Legtöbben az óvodai és az iskolai menzán szerzett rossz tapasztalat miatt idegenkednek a spenót bármilyen formájában történő fogyasztásától. Létezik azonban egy fajtája, amely azoknak is ízleni fog, akik egyébként rá sem bírnak nézni a zöld növényre: ez pedig az új-zélandi spenót.  

Távoli rokonok

Bár mindketten hasonló névre hallgatnak, az új-zélandi spenót vagy új-zélandi paraj (Tetragonia tetragonoides) a szegfűvirágúak rendjének kristályvirágfélék családjába tartozik, míg a közönséges spenót (Spinacia oleracea), bár szintén a szegfűvirágúak rendjébe sorolandó, ám a disznóparéjfélék családjának tagja.

Kapcsolódó bejegyzések

Spenót – Rendkívül értékes növény a rossz emlékek árnyékában

Gyermekkorunk egyik legutálatosabb étele volt, pedig az egyik legegészségesebb zöldség a spenót.

Messzi földről érkezett

Ahogy a neve is sejteti, Új-Zélandon, valamint Új-Kaledóniában, Ausztráliában, Tasmániában, Vietnámban, Dél-Kínában, a Koreai-félszigeten és Japánban őshonos, ám szerte a világon megtalálható már. Hazánkban a 2000-es évek óta jellemző a termesztése.

Spenót light

A közönséges spenóthoz (pláne az erősebb, idősebb levelekhez) képest az új-zélandi spenót íze sokkal édesebb és lágyabb, nem érezni rajta a sokak által kellemetlennek tartott kesernyés ízt. Sőt, még a bébispenótnál is egy fokkal „kevésbé spenótos”, emiatt azok is szeretni fogják a belőle készült ételeket, akik egyébként finoman szólva nem rajonganak Popeye kedvenc eledeléért.

Kapcsolódó bejegyzések

Még most sem késő palántázni – Így fogj hozzá!

Áprilisban már rengeteg helyen kapni palántákat, de ezek helyett vagy mellett érdemes megpróbálkozni saját növények nevelésével is.

Egész évben szedhető

Egy másik nagy előnye, hogy folyamatosan lehet szüretelni, miközben a közönséges spenót elég gyorsan leterem, és ha felmagzik, már nem használható fel. A levelek letépkedése után a növény mindig újabbakat hajt majd, mi pedig az első fagyok beálltáig élvezhetjük a friss zöld spenótot.  

Bírja a meleget, ellenáll a betegségeknek

Kezdő veteményezők számára is ajánlott, ugyanis a növény nem igényes a talajra, és félárnyékban is kitűnően növekszik. Melegkedvelő, így remekül bírja a mostanában egyre gyakoribb kánikulát és a hosszabb, szárazabb időszakokat is, ám érdemes néha megöntözni, mert akkor kétszer annyi levelet hoz.

Az áprilisban esedékes magvetés után érdemes türelemmel lennünk, ugyanis a kemény magok csírázása lassan indul be. A növény később hosszú szárat növeszt, amely nagyszerűen elnyomja a körülötte próbálkozó gazokat, így gyomlálnunk sem szükséges. Kártevője nincs, betegségekre sem érzékeny, így túl sok növényvédelmi munkánk nem lesz vele.

Ha ősz végén nem szedjük ki az elszáradt növényt a helyéről, akkor szépen elszórja a magjait, amelyek tavasszal kihajtanak, és új vetés nélkül ismét lesz friss új-zélandi spenótunk.

Igazi vitaminbomba

Az új-zélandi spenót tele van vitaminokkal (igen magas a K-, a C-, a B6-vitamin-tartalma), valamint ásványi anyagokkal. Kalória– és zsírtartalma (14 kcal/100g, 0,2 g/100g) pedig igen csekély, így a fogyókúrázók számára is ideális választás lehet.

Felhasználása

Elkészítése megegyezik a közönséges spenótéval. Készíthetünk belőle főzeléket, krémlevest, lepényt, omlettet, sós muffint, túróval kombinálva remekül illik tésztákhoz, gnocchihoz és lasagnéhoz. De fogyaszthatjuk nyersen salátákban, zöld turmixokban is.

A szezonális, fenntartható élelmiszeripar a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a hazai agrárszektor számos neves képviselője részt vett, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentáltak az érdeklődők számára.

Kiemelt kép: Canva