A friss, roppanós hónapos retek a kora tavaszi szezon sztárja, ám ritkán gondolunk rá az őszi időszak jellemző zöldségeként. Pedig a rövid tenyészidejű retek kiválóan alkalmas őszi termesztésre is, ez esetben épp esedékes a magvetés!
Hosszú nappalos egynyári növények a zöldségeskertben
A retek termesztése hűvösebb évszakot feltételez. Már 2–3 fokon csírázásnak indul, így márciustól vethetjük szabad ég alá a magokat, és a sziklevelek megjelenését követően 1–2 hónap múlva fogyaszthatjuk is az ízletes terméseket. A klasszikus piros, gömb alakú gumó ezért az első kora tavaszi primőrzöldségünk, melynek a húsvéti asztalon is biztos helye van. Nyáron azonban – a napsütéses órák számának emelkedésével – a retek nem termeszthető eredményesen: a növény magszárba szökken, így ezen időszakban nélkülöznünk kell ezt a finom csemegét.
A retekhez hasonló egynyári zöldségeink a spenót, a rukkola és a saláta, melyek nyáron hasonlóképp magszárba szökkennek, így kiskerti nevelésükről ebben az évszakban le kell mondanunk. Cserébe ősszel újfent ideális a környezet a növekedéshez, ehhez júliusban vagy augusztusban kell elvetnünk a magokat! Amennyiben szeretnénk friss zöldeket rágcsálni ősszel is, úgy a spenótot és a fejes salátát július végétől, a rukkolát és a retket pedig augusztus közepétől vethetjük újra ágyásainkba.
A hónapos retek másodvetésben
Ha nyáron veteményezünk, ne feledkezzünk meg a rendszeres öntözésről száraz, meleg időben! A föld ilyenkor gyorsabban kiszárad, így a növény is több vizet igényel. Ennek hiányában a gumók pudvásodhatnak, túlzott öntözés hatására viszont megrepedhetnek. Másodvetéskor ügyeljünk arra, hogy a retket ne ültessük káposztafélék helyére, mert ezzel a jellemző kártevők esélyét növeljük. Társíthatjuk fejes salátával és spenóttal, és vethetjük ezek után. Bőségesen terem magaságyásban, de egy naposabb gangon cserépben vagy balkonládában is nevelhető.
A hónapos retek házi kertben könnyen tartható zöldségféle. Kis területen is nagy hozammal kecsegtet, rövid tenyészideje miatt a türelmetlen hobbikertészek számára kifejezetten ajánlott. Tapasztalataim szerint a hónapos retek másodvetésben még hálásabb konyhakerti növényünk, mint tavaszi veteményként. Már nem kell tartanunk a gyors szárba szökkenéstől, a levelek kisebbek, zsengébbek maradnak, ugyanakkor a fiatal növénykék igen látványosan cseperednek, és ízletes gumókat nevelnek. Egyik fő kártevőjük, a káposztafélékre specializálódott földibolha már kevésbé aktív, így a kártétel is elenyésző a tavaszihoz képest.
Retek téli fogyasztásra
A klasszikus hónapos retken kívül számtalan őszi-téli termesztésre alkalmas, jól tárolható retekfajta létezik. Ezek jellemzően hosszabb (70–120 napos) tenyészidejű, nagyobb testű gyökérzöldségek, melyek magvetésének ideje augusztus elején érkezik el, így az első fagyokig betakaríthatók. Ismertebb változatai a müncheni sörretek és az erfurti fekete, utóbbi a tárolást is kiválóan viseli. Téli eltartása a pincében a gyökérzöldségekhez hasonlóan, nedves homok között történik.
Kis rásegítéssel a hónapos retek is „teleltethető”. Magaságyásban a kifejlett gumó az enyhébb teleket is átvészelheti, ebben az esetben szeptemberben veteményezünk. Ha szívesen kísérleteznénk vele, az ágyást letakarhatjuk üveggel vagy fóliával, és érdemes mulcsolnunk a növény körül a talajt. A szeptemberi vetésű reteknek a tél beállta előtt még lesz ideje kifejleszteni gumóit, így akár januárban is frissen fogyaszthatjuk a magaságyásunkból.
Széles fajtaválaszték
A hónapos retkek közül is sokféléből válogathatunk. A hobbikertben legnépszerűbb fajtái a piros, szabályos gömb alakú saxa, a korai legjobb retek vagy az óriás vajretek, a hosszúkás francia reggeli, de találhatunk színes retekfajtákat vegyítő, igen dekoratív eredményt hozó magkeveréket is. A reteknek a gumóján kívül a levele is fogyasztható, télen pedig az ablakpárkányon nevelt retekmikrozöld nyújthat kárpótlást a hiányzó ízekért. A retek valójában ásványi sókban gazdag szuperélelmiszer, mely bármikor kéznél lehet egészségünk védelmében a nyirkos, őszi időben, és segíthet feltölteni szervezetünket a téli időszakra. Jótékony hatását és élvezeti értékét pedig leginkább úgy tudjuk kimaxolni, ha frissen a kertből kerül a tányérunkra.
Kiemelt kép: canva