Világszerte egyre több figyelem fordul az erdők felé. A koronavírus előtti világ egyik utolsó nagy természetvédelmi mozgalma az Amazonas esőerdeiért folytatott világméretűvé duzzadt kampány volt, de manapság sem telik el úgy nap, hogy ne jelenne meg valamilyen hír, ami a fák és erdők jelentőségét támasztja alá, komoly médiavisszhangot keltve vele.
Ezzel párhuzamosan a világ számos kis- és nagyvárosában kezdik felismerni, hogy a városi zöldterületek, az árnyas és védelmet nyújtó fák hiánya a városi élet minőségére is negatív hatással van. Az egyre elterjedtebbé váló faültetési akciók nem csak az erdők visszatelepítését célozzák, hanem egyre nagyobb teret nyernek a népesen lakott területeken is, ahol a fákra most nagyobb szükség van, mint valaha.
A fák élhetőbbé teszik a városokat
A városi fák számos pozitív hatással bírnak. Az egyik legfontosabb érv mellettük a hűtőhatásuk. A felmelegedés miatt Magyarországon is egyre intenzívebbé válnak a nyarak, a hősziget-hatás pedig az amúgy is forró városokban gyakran elviselhetetlen hőséget okoz – úgy az utcán, mint a lakásokban.
A kutatások azt mutatják, hogy a nagy arányban városiasodott és elöregedő népessége miatt elsősorban Európa lakosait sújtják a hőhullámok. Ezért is óriási az értéke, ha a nyári nagy melegben be tudunk húzódni az árnyas lombok alá, ahol a hőmérséklet-különbség miatt a kellemes légjárás is állandó. A fák – minél többről beszélünk, annál inkább igaz ez – saját mikroklímát alakítanak ki, a leveleiken keresztül folyamatosan párologtatják a nedvességet, egy-egy melegebb nyári napon akár 80-100 litert is, ezáltal hűtik a környezetüket.
A fák a rohanó városi élet résztvevőinek közérzetére is pozitívan hatnak. Egy nagy, fákkal szegélyezett sugárút, mint amilyen az Andrássy út is, páratlan szépségű és hangulatú, ez pedig sokban köszönhető a növényeknek. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a növényzet látványa nyugtató hatással bír az emberekre.
Védelem a mindennapi ártalmaktól
A városi lét egyik megkeserítője a folyamatos motorzúgás, amely megnehezítheti a pihenést és feltöltődést – ezt pontosan tudják azok, akik forgalmasabb utak mentén élnek. A zöldfelületek erre a kihívásra is megoldást nyújtanak azzal, hogy a levélzetükkel a zajszennyezés egy jelentős részét megfogják, tompítják.
A motorzúgáshoz ráadásul szükségszerűen hozzátartozik a kipufogógáz is, amely a téli fűtési szezon mellett a városi légszennyezés legfőbb forrása. A fák ezen a téren sem hagynak cserben minket. Leveleiken felfogják a port, számos károsanyagot kötve meg ezzel. Egy korábbi írásunk már rávilágított arra, hogy Budapesten szerény becslések szerint is több tonnányi ólom- és egyéb nehézfém-tartalmú szálló port kötnek meg a fák évről-évre. A levegő tisztítása mellett pedig annak termelésében is részt vesznek a növények, hiszen a fotoszintézis során a szén-dioxid megkötésén túl a folyamat melléktermékeként oxigént szabadítanak fel.
Zöldebb közlekedés, élhetőbb Budapest
Nemrég számoltunk be arról, hogy a kínai fővárosban 40 év alatt 210 millió fát ültettek, és hosszan írtunk a Szahara peremén tervezett sok-sok millió fa pettyezte zöld falról is. De vajon mennyi fa van Budapesten? A FŐKERT honlapján található adatok szerint Budapesten nagyjából 9-10 millió fa lehet, azonban ennél jóval többre lenne szükség. Szerencsére a fővárosi és kerületi önkormányzatok is egyre több fát ültetnek és civil kezdeményezések is munkálkodnak azon, hogy a főváros jövője zöldebb legyen. Ilyen civil kezdeményezés a 10 millió Fa Alapítvány is, ami szakmai és helyi közösségek segítségével országszerte 10 millió új fa elültetését tűzte ki célul, egyúttal felhívják a figyelmet a zöld területek fontosságára.
A fenntarthatóbb jövőért pedig nem csak azzal tehetünk, ha mi magunk faültetésbe fogunk, hanem azzal is, ha például a városi levegőt leginkább szennyező közlekedésben fenntartható, kibocsátás mentes módon veszünk részt. Egy korábbi cikkünkben részletesen is megírtuk, hogy a Greendex szerkesztőségének tagjai főképp olyan alternatív közlekedési módokat használnak, melyek közvetlenül nem szennyezik a levegőt, szemben a hagyományos, fosszilis alapú üzemanyaggal futó járművekkel.
A budapesti közlekedésben új fejezetet jelentenek a közösségi autómegosztók, mint amilyen a kizárólag elektromos autókkal működő GreenGo is. Azzal, hogy az akár 4-5 saját kocsit is kiváltó szolgáltatás mellett döntünk, az élhetőbb fővárosért is teszünk. Ráadásul a tisztább közlekedést most össze is tudjuk kapcsolni faültetéssel is!
Kapcsolódó bejegyzések
Városi közlekedés – mit használjunk?
Hogyan tudunk környezettudatosan, de mégis gyorsan és hatékonyan közlekedni a városban?
A GreenGo március végéig tartó Gurulj a Fákért! faültetési kezdeményezését a felhasználók is támogathatják, minden vezetéssel töltött perc után 1 forinttal járulhatnak hozzá a kampányhoz, aminek a végén a GreenGo az összegyűlt összeget megduplázza, és teljes egészében új fák telepítésére fordítja a 10 millió Fa Alapítvánnyal együttműködésében.
A Gurulj a Fákért! nem az első közös faültetési akció az elektromos autómegosztó és az Alapítvány életében. Tavaly év végén 500 fával zöldítették Budapestet, amellyel kapcsolatban Bojár Iván András, a 10 millió Fa Alapítvány alapítója elmondta:
(…) a GreenGoval közösen 500 fát ültettünk el, ami számításaink szerint 25 éves periódusban összesen 100 tonna szén-dioxidot képes megkötni – ennyit egy átlagos benzines autó 500 000 km megtétele alatt bocsát ki. Ez nagyjából annyit jelent, mintha tizenkétszer megkerülnénk a Földet.
A cikk a Greendex műhelyében készült, a GreenGo támogatásával.
