Andrea Duffy, a Colorado-i Egyetem klímatörténésze szerint a múltbéli történelmi és éghajlati események összefüggéseiből következtetéseket vonhatunk le klímaváltozás sújtott jövőnkről.
A 16. század végén az Oszmán Birodalom szívében, Anatóliában véres konfliktusok zajlottak, míg 400 évvel később, az egykor szintén az oszmán területekhez tartozó modern Szíriában máig tartó polgárháború dúl. De mi lehet bennük a közös?
Az amerikai kutatónak a The Conversation-ben megjelent cikke szerint mindkét konfliktus hátterében jelentős társadalmi feszültségek és politikai elnyomás is azonosítható, azonban van még egy közös tényező: a klímaváltozás. Mindkét időben és területen több évig tartó szárazság előzte meg a történteket, amely destabilizálta a régiókat.
Persze az 1590-es években kitört dzseláli-felkelés idején még nem az emberi eredetű klímaváltozás volt a bűnös, sokkal inkább a kis jégkorszakként ismert időjárási anomália, amely változó hatásokkal rendelkezett, Magyarországon például nemhogy visszafogta volna a gazdaságot, ahogy nemrég írtuk, még jót is tett a mezőgazdaságnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Így hatott a kis jégkorszak a Kárpát-medence mezőgazdaságára
A 16-19. században zajló kis jégkorszak során a klíma néhány fokkal hűvösebb lett, aminek nemcsak természeti, de gazdasági és társadalmi hatásairól is egyre többet tudunk meg.
Ezzel szemben Anatóliában súlyos, elhúzódó aszályt okozott, ahogy a mostani klímaváltozás is tette a kétezres évek második felében Szíriában. A következmények pedig kísértetiesen hasonlítottak egymásra: éhínség, polgárháborús viszonyok, menekültek tömegei, járványok.
Nem véletlen tehát, hogy az Oszmán Birodalom hanyatlását is egyre inkább a klimatikus viszonyok által kiváltott eseménytől számítják. A kedvezőtlen időjárási helyzet ugyanis megsokszorozta az elhúzódó háborúk és a fokozódó központi kormányzati elnyomás eleve kedvezőtlen hatásait, ahogy ez Szíriában – ahol immár második évtizedébe lép a konfliktus – is tapasztalható volt.
A szíriai konfliktusban eddig több mint 500 ezer ember veszítette életét, 7 millióan menekültek el otthonukból és további 5 millióan az országból, amellyel globális migrációs krízist váltottak ki.
A szerző szerint a fenti példákból megállapítható, hogy a klímaváltozás hatásai egyre inkább hátráltatják majd az emberiséget, kiélezik a konfliktusokat, hozzájárulnak a migrációhoz. Jelenleg is több terület tekinthető potenciálisan olyan gócpontnak, ahol az egykori oszmán illetve a szír események valamilyen formában megismétlődhetnek. Ilyen az utóbbi években sorozatos súlyos árvizekkel küzdő Banglades, vagy épp a többféle kihívással is küzdő kelet-afrikai országok, illetve Közép-Amerika szárazság sújtotta területei, ahonnan tömegek vándorolnak el kedvezőbb életfeltételeket keresve.
Kapcsolódó bejegyzések
Vízkonfliktusok és migráció
Világunkban egyre meghatározóbb szerephez jutnak a vízkonfliktusok. Arról, hogy mik ezek, és hogyan vezethetnek nagyléptékű migrációhoz, a PTE kutatója beszélt.
A kutató szerint a két fenti konfliktusból három fontos következtetés származik:
- a klímaváltozás hatásai aránytalanul súlyosan érintik a társadalom szegény és marginalizált rétegeit,
- a környezeti feltételek kedvezőtlen változásai akkor a legsúlyosabbak, ha társadalmi feszültségekkel ötvöződnek,
- a klímaváltozás jó eséllyel vált ki tömeges migrációt, szít erőszakot, buktat meg rezsimeket, alakít át társadalmakat szerte a világon,
- és végül: mindenki megérzi majd nyugtalanító, drámai és beláthatatlan következményeit.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(The Conversation/hvg.hu/Greendex)
