Ősz végén sem áll meg az élet a kiskertekben és a magaságyásokban. Bár a természet mostanra lelassult, és készül a téli pihenőjére, azért még bőven van teendőnk. Viszont szerencsére rohannunk már nem kell. Holnapután című rádiós podcastunk korábbi adásában Skultéti Bernadettel, a MÁS Kert alapítójával és vezetőjével beszélgettünk.
Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 20:00-tól a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston és a többi gyűjtőoldalon!
Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, november a magaságyás-építés hónapja. Valójában persze bármikor belevághatunk, de ilyenkor olyan bőségesen áll rendelkezésünkre a szerves hulladék, hogy könnyűszerrel fel tudjuk vele tölteni az építményt. A magaságyást tehát nem termőfölddel kell megtöltenünk.
Vendégünk szerint – aki számos cikket írt már kertészkedős témákban az oldalunkon – itthon a legelterjedtebb és a legjobban bevált magaságyástípus a „hügelkultur”-ra, magyarul dombágyásra épülő megoldás. Ennek lényege, hogy a különböző szerves hulladékokat rétegezzük, majd 20–25 cm földréteggel fedjük, ide aztán vethetünk, illetve elültethetjük a palántáinkat. A halomban lévő szerves hulladék folyamatos bomlása tápanyagot (illetve tél végén meleget) biztosít a növényeknek. Ez a magaságyásban is pontosan így működik.
El ne égesd az avart!
Az adásban szót ejtünk az avar kérdésköréről, hiszen épp a levélhullás évszakában járunk. Ezt az is jelzi, hogy megszaporodnak az avarral tömött nejlonzsákok a kertek végében, pedig ez az egyik legrosszabb dolog, amit egy kertművelő tehet. Ehelyett a leveleket számos módon hasznosíthatjuk a kertben. Egyfelől kiváló szerves hulladék, mely a magaságyásban is hasznos lehet, de el is komposztálhatjuk. Másrészt, ahogy erre a Madártani Egyesület nemrég felhívta a figyelmet, az avar számos rovar számára kulcsfontosságú. Ennek nyomán pedig a velük táplálkozó madaraink téli túlélése is függhet tőle. Érdemes tehát legalább a cserjék alatt meghagyni a leveleket, esetleg ide gereblyézni a többit. Ugyanígy a fák tövében is jó helyen vannak a halmok, tavaszra úgyis jórészt lebomlanak, illetve a kupacokba be tudnak költözni olyan kedves és hasznos jószágok, mint például a sünök.
Skultéti Bernadett több ízben is kiemeli, hogy az egyik legrosszabb dolog, amit kertünk talajával tehetünk a téli időszakban, ha parlagon hagyjuk. Takarásra, mulcsozásra ugyancsak kiváló lehet a lehullott falevél!
Teendők az őszi kertben
Bár a szüret és a betakarítás mostanra jórészt véget ért – bár a szokatlanul enyhe idő miatt én még a napokban is szedtem paradicsomot –, a kerti teendők még nem értek véget. Most van itt az ideje annak, hogy felkészítsük a veteményest a következő szezonra, és akár elkezdhetjük tervezgetni azt is, mit és hova fogunk ültetni. Ezzel egyébként nem szükségszerű megvárni a tavaszt, hiszen több olyan zöldségünk is van, melyet tudunk tél alá vetni. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor elvetjük a magokat, illetve elültetjük a palántákat, így akár már a tavasz legelején szüretelhetünk is. Földbe kerülhet többféle hagyma is, nemcsak az étkezésre szántak, de a virágoskert hagymás növényei is.
A talaj tápanyagtartalmának növelésére is alkalmas a mostani időszak. Fontos viszont, hogy ne műtrágyát használjunk, hanem például komposztot, melyet akár bele is forgathatunk a talajba, de talajtakarónak is használhatjuk. A talajra egy ökológiai rendszer részeként kell tekintenünk, ahogy ez elhangzott több előadásban is a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Greendex is beszámolt Bakocs Marcell, növényvédelmi szakmérnök, agronómus előadásáról.
Az adásban ezeken túl szó lesz arról, hogy
- hogyan érdemes kezelnünk a diólevelet, és miként védekezhetünk a dió invazív kártevője ellen,
- milyen rétegrendet érdemes alkalmaznunk a magaságyás feltöltésekor,
- hogyan tudjuk felkészíteni ágyásunkat a következő szezonra,
- és miként fogjunk neki a magaságyás építésének.