Új kutatás az erdőtüzekből származó korom éghajlatváltozásban betöltött szerepéről
Új kutatás az erdőtüzekből származó korom éghajlatváltozásban betöltött szerepéről

Az erdőtüzek füstjében lévő fekete szén által elnyelt napfény mennyiségének finomítására irányuló új kutatás segít tisztázni a Föld rendszer-modelljeiben régóta fennálló bizonytalanságot, lehetővé téve a globális éghajlatváltozás pontosabb előrejelzését.

A korom a CO2 és a metán után a következő legerősebb éghajlati tényező a globális felmelegedés kapcsán, annak ellenére, hogy rövid, mindössze néhány hetes élettartama van” – magyarázta el James Lee, a Los Alamos National Laboratory éghajlatkutatója és a Geophysical Research Letters című szaklapban megjelent, az erdőtüzek füstjének fényelnyeléséről szóló új tanulmány társszerzője.

A Los Alamos-i kutatás feloldja a füstben lévő fekete szén által elnyelt fény mennyiségének megfigyelései és a modellek által előre jelzett mennyiség közötti, régóta fennálló ellentmondást, tekintettel arra, hogy a fekete szén hogyan keveredik más anyagokkal, például a füstfelhőkben jelen lévő kondenzált szerves aeroszolokkal.

A kutatócsoport a Los Alamosban működő, több műszerrel felszerelt Center for Aerosol-gas Forensic Experiments (CAFÉ) segítségével két nyáron keresztül több erdőtűz füstjéből vett mintát az Egyesült Államok nyugati részén, köztük a közeli, 2020-as új-mexikói Medio-tűzből, valamint Kaliforniából és Arizonából származó füstfelhőkből.

Forrás (enn.com)

search icon