Egyre nagyobb problémát jelent az e-hulladék: 2019-ben világszerte fejenként több mint 16 kilogramm keletkezett belőle, és ez a szám az évtized végére negyven százalékkal nőhet.
A számítógépek, telefonok, monitorok vagy fénymásolók olyan veszélyes anyagokkal vannak tele, mint például a berillium, kadmium, higany, arzén és ólom. Annak ellenére, hogy ezeknek az anyagoknak túlnyomó része biztonságosan ártalmatlanítható lehetne, sőt, akár értéket is képviselhet (kétszáz laptop például mintegy 155 gramm aranyat tartalmaz), A Global E-Waste Statistics Partnership szerint az e-hulladéknak csupán 17 százalékát hasznosítják újra jelenleg.
Az elektronikus hulladékok emellett adatvédelmi szempontból is kényesek, ugyanis nem minden esetben távolítják el róluk elég alaposan az érzékeny információkat, pedig léteznek olyan biztonságos adattörlési programok, amelyekkel minden védett és személyes adat törölhető, az eszköz pedig felújítás után visszatérhet a gazdaságba. A sikeres újraértékesítés bevételhez juttathatja a céget, és a körforgásos gazdaság részéve is teszi, amely egyaránt csökkenti az új termékek gyártása iránti igényt és a hulladékmennyiséget.
Elektronikai hulladék / e-hulladék
A digitalizáció ugyan csökkenti a fizikai hulladékot, ám az adatközpontok működésének is van környezeti hatása: a világ villamosenergia-termelésének közel egy százalékát használják, és emellett egy régebbi, közepes méretű adatközpont naponta akár 1,3 millió liter vizet is elhasználhat. Emiatt számos adatközpont arra törekszik, hogy zöld energiára váltson. Ezeknek az adatközpontoknak az ügyfelei jogosultak az úgynevezett Green Power Pass pontokra, amelyeket beépíthetnek a szervezetük fenntarthatósági jelentésébe, hozzájárulva szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó céljaikhoz is.
Mit, hova, hogyan: elektromos hulladék leadás útmutató
A jövőben valószínűleg egyre inkább nő majd az otthonról dolgozó emberek száma, ezért érdemes lehet megvizsgálni az irodaméret csökkentésének lehetőségeit is. Az Iron Mountain becslései szerint egy tipikus irodában a hely nyolc-tíz százalékát foglalják el az iratok. Ezek digitalizációja helyet szabadít fel, így akár a bérleti díjjakon, a fűtésen és a hűtésen is lehet spórolni. A távmunkával pedig csökken az ingázással töltött idő és a károsanyag-kibocsátás, továbbá kevesebb lesz a forgalmi dugó is. Ráadásul a távmunkások nagyobb munkahelyi elégedettségről és termelékenységről számolnak be.
A bemutatott kezdeményezések egy átfogó informatikai irányítási stratégia részét képezhetik. Azok a szervezetek, amelyeknek teljes képpel rendelkeznek adataikról, azok helyéről, felhasználásáról és eredetéről, tájékozottabbak, hatékonyabbak és fenntarthatóbbak. A jó információirányítási gyakorlatok szintén hozzájárulnak a fenntarthatósághoz, hiszen szabályokat adnak a felesleges, elavult és triviális adatok megsemmisítésére, valamint a szükségtelen papíralapú dokumentumok megsemmisítésére.
(Forrás – minuszos.hu)
