A városi ember szívesen szakad ki a rohanó hétköznapokból, és az erdőben keresi a kapcsolódást a természethez. Egy friss kutatás azonban arról számol be, hogy a vidéki területeken, az erdőkben sokkal nagyobb a mikroműanyagok koncentrációja, mint a városokban.
Az Environmental Pollution című folyóiratban publikált – három hónapon át tartó – vizsgálat naponta négyzetméterenként akár 500 mikroszkopikus műanyagrészecskét is kimutatott egy erdős területen. Ez majdnem kétszer annyi, mint amennyit egy nagyváros központjában gyűjtöttek – írja az Euronews.
A mikroműanyagok 5 milliméternél kisebb plasztikrészecskék, amelyeket a kutatások során egyre nagyobb mennyiségben mérnek az óceánokban, a tengerekben, a felszíni vizekben, a talajban, illetve az elmúlt években már a levegőben is. Friss kutatások kimutatták jelenlétüket az emberi tüdőben, a vérben, sőt az anyatejben is.
Hogy ez miként lehetséges? Számos korábbi kutatás megállapította, hogy a mikroműanyagok legnagyobb mértékben a levegőben terjednek. A legapróbb részecskék akár hetekig lebeghetnek a levegőben, közben pedig több ezer kilométert is megtehetnek. A tudósok szerint a fák és más növények felfogják ezeket a légkörből származó mikroműanyag-részecskéket, amelyek így az erdőkben rakódnak le.
Ahogy korábban írtuk, már az 1970-es években észlelték a környezetünkben a mikroműanyagok jelenlétét, de a problémával csak az elmúlt években kezdtek alaposabban foglalkozni. A mikroműanyagok felületén számos vegyszer, kémiai szennyeződés kötődhet meg, és mivel nemritkán rendkívül apró méretű részecskékről van szó, észre sem vesszük, amikor ezek az anyagok bejutnak a szervezetünkbe, ahol aztán hosszú távú és káros következményekkel járó folyamatokat indíthatnak el.