A sci-fibe illő megoldás lényege, hogy a világűrbe hintett részecskékkel eltereljék a Földre irányuló napsugarak egy részét – így a légkör kevésbé melegedik majd fel. Mindezt azonban egy meglehetősen elrugaszkodottnak tűnő eljárással kiviteleznék.
A Plos Climate folyóiratban megjelent tanulmány a Holdon bányászott, több millió tonna port juttatnák a világűrbe, mi mással mint ballisztikus rakétákkal. A számítások szerint a Földtől mintegy 1 millió mérföldre (1,609 millió kilométer) lévő ponton kellene létrehozni a „nappajzsot” a részecskék segítségével.
Tanulmányunk igazán izgalmas része volt az a felismerés, hogy a természetes holdi porszemcsék éppen megfelelő méretűek és összetételűek ahhoz, hogy hatékonyan szórják el a napfényt a Földtől.
– mondta Ben Bromley a kutatás vezettője, a Utahi Egyetem elméleti asztrofizikusa
Ahogy a Bromley hozzátette, a Hold mint kiindulópont ötlete azért merült fel, mert a bolygónknál jelentősen kisebb gravitációval rendelkező égitestről sokkal kevesebb energiával lehetne eljuttatni a rakétákat a világűrbe. A kutatók szerint egyébként más eszközökkel, például elektromágneses sínágyúval is meg lehet majd próbálni a por feljuttatását, melyet egyébként időről–időre pótolni kell majd.
Kapcsolódó bejegyzések
Vannak sci-fibe illő elképzelések is a klímaválság enyhítésére
Közismert, hogy vannak olyan részecskék, melyek a levegőminőséget rontják, viszont felületük visszaverik a napsugarakat, így a klímát képesek hűteni. Néhány tudós szerint érdemes lenne ilyeneket nagy mennyiségben a légkörbe pumpálni, így megállítva a klímaváltozást.
A megoldás nagy előnye az lenne, hogy a por a világűrben maradna, és semmilyen egyéb hatást nem gyakorolna bolygónkra. Ez épp az olyan geomérnöki megoldásokkal szemben nagy előny, melyek például a Föld légkörébe permeteznének bizonyos anyagokat, ugyancsak a fény visszaverésének céljával. Utóbbiak környezeti hatásairól komoly viták folynak jelenleg is.
Bromley egyébként azt külön hangsúlyozta, hogy kutatásuk nem helyettesíti és nem teszi zárójelbe: az elsődleges feladat a bolygónk felmelegedését okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása.
Ted Parson, a UCLA környezetvédelmi jogi szakértője szerint a holdporra vonatkozó javaslat „szórakoztató, tudományosan érdekes spekuláció”, amelyet valószínűleg nem fognak megvalósítani, részben a tetemes költségek miatt. Másrészről – például a földi geomérnöki lehetőségekhez képest – sokkal kisebb kontrollunk lenne afelett, hogy mi történik több mint egy millió kilométerre otthonunktól.
Kapcsolódó bejegyzések
Geomérnöki megoldással mentené a bolygót az USA
A céljuk az, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának csökkentése mellett alternatív eszközöket találjanak a felmelegedés megállítására.
Ahogy Parsons mondja, a rakéták felbocsátási költségének folyamatos csökkenése miatt egyre több kutató érdeklődése fordul olyan megoldások felé, melyek korábban kivitelezhetetlennek gondoltak.
A tanulmánnyal kapcsolatban Frank Biermann, az Utrechti Egyetem fenntarthatósággal foglalkozó professzora arról beszélt, „a Hold vagy földközeli aszteroidák bányászatának ötlete, vagy épp az hogy mesterségesen blokkoljuk a napfény egy részét, nem jelent megoldást a folyamatban lévő és egyre súlyosbodó éghajlati válságra. Amire szükség van, az az üvegházhatású gázok kibocsátásának masszív csökkentése, ami gyors technológiai fejlődést és társadalmi-gazdasági átmenetet igényel. A Hold bányászata nem az a válasz, amire szükségünk van”. (The Guardian)