Tényleg a nukleáris energiára kéne szavaznia Romániának?
Tényleg a nukleáris energiára kéne szavaznia Romániának?

Jelenleg komoly vita zajlik arról Európában, hogy a nukleáris energia zöld vagy nem zöld besorolást kapjon. A kérdésre adott válasz meghatározó lehet majd több ország gazdasági és energetikai jövőjére nézve is, hiszen Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország mellett Románia is úgy tervezeti, hogy hatalmas összegeket öl ebbe a technológiába. Ezzel szemben számos európai ország van, például Ausztria és Németország is, amelyeknél úgy vélik, mítosz, hogy a nukleáris energia jelentheti a kiutat a klímaválságból, a megoldást a megújuló energiaforrások jelentik.

A témában az Euronews éppen Romániáról készített érdekes riportot, amelyben annak jártak utána, hogy a nagy szénfelhasználó országok, mint amilyen Románia is, képesek lesznek-e tisztábbá tenni az energiaportfóliójukat azáltal, hogy még több nukleáris energiát adnak hozzá.
Azt a kérdést is feszegetik, hogy Romániának a nukleáris energiára vagy a megújuló energiaforrásokra kéne szavaznia?

Az Euronews riportja – melyet a transindex.ro portál foglal össze magyarul – emlékeztet, Románia a kommunista érában két atomreaktort is épített, mindkettőt Cernavodán.

A tervek szerint Románia felújítaná a már meglévő reaktorokat, és két újat is építene, erről éppen 2020 őszén írt alá együttműködési szerződést Románia energiaügyi minisztériuma amerikai, kanadai és francia partnerekkel. A beruházás körülbelül 6 milliárd euróba kerülne.

A beruházás mellett érvelők szerint Románia ezek nélkül a fejlesztések nélkül nehezen fogja elérni a párizsi klímacélokat.

A nukleáris energiát támadó országok jellemzően azt hozzák fel érvként, hogy egy atomerőmű építése költséges folyamat, és a működtetése során létrejövő radioaktív hulladék teljesen ellentétes a károsanyag-kibocsátást célzó elvekkel, a támogatók szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az atomerőművek közel nulla szén-dioxid kibocsátás mellett működnek, nagy mennyiségű, és kiszámítható energiatermelőnek számítanak, szemben a szél- vagy a napenergiával – jelenti ki az egyik megkérdezett, az atomreaktorokat működtető román állami társaság, a Nuclearelectrica igazgatótanácsának elnöke.

A téma mindenesetre a román társadalom körében is nagyon vitatott.

Lavinia Andrei, az antinukleáris mozgalomnak is nevezhető Terra Mileniul III Alapítvány elnöke például azon aggodalmának adott hangot az Euronews megkeresésére, hogy a közpénzek atomenergiába fektetése hátrányosan érintheti a megújuló energiatermelőket.

Fennakadásokat jelenthet az is, hogy a klímaváltozás miatt a folyók vízhozama egyre kiszámíthatatlanabbá válik, miközben a folyóvíz nagyon fontos az atomerőművek hűtéséhez. A Duna is érintett, 2011-ben már volt példa arra, hogy az atomreaktorokat le kellett állítani a szárazság miatt. A Nuclearlectrica a felvetés ellen azzal védekezik, hogy az atomerőműnek mára olyan szivattyúrendszere van, amellyel ez a probléma kiküszöbölhető.

Az új atomenergia kapacitások építésével kapcsolatos döntéseket azért is érdemes alaposan körüljárni, mert vannak olyan tanulmányok, amelyek szerint az új atomerőművek akár 7,4-szer is többe kerülhetnek a szél- és napenergia létesítményeknél (a megtermelt energia szerint számolva), ráadásul az építési idejük is rendkívül hosszú, akár 15 év is lehet. Mark Zachary Jacobson, a Stanford Egyetem elismert tudósa ráadásul az egyik legfrisebb tanulmányában arra is felhívja a figyelmet, hogy az atomerőművek hosszú építési idejéhez köthető nagy karbon-lábnyomot eddig nem is igazán vették figyelembe az atomenergiáról létjogosultságáról szóló vitában.

Az is érdekes adalék, hogy miközben globálisan évek óta stagnál az atomerőművek kapacitása, addig a nap- és szélenergia is termelés is minden évben kétszámjegyű növekedést tud bemutatni. A globális villamosenergia-termelésben is régóta csökken a nukleáris energia részesedése: 1996-ban még 17,5 százalékot tett ki, 2017-ben viszont már csupán 10,3 százalékot.

(Forrás: transindex.ro Kép: pexels.com)

search icon