A szója mellett csak úgy elmenni képtelenség. Rengeteg élelmiszerben megtalálható, még akkor is majdnem biztos, hogy eszünk belőle, amikor nem is tudunk róla. Az egészségre gyakorolt hatásai rendkívül vitatottak. Az egyik nézet szerint kifejezetten egészséges, más szempontokat figyelembe véve viszont ártalmas is lehet.
Egyesek egészséges táplálékként emlegetik, és azt állítják, hogy csillapítja a változókori hőhullámokat, véd a csontritkulás és a hormonális rákos megbetegedések, például a mell- és a prosztatarák ellen. Mások elkerülik a szóját, amennyire csak lehetséges, mert attól tartanak, hogy éppen mellrákot, sőt pajzsmirigyproblémákat és demenciát is okozhat. Akár sajtócikkekből, akár jól megtervezett klinikai tanulmányokból tájékozódunk a szójáról, a vitában nem látszik megoldás.
Kapcsolódó bejegyzések
A kukorica megy, a szója a jövő?
Az egyre szélsőségesebb időjárás okozta hőséget és aszályt a szója jelentősen jobban tűri, mint a kukorica.
Mi is az a szója?
A szójabab egy Kelet-Ázsiában honos, hüvelyesek családjába tartozó, lágyszárú haszonnövény. Érdekes azonban, hogy az Élelmezésügyi Mezőgazdasági Világszervezet (WHO) az olajos magvak közé sorolja, mert az egyik legfontosabb olajnövény is. Mivel olcsó és jó minőségű fehérjeforrás, takarmánynövénynek is kiváló. Ez az egyik útja annak, ahogyan az élelmiszereinkbe kerül. A legtöbb ázsiai országban a tradicionális étrend részeként nagy mennyiségben fogyasztják a növény termését, a szójababot. Az 1920-as évektől kezdve már Magyarországon is termesztenek szóját.
A szója nagyon gazdag fehérjében, viszont jelentős a szénhidráttartalma is. Rengetegen fogyasztják húspótlóként, fehérjeforrásként. Magas az izoflavon-tartalma, gazdag B-vitaminokban, rostokban, káliumban, magnéziumban. Néhány növényi fehérjével ellentétben a szójafehérje teljes értékű fehérjének számít, mivel mind a kilenc esszenciális aminosavat tartalmazza. Elterjedt nézet, hogy a szója erjesztése javítja az emészthetőségét és a felszívódását a szervezetben, mivel ez a folyamat részben lebontja cukor- és fehérjemolekuláit.
Kapcsolódó bejegyzések
A szejtán is környezettudatos hús alternatíva lehet
A Thrust Carbon karbonlábnyom-elemző cég új kutatása szerint a hagyományos húsokhoz és tejtermékekhez, képest a búzaglutén, más néven szejtán, amelyet a búza fő fehérjéje, a glutén felhasználásával állítanak elő, kisebb karbonlábnyomot hagy maga után.
A szója és a hormonok – Egészséges vagy káros?
Sajnos a fentebb említett dilemmára ebben a cikkben sem kínálunk megoldást. A szója egészségre gyakorolt hatását övező bizonytalanság részben a hatás komplexitása miatt van. A szója egyedülálló abban a tekintetben, hogy nagy koncentrációban tartalmaz izoflavonokat, a növényi ösztrogén (fitoösztrogén) egy olyan típusát, amely funkcióját tekintve hasonló az emberi ösztrogénhez, de sokkal gyengébb hatású. Ráadásul a szóját az állatok szervezete másként bontja le, mint az emberi szervezet, így az állatkísérletek eredményei nem feltétlenül iránymutatóak az emberekre vonatkozóan. Ezt tetőzi még, hogy a szója a különböző etnikai csoportokban eltérő módon bomolhat le és hasznosulhat a szervezetben.
Az is ismert, hogy a szójának az ösztrogénre jellemző tulajdonságai vannak, ezáltal hatásai a szervezet hormonszintjének függvényében változhatnak. Nem mindegy az sem, hogy milyen típusú szóját vizsgálunk: teljes értékű szójaételeket, feldolgozott változatokat (szójafehérjeporokat, szója alapú vega burgereket), esetleg erjesztéssel készült szójaételeket. Az egyes típusok eltérő hatást fejtenek ki az emberi szervezetre. Számos olyan tényező van tehát, melynek következtében nehéz általános kijelentéseket tenni.
Kapcsolódó bejegyzések
Natúr? Bio? Vegán? Ne hagyd, hogy átverjenek!
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elrendelése alapján ezúttal a fogyasztóvédelemmel foglalkozó szakemberek azt ellenőrzik, hogy a samponok, balzsamok, hajregeneráló készítmények és hajfestékek csomagolásán joggal szerepelnek-e a „natúr”, „bio” vagy „vegán” megjelölések.
A legjelentősebb GMO-növény
A génmódosítás a szóját is utolérte. A leggyakoribb GMO-k a szójabab, a kukorica, a gyapot és a repce. Globálisan a GMO-termékek 48%-a szójabab, a GMO-szója pedig a világ szójatermelésének 74%-át teszi ki. A GMO-növények azonban általában rejtenek magukban némi kockázatot. Ha egyelőre nem is mutatható ki az egészségre gyakorolt káros hatásuk, a kritikusok több okból is kifogásolják a GMO-kat, többek között ökológiai és gazdasági aggályok miatt. A géntechnológiával módosított növények termesztésének szabályozása épp ezért országonként eltérő. A legszembetűnőbb különbségek az USA és Európa között vannak, mint ezt korábban kifejtettük.
Kapcsolódó bejegyzések
Mérlegen a GMO-k: kell-e tartanunk tőlük?
Körüljárjuk, amit a génszerkesztésről és a rájuk vonatkozó szabályozásról tudunk, hiszen hamarosan jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Fontos tudni, hányadán állunk velük, károsak-e az egészségünkre és a környezetünkre. Arra is megpróbálunk választ találni, hogy a génszerkesztés lehetséges elterjedése miért osztja meg a közvéleményt.
A takarmányból az ételeinkbe
Az első géntechnológiával módosított szójababot a Monsanto hozta forgalomba az Egyesült Államokban, ahol rendkívül elterjedt: a termesztett szója mintegy 94%-a GMO. Az USA-ban az Amerikai Szója Szövetség általában véve támogatja az új GMO-szójafajták engedélyezését. A nemzetközi kereskedelmi forgalomban azonban szigorú szabályok vonatkoznak a termékekre. Ugyanakkor egy nem élelmiszeripari felhasználásra szánt növényt általában nem vizsgálnak felül az élelmiszer-biztonságért felelős hatóságok.
Az Európai Unióban a GMO-k szabályozása rendkívül szigorú, azonban sajnos itt sem feltétlenül tudjuk, hogy az élelmiszer, amelyet fogyasztunk, biztosan GMO-mentes-e. Az EU-ban 16 GMO-termék forgalmazható legálisan. A 90/220/EGK irányelvvel összhangban 8 GMO-t engedélyeztek takarmányban való felhasználásra; ezek közül 4 kukoricafajta, 3 repcefajta és 1 szójafajta. Az EU évente mintegy 14 millió tonna szójababot importál, amely fehérjeforrásként szolgál az állatok, köztük a csirkék, a sertések és a szarvasmarhák takarmányozására, valamint a tejtermeléshez.
Ellentmondásokkal összhangban
A szója fogyasztása és takarmánynövényként történő hasznosítása igencsak megosztó, ám mégis elképesztően elterjedt. Annak ellenére, hogy a szójabab már több mint 5000 éve létezik, a kutatások még mindig nagyrészt önkényesek és elfogultak. Szem előtt kell tartanunk, hogy genetikailag módosított szóját fogyasztunk-e, a szója milyen feldolgozáson megy keresztül, és talán a legjobb tanács, hogy legyünk mértéktartóak a szójából készült termékek fogyasztásában.
A növényi tejek között is népszerű a szójából készült változat, bár ebben az esetben kisebb ökológiai lábnyommal jár, ha más alternatívát választunk.
Fotók: canva.com
