A Nature tudományos folyóiratban jelent meg a héten egy tanulmány, mely szerint a Hettita Birodalom bukásában sokkal nagyobb jelentősége volt a környezeti tényezőknek, mint azt korábban gondolták.
A történészek általános álláspontja a témában, hogy az úgynevezett tengeri népek pusztító támadásai miatt omlott össze az ókori világ egyik legbefolyásosabb nagyhatalma. Ehhez képest, legalábbis a friss tanulmány szerint, a bukás egyik kulcsfontosságú összetevője egy hosszú és súlyos aszályos időszak volt.
Kr. e. 1200 körül egy több évig tartó, extrém száraz éghajlati esemény sújtotta a mai Anatólia középső részét, mely akkoriban a Hettita Birodalom központi régiójának számított. Ekkor már túl voltunk a kr.e. 1274-ben lezajlott kádesi csatán, amely nem csak arról nevezetes, hogy a korszak két szuperhatalma (a II. Ramszesz vezette Egyiptom a másik fél) szállt szembe egymással, de arról is, hogy rendkívül jól dokumentálták, sőt a csatát követő békekötést a történelem első ismert békeszerződése pecsételte meg.
A Qubit cikke szerint a Hettita Birodalom lakói gabonafélék termesztésével és specializált állattartással fedezték élelmiszer-szükségletüket. A mezőgazdaság működtetéséhez folyamatos vízellátásra volt szükségük, melyet gátak és tározók egész rendszerének segítségével biztosítottak. Ezek segítségével egyébként képesek voltak egy, vagy akár két évig tartó extrém szárazságot is átvészelni. Csakhogy a nagyjából 3 ezer évvel ezelőtti időszakban, a kutatások tanúsága szerint, három éven át tartó, szokatlanul száraz körülmények uralkodtak Anatólia középső vidékén.
Az évszázadokon keresztül fejlődő, környezeti és gazdasági kihívásokkal, belső politikai feszültségekkel, külső támadásokkal és járványokkal szemben is ellenállónak bizonyuló birodalom ezt már nem tudta átvészelni. Nagy a valószínűsége annak, hogy a tengeri népek támadásának idején már egy erősen meggyengült állam nézett szembe az ellenféllel.
Bár az eredményekből nem következik, hogy maga az aszály kényszerítette térdre a hettitákat, a kutatók szerint az erősen valószínűsíthető, hogy egyfajta átbillenési pontként szolgálhatott, ami felerősíthetett meglévő gazdasági, társadalmi és politikai problémákat, valamint táptalajt adhatott a járványok terjedésének. (Qubit)