Még most sem késő palántázni – Így fogj hozzá!

Még most sem késő palántázni – Így fogj hozzá!
Még most sem késő palántázni – Így fogj hozzá!

A kertészkedés remek hobbi, de igencsak drága lehet, ha minden (egynyári) növényünket kertészetből szerzünk be. Van azonban alternatíva: vegyünk, fogjunk, cseréljünk magot, és vágjunk bele a palántázásba! Hiszen az igazi utazás nem kezdődhet félúton!

Az egyes fajok, különféle növények palántázásához szükséges feltételek eltérőek lehetnek azt illetően, hogy mikor vetjük el a magokat, milyen hőmérsékletre van szükségük, vagy épp milyen megvilágítás mellett lesznek megfelelően erős növénykéink. A folyamat viszont nagy általánosságban ugyanaz. Cikkemben ezt igyekszem körüljárni a magok beszerzésétől a palánták kiültetéséig.

Amire mindenképp szükségünk lesz:

  • magok,
  • cserepek, edények, tálcák,
  • melegházi körülményeket biztosító eszközök, nejlonzacskó vagy fólia, esetleg direkt erre a célra gyártott eszközök,
  • termesztőközeg, lehetőleg jó minőségű palántaföld,
  • optimális körülmények, leginkább elegendő fény.

Honnan lesznek magjaink?

Legegyszerűbb a boltból – leginkább talán a gazdaboltból – beszerezni a vetőmagokat, ám ekkor be kell érnünk egy viszonylag szűkös és továbbra is valamennyire drága kínálattal. Ezzel együtt a megbízható magyar vetőmagot előállító cégek termékei közül bátran választhatunk. Tanácsként ehhez még annyit, hogy a hibrid („F1” jelölésű) magokat, illetve a vegyszerekkel csávázottakat kerüljük el. Előbbi azért fontos, hogy a magfogásnak legyen értelme, utóbbi pedig a biotermelés és a talajélet miatt lényeges (feltéve, hogy ezen elvek számítanak nekünk).

Sokkal jobb módszer azonban, ha ismerősöktől, szomszédoktól, családtagoktól szerzünk be vetőmagot. Ilyenkor a mag mellé hasznos tanácsokat is kapunk, és jó eséllyel már bevált fajták kerülnek a veteményesbe, a magaságyásba vagy az erkélyre.

Utóbbi megoldás közösségi variációja a magbörze, melyről korábban Réthy Kati írt remek cikket a Greendexen. Itt más kertészkedőkkel cserélgethetjük a magjainkat, és szintén remek tanácsokkal gazdagodhatunk. Fontos viszont, hogy ilyen helyre csak saját magot illik vinni, tehát a magfogás csínját-bínját is érdemes elsajátítanunk. Idén lehet, hogy már véget ért a magbörzeszezon, de a szakosított Facebook-csoportokban még biztosan találunk olyat, aki ki tud segíteni néhány különlegesebb paradicsomfajtával, karósbabbal vagy vetőburgonyával.

Mikor kell palántázni?

A nagy kérdés, amire valójában nincs rossz válasz. Sokan április táján már úgy érezhetik, hogy kifutottak az időből, pedig egyáltalán nem. Egyfelől egyre hosszabb a szezon, másrészt megfelelő körülmények között a növények gyorsan behozhatják az esetleges lemaradást. Azt pedig már nem is említem, hogy annak, aki esetleg már most kiültette a januárban indult paprikáit, paradicsomait, kellemetlen meglepetésben lehet része, ha beüt a tavaszi fagy.

Általános szabályként azt lehet mondani, hogy próbáljuk követni a magok csomagolásán található utasításokat. Ha ilyen nincs, mert a magot például cseréltük vagy kaptuk, akkor hagyatkozhatunk a tanácsokra, illetve számolhatunk úgy, hogy nagyjából 6–8 héttel az utolsó fagyok előtt indítsuk a növényünket. Most, április közepe táján ebből már (remélhetőleg) kicsúsztunk, de továbbra is igaz: a növényeknek lesz idejük behozni a lemaradást.

Mit kell palántázni?

Feltehetnénk inkább úgy a kérdést, hogy mit nem kell palántázni, ugyanis egyáltalán nem kell minden növény esetében elvégezni ezt a folyamatot. Egy részüket azért nem palántázzuk, mert nem viselik el az átültetést (ezt lebomló edényekkel, papírpoharakkal vagy akár vécépapír-gurigából készült „cserepecskékkel” meg tudjuk hekkelni), másik részüket azért, mert gyorsan növekednek, így bőven elég szabadföldbe elvetni őket, amikor már megfelelőek a körülmények számukra.

Növények, melyeket egyből helybe vethetünk és nem kell palántáznunk őket:

  • vöröshagyma,
  • fokhagyma,
  • póréhagyma,
  • spenót,
  • sóska,
  • mángold,
  • fodros kel,
  • bármilyen tépősaláta,
  • rukkola,
  • retek,
  • borsó,
  • bab,
  • főzőtök,
  • uborka,
  • kukorica.

Az olyan növényeket viszont, mint a paradicsom vagy a paprika, mindenképp szükséges palántáznunk, hogy legyen elég idejük termést hozni.

Hogyan kell palántázni?

Készítsd elő a termesztőközeget!

A legjobb, ha direkt palántáknak való földdel dolgozunk. Ha nem ezt az opciót választjuk, akkor is érdemes bolti földekkel dolgozni, a kerti talaj ugyanis számos kártevőt, gyommagvat, fertőző összetevőket tartalmazhat.

Lazítsuk fel, morzsoljuk át és nedvesítsük be az ültetőközegünket, mielőtt beletöltjük az edényekbe!

Fotó: canva.com

Töltsd fel az edényeket!

Kisebb cserepek, alaposan kimosott kefiresdobozok, de akár tojástartók és vécépapír-gurigák is jelenthetik palántáink számára az első otthont. A boltokban kaphatók speciálisan erre a célra szánt, melegházzá alakítható edényzetek is, melyek szintén hasznosak lehetnek.

Tipp:
Ha nincs speciális melegházedényzetünk, vagy nem szeretnénk venni, akkor a melegházi körülményeket a cserépre húzott zacskóval vagy kilyukasztott műanyag fóliával is biztosíthatjuk.

A cserepeket töltsük fel kb. kétharmadig földdel! Aztán óvatosan ütögessük őket az asztalhoz, hogy a föld némileg leülepedjen bennük! A földet semmiképp ne nyomkodjuk le, mert nem szeretnénk, ha betömörödne!

Jöhetnek a magok

A megfelelő ültetési mélység általában szerepel a magok csomagolásán. Ha ilyenünk nincs, vagy nem tudjuk ezt az adatot, akkor általános szabályként elmondható, hogy a magokat kétszer-háromszor olyan mélyre kell ültetni, mint az átmérőjük. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, inkább kevésbé mélyre ültessük őket!

Az ültetési mélységet egy lyuk mélyítése helyett alakítsuk ki úgy, hogy a magra további nedves földkeveréket teszünk. A folyamat végén mindenféleképp locsoljunk, de ezt ne a kannával tegyük: egy spricnis flakonnal nedvesítsük a talajt!

Címkézzük fel a veteményt!

Végül mindenféleképp jelöljük meg valamilyen módon, hogy melyik konténerbe milyen növényeket ültettünk! Érdemes azt is feljegyezni, mikor történt a magvetés, és előreláthatólag mikor kell majd kiültetnünk a növénykéket a szabadba.

Teendőink a kiültetésig

Idáig volt a szórakozás, a nehéz rész ezután jön. Biztosítanunk kell a megfelelő körülményeket palántáinknak! Az első hajtások 4–14 nap elteltével jelennek meg, ha mindent jól csináltunk. Mi az, amire oda kell figyelnünk?

  • Elegendő fény,
  • megfelelő hőmérséklet,
  • és elegendő nedvesség.

Ennek megfelelően fontos, hogy a cserepeket jól helyezzük el. Keressünk nekik egy világos, meleg, de huzatmentes helyet! Arra is ügyelnünk kell azonban, hogy közvetlen napfény ne érje a konténereket, nehogy megfőjenek a magjaink. Egy árnyékosabb ablakpárkány vagy akár a hűtő teteje (ahol alulról folyamatos a kellemes fűtés a növényeknek) megfelelő hely lehet.

Fotó: canva.com

Kövessük nyomon a palánták fejlődését!

A kilyuggatott fóliának (zacskónak, melegházborításnak) addig kell fenn lennie, amíg előbújnak az első hajtások. Először két kis levél jelenik majd meg az aprócska száron, ezek az úgynevezett sziklevelek.

Tipp:
Ha nagyobb konténert használunk, érdemes hasonló növényeket ültetni bele. Erre azért van szükség, mert a fedést általában nem tudjuk külön levenni, a még elő nem bújt magoknak viszont a csírázáshoz szükségük van megfelelő körülményekre.

A palántáknak ezen a ponton szükségük van elegendő fényre, hiszen már beindul a fotoszintézis. A szabadba viszont nem vihetjük ki őket, még a beltéri hőmérséklet az optimális számukra. Ahhoz, hogy igazán életrevaló palántáink legyenek, nem árt egy déli tájolású ablak, ennek hiányában pedig érdemes lehet beszerezni egy alacsony fogyasztású LED-es palántanevelő lámpát.

Figyelj oda a nedvességre!

A palántákra leselkedő egyik legnagyobb veszélyt a talajuk kiszáradása jelenti. Ha a nedvesség nem megfelelő, ez különféle betegségek kialakulásához vezethet, illetve a gombás fertőzés miatt bekövetkező palántadőlést is eredményezheti. Ezért fontos, hogy akár naponta ellenőrizzük a palánták talaját. A túl sok vizet kerüljük el, viszont tartsuk a talajt nedvesen!

Tipp:
Öntözzük alulról a palántákat! Ezzel elkerülhetjük a túlöntözést, és minimalizálhatjuk a nedvkeringéssel kapcsolatos betegségek kialakulását. A legjobb megoldás az, ha nagyjából 15 percre vékony réteg vizet töltünk a palánták alá, majd azt, amit nem szívtak fel, leöntjük.

Tápot csak akkor, ha muszáj!

A palánta fejlődéséhez szükséges tápanyagokat kezdetben a magból, aztán a talajból veszi fel a növény. Általában a palántázási időszakban nem kell kiegészítő tápoldatot használni, de ez függ attól is, hogy milyen ültetőközeget használunk.

Ha tápanyagmentes közegben, például kőzetgyapotból készült ültetőkockában keltek ki a magok, akkor szükség lehet folyékony tápoldat használatára. Ezt azonban ne vigyük túlzásba, mert a túlzott mennyiségű tápanyag árthat a palántának. Elegendő kéthetente alkalmazni.

Paradicsompalánták
Fotó: canva.com

Ültesd át, ha túl nagyra nőtt!

Ha túl kicsi edénybe ültettük a magokat, előfordulhat, hogy a palánták végső helyükre való kiültetése előtt át kell ültetni őket. Ezzel a gyökereknek nagyobb tér jut a fejlődésre. Átültetéskor már nem kell speciális földkeveréket használni, nyugodtan használjunk általános virágföldet a cserepek feltöltésére!

Egyelni is szükséges

Egyelésnek hívjuk, amikor az egy cserépben növő sok kis palánta egy részét kiszedjük, hogy az erősebbeknek legyen tere növekedni, ne nyomják el egymást. Ezt a műveletet sokan úgy végzik, hogy kihúzgálják a felesleges palántákat, de ennél sokkal célszerűbb tőben levágni őket. Ezzel megelőzhetjük, hogy a kihúzáskor a bennmaradó növények gyökere sérüljön.

Az utolsó lépés a kiültetés előtt: a tréningezés

Szépen cseperedő növényeink a szobai körülményekhez vannak hozzászokva. Itt nincs szél, este nem hűl le a levegő, és esővel sem kell számolni. Ezek igazi sokkhatást jelenthetnek fiatal növényeink számára, így érdemes felkészíteni őket a szabadföldbe való kiköltözésükre.

Edzésük részeként minden nap helyezzük ki őket egyre hosszabb időre egy védettebb, árnyékosabb helyre! Néhány nap múltán már a közvetlen napfényben is tölthetnek néhány órát. Folytassuk ezt a fokozatos felkészítést legalább egy héten keresztül, a végén pedig már akár éjszakára is kint hagyhatjuk őket, ha a hőmérséklet nem esik le túlságosan. Ha az éjszakát is sikerült átvészelniük, akkor a palántáink számára már nem lesz túlzottan megterhelő a kiültetés.

Palánták növekednek az ablakban.
Fotó: canva.com

A kiültetés

Jó, ha tisztában vagyunk növényeink igényeivel. Vannak, akik a tűző napot is elviselik, vagy épp szeretik, de vannak olyan növények is, melyek inkább a félárnyékban érzik jól magukat. Ezt mindenképp vegyük figyelembe az ültetési hely megválasztásakor.

Tipp:
Vannak bizonyos növények, melyek képesek a szárukon újabb gyökereket növeszteni. Ilyen például a paradicsom is. Őket ennek megfelelően érdemes úgy elültetni, hogy minél nagyobb szárrész kerüljön a talajba, amely majd később kigyökerezik, és több tápanyaghoz juttatja a növényt.

Az ültetésre válasszunk egy nem túl meleg, lehetőleg felhős napot, hogy a palántákat érő sokkhatást csökkenthessük!

A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.

search icon