Nemrég egy igazán remek napot töltöttünk a Budakeszi Vadasparkban, ahol Szabó Péter ügyvezető igazgató és pár elhivatott munkatársa vezetésével ismerhettük meg közelebbről a lassan ötvenéves létesítményt, valamint az ott élő állatokat.

A park hatvan különböző állatfaja között megtalálható a veszélyeztetett státuszú, hazánkban fokozottan védett európai vadmacska is, amelynek védelmére a Vadmacska Fajmegőrzési Program keretében 2021-ben együttműködési megállapodást kötött a Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő és a Duna Ipoly Nemzeti Park.

A park egyik kifutójában egy impozáns, tekintélyt parancsoló kandúr, Félix tette-vette magát nekünk, ám házimacskára emlékeztető mozdulatai ellenére látszott, hogy ő bizony nem az a doromboló kiscica, aki filmnézés közben békésen szendereg az ölünkben. Félix gondozója, Burányi Virág mesélt nekünk a programról, a vadmacskákról és magáról Félixről.

Miről szól a Vadmacska Fajmegőrzési Program?

A projekt célja a főváros közelében lévő Budai-, Visegrádi- és Pilis hegységben felmérni az esetleges vadmacskaállományt és a hibridizáció mértékét, információt gyűjteni arról, hogy milyen veszélyek fenyegetik ezeket az állatokat, valamint az emberekkel közelebbről megismertetni ezt a csodálatos fajt.

Ez egy három lábon álló program, melynek van egy oktatási, egy kutatási és egy fajmegőrzési pillére. Az oktatás főleg tematikus napokat takar, mint például a júniusban megrendezésre kerülő jótékonysági futóverseny. Emellett minden évben rendezünk a szakmai közegnek konferenciát, valamint vannak kitelepüléses programjaink óvodákba, iskolákba, egyetemekre, illetve a vadasparkba látogatóknak is mesélünk a fajról és a felmerülő problémákról.

A kutatás keretein belül a Pilisben 16 vadkamerát működtetünk, amelyekkel megfigyeljük az állományt. A kutatás részeként begyűjtjük az elütött vadmacskákat is, és ezeket post-mortem, azaz boncolás során vizsgáljuk. Ezáltal rengeteg értékes információhoz juthatunk – például mennyire jellegzetes vadmacskabélyegeket viselnek magukon, mennyi volt a súlyuk, vagy milyen volt a kondíciójuk stb. –, valamint genetikai vizsgálatokat is végzünk a MATE Genetikai és Biotechnológiai Intézet munkatársai segítségével, hogy kiderítsük, a kézre került példány egy pórul járt házi macska, hibrid vagy esetleg vadmacska volt-e.

A fajmegőrzés keretein belül pedig mentőmunkát is végzünk. Ékes példája ennek Félix, akinek éppen a kifutója előtt állunk.

Kapcsolódó bejegyzések

Te felismernéd a vadmacskát?

A házi és a vadmacska rendkívül közeli rokonok, sőt! A két faj megkülönböztetése olykor még a kutatóknak sem egyszerű, minimum szőr- vagy DNS-vizsgálatra van szükség.

Mesélnél, kérlek, Félixről? Hogyan került hozzátok?

Félix most kétéves, nagyjából háromhetesen került be hozzánk. Akkor még nem tudtuk, hogy ez a kicsike, igen rossz bőrben lévő cirmos cica egy elárvult házimacska-e, hibrid vagy esetleg vadmacska.

Hogyan derült ki, hogy ő fajtiszta vadmacska? 

Ahogy telt az idő, egyre inkább valószínűsíthető volt, hogy ő bizony vadmacska, ugyanis hegesztőkesztyűben kellett etetni, és igen heves természete volt. Azt tudni kell, hogy mielőtt a természetvédelmi őrök behozták, napokig figyelték, hogy nem azért van-e egyedül, mert éppen az anyamacska költözteti a kölykeit. De sajnos nem jött vissza érte. A természetben nem maradt volna életben, ezért került a gondozásunkba. Hathetes korában egy vérvétel alapján pedig a MATE Genetikai és Biotechnológiai Intézet munkatársai megállapították, hogy Félix valóban egy fajtiszta vadmacska.  

Félix nálatok fogja leélni az életét, vagy visszahelyezhető a természetbe?

Mivel kezdetekben nagyon-nagyon nehezen fogadta el a táplálékot, elég sokat volt kézben. Fecskendőből, cseppenként kellett etetni, ezért igencsak hozzászokott az emberhez. Így ő valószínűleg nem a zárt erdőket keresné a természetben, hanem nagy eséllyel lakott területre tévedne. Ez azonban nem feltétlenül jó a hibridizáció és a gázolások miatt, így itt maradt a vadasparkban, és a fajának a nagykövete lett.

Van olyan eset is, amikor vissza lehet engedni az állatot?

Tavaly került hozzánk egy nőstény vadmacska, Szaffi. Ő már kicsit idősebben érkezett, mint Félix, nagyjából hathetes volt. Ezért nem kellett olyan intenzíven táplálni, hanem csak odaadtuk neki a takarmányt (nem élő egeret, patkányt), ő pedig szépen meg is ette őket. Egy igen vad természetű, tisztavérű macskáról van szó (nála is történt genetikai vizsgálat), így ha minden jól megy, idén – miután nyomkövető nyakörvvel látjuk el –szeretnénk visszaengedni a természetbe és követni a sorsát.

Nehéz feladat egy ilyen módon felnevelkedett vadmacskát visszaengedni a természetbe?

Igen, ugyanis úgy kell felkészíteni az állatot a szabad életre, ahogyan leginkább az anyja tudná megtanítani vadászni, elkerülni a rókát, a kóbor kutyát, megismerni a táplálék- és vízforrásokat, búvóhelyeket. Igazi kihívásokkal teli vállalkozás ez. Bízunk benne, hogy egy izgalmas projekt előtt állunk, és lehetőleg minél hosszabb életet tudunk neki biztosítani.

Mennyivel rosszabbak így a túlélési esélyei, mintha a természetben nőtt volna fel?

A nemzetközi példák alapján sajnos ezekben a repatriációs, azaz visszavadítási programokban az állatok nagyjából ötven, esetenként hetven-nyolcvan százaléka nem túl sikeres a túlélésben. Viszont ha egy éven át boldogulnak a szabadban, akkor nagyobb eséllyel képesek sikeresen vadászni, territóriumot találni és hosszú távon boldogulni.

Szaffi elengedését idén tavaszra, nyár elejére tervezzük. A pocokgradáció miatt van bőven táplálék, illetve bízunk benne, hogy képes lesz territóriumot foglalni, és talán a második, nyár végi szaporodási időszakban akár már kölykei is születhetnek.

Kapcsolódó bejegyzések

A vadmacska lett az Év emlőse

A vadmacskát választotta 2024-ben az év emlősének a Vadonleső Program.

Hogy történik a visszavadítás?

Először is a legelejétől fogva arra törekszünk, hogy minél kevesebb kapcsolat legyen a gondozó és az állat között, valamint próbálunk minél természetesebb közeget kialakítani a számára. És bár mi itt a parkban nem etetünk élő állattal, annak érdekében, hogy megtanuljon vadászni, nála kivételt teszünk.

A következő lépés az, amit mi puha szabadon engedésnek nevezünk. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi lakóhelyéről átkerül a szabadon engedés helyére, ahol egy nagyobb kifutóban élve ismerkedik a környezetével, az ott élő állatokkal. Ezt követően egy kis ajtót nyitunk a kifutó oldalán, így Szaffi bármikor elmehet, de ha szükségét érzi, vissza is jöhet. Ezáltal fokozatosan tudja felfedezni a környezetét, mi pedig kameracsapdákkal és a nyomkövető nyakörvvel tudjuk figyelni, hogy merre jár.

Terveink szerint az elengedés után még hosszú ideig kihelyezett takarmánnyal segítjük őt, ugyanis a nemzetközi szakirodalom és a konferenciák fő tanulsága alapján nagyban növelhető a túlélése, hogyha hosszabb távon – akár az elengedés után is – etetjük őt.

Vannak már más, nyomkövetővel ellátott vadmacskák is?

Magyarországon több nemzeti park és kutató is foglalkozik vadmacskákkal, az 1990 és 1993 közötti években a MATE VMI munkatársai egy nagyobb nyomkövető nyakörves vizsgálatot folytattak vadmacskákkal és házi macskákkal. Napjainkban főleg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai használnak nyomkövető nyakörvet, hogy megismerjék a vadmacskák szokásait.

Sajnos ezek az egyedek sokszor megsérülnek, elhullanak az autókkal történő ütközések következtében. Szaffi helyzete azért különleges, mert ő egy elárvult, majd ember által felnevelt vadmacskanőstény, így még nagyobb kihívásokkal kell majd szembenéznie a szabad élete során.

Kapcsolódó bejegyzések

Természeti környezetünk megismerése elengedhetetlen a megvédéséhez – Podcast

Szabó Péterrel, a Budakeszi Vadaspark igazgatójával beszélgettem erdőről, természetvédelemről és fenntarthatóságról Holnapután című podcastunkban.

Milyen a számukra optimális élőhely?

A vadmacskának minél diverzebb, azaz különböző korú fákból álló erdőre van szüksége, ahol a fekvő és a lábon álló holtfák is nagyon fontos funkciót töltenek be. Ugyanis a vadmacskák előszeretettel közlekednek kidőlt holtfákon, ahol egészen csöndben tudják becserkészni a zsákmányukat.

Ezenkívül olyan kisebb mezőkre is szükség van, ahol pockokra, egerekre, különböző rágcsálókra vadászhatnak, de a nyulakat és akár az énekesmadarakat is szívesen elejtik.

Mekkora a hazai vadmacskaállomány?

Jó kérdés, a hazánkban vadmacskával foglalkozó szakértők sem tudják megmondani, hogy jelenleg pontosan hány vadmacska él Magyarországon. Ezért is lenne fontos, hogy a fajjal foglalkozó kutatók összefogjanak, és együtt próbálják megismerni a rejtőzködés nagymesterét.

Milyen természetes ellensége van a vadmacskának?

A természetben a kölyökmacskákra más konkurens ragadozók, például felnőtt róka vagy aranysakál jelenthetnek veszélyt.

Mi jelenti a számukra a legnagyobb veszélyt?

Az ember és az élőhelyük csökkenése. A vadmacska az egyedüli olyan ragadozó faj, amelynek az élőhelye és az egyedszáma is csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt harminc évben. Az úthálózatok felszabdalják az összefüggő erdőterületeket, valamint a terjeszkedő településeknek köszönhetően is egyre több a gázolás okozta elhullás. És akkor ott van még egy fő probléma, a kijárós házimacskák jelenléte.

Hogyan és milyen mértékben veszélyezteti a vadmacskaállományt a házimacska?

Sajnos több szempontból is, és ez a probléma igen súlyos. Egyrészt a vadmacska és a házimacska szaporodóképes utódokat tud létrehozni, a hibridizáció pedig nagymértékben lerontja a vadmacskaállományt. Másrészről a vadmacskák számos betegséget is elkaphatnak a kint kóborló házimacskáktól. Emellett pedig a természetben élő és szaporodó házimacskák el is foglalják azokat a territóriumokat, élőhelyeket, ahol a vadmacskák is élnének, ráadásul a zsákmányállatokat is megeszik a vadmacskák elől.

Ne felejtsük el, hogy míg a vadmacska a természetes ökoszisztéma része, addig a házimacska a természetben invazív fajnak számít. Nagyon fontos lenne, hogy minden macskatartó betartsa a felelős állattartás szabályait.

Hogyan lehet felelős állattartó egy macskatulajdonos?

Mindenképpen ivartalanítsuk, oltsuk be, és lehetőleg lássuk el chippel a macskánkat, valamint tartsuk lakáson vagy kerten belül! Szerencsére utóbbira már kiváló megoldások léteznek, különböző macskakifutókat, görgőkkel felszerelt speciális kerítést lehet kapni a piacon, amelyeknek köszönhetően a macska nem fog tudni kimászni a kertből. Ezekkel egyébként a saját kedvencünket is megvédjük a gázolástól, a kutyáktól, más macskáktól vagy a mérgektől.

Mit tehet az, aki szeretné jobban megismerni a vadmacskákat, illetve akár valamilyen módon segíteni a kutatást?

Minden érdeklődőt szeretettel várunk itt a Vadasparkban, ahol megismerkedhetnek Félixszel, Szilveszterrel és rajtuk keresztül a fajjal. Aki pedig a szakmai részt is támogatná, annak egy kiváló sportprogramot tudok ajánlani, a „Fuss, Forest! – A nagy vadmacskaküldetés” elnevezésű jótékonysági futóversenyt, amelynek nevezési díjaiból befolyó teljes összeget a Vadmacska Fajmegőrzési Program kutatási tevékenységére fordítják.

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott állatfajaink védelme és fenntartása, melyet a Your Planet kiállítás mutatott be. A 18 szigetből álló tárlat több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.

Kiemelt kép: Burányi Virág