszt Ferenc e tájborból minden évben Szent Orbán napján egy palack díszdobozos kadarkát küldött ajándékba IX. Pius pápának. Az ő példájára a helyi borászok XVI. Benedek, majd később Ferenc pápa részére is küldtek egy-egy díszládával a tájbor adott évi terméséből. Később a kadarkaszentelés hagyományát felújították, és 2009 óta a szentmisén Isten áldását kérik a szőlészetben és mezőgazdaságban dolgozók munkájára, hálát adva a természet ajándékaiért.

Kiemelt fotó: Canva