Egy friss felmérés szerint a magyar háztartások 95%-a vásárol paprikát, ráadásul a környező országokhoz képest jóval többet fogyasztunk a zöldségből. Az 500 termelőt tömörítő DélKerTÉSZ szakmai konferenciáján kiderült az is, hogy bár mennyiségben még mindig a tradicionális paprikafajták tarolnak, de főleg a fiatalabbak körében egyre népszerűbbek a színesebb és édesebb fajták.
A GfK piackutató felméréséből kiderült, hogy az egy háztartásra jutó átlagos paprikamennyiség 2021 júniusában 13,6 kg volt, ami jóval több mint a környező országokban. Szlovákiában 9,3 kg-ot, míg Ausztriában 6,9-et vásárolnak átlagosan a háztartások. A fenti eredménnyel egyébként a paprika a Magyarországon legtöbbet vásárolt zöldségek első 5 helyezettje között van.
Kapcsolódó bejegyzések
Újabb érvek a növényi alapú táplálkozás mellett
Két nemrégiben végzett megfigyeléses tanulmány vizsgálta azoknak az embereknek a szív- és érrendszeri egészségét, akik több növényi alapú élelmiszert építettek be az étrendjükbe.
A változó fogyasztói igények, és a klímaváltozás teremtette új kihívások miatt az ágazatban komoly fejlesztésekre lesz szükség a következő időszakban. Ezek a fejlesztések abban is segíthetik a magyar termelőket, hogy a nemzetközi versenyben is helyt tudjanak állni. Utóbbi már csak azért is fontos, mert a hazai zöldség és gyümölcs fogyasztásával a rövidebb ellátási lánc nyomán jóval kisebb lehet a karbonlábnyomunk.
A következő évek fontos feladata, hogy a termelőknek fel kell készülniük a klímaváltozás jelentette kihívásokra. Ez pedig csak technológiai fejlesztésekkel lehetséges. Szentes a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik. Bár a zárt térben termesztőket annyira nem érintik az időjárás viszontagságai, azonban a fényszegénység és az erős tavaszi fagy az idei termésre rányomta a bélyegét.
– mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke
A konferencián részt vett Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese is, aki többek közt arról is beszélt, hogy a hajtatott zöldségfélék területe az ezredfordulóhoz képest több mint 40%-al csökkent, de a termőfelület csökkenését – az uborkát és a fejeskáposztát kivéve – nem követte a termésmennyiség visszaesése. Sőt, kultúrától függően 30-60-százalékkal kisebb termőfelületen nagyságrendileg ugyanazt a mennyiséget állítják elő a gazdaságok, ami a technológiai fejlesztéseknek köszönhető.
