Egy ausztrál cég régen kihalt fajok húsát éleszti fel, hogy bemutassa a különböző sejtekből termesztett húsban rejlő lehetőségeket. Most mamutfasírtot állítottak elő.
A projekt célja, hogy bemutassa az állatok levágása nélküli, csupán sejtekből termesztett húsban rejlő lehetőségeket, valamint rávilágítson a nagyüzemi állattenyésztés, illetve a vadon élő állatok pusztulása és a klímaválság közötti kapcsolatra.
Itt van Kelet-Európa első termesztett húsa
A mamutfasírtot a Vow, egy ausztrál cég állította elő, amely újraértelmezte a tenyésztett hús fogalmát. Rengeteg cég dolgozik a hagyományos húsok, például csirke, sertés- és marhahús helyettesítésén. A Vow azonban arra törekszik, hogy nem szokványos fajokból származó sejteket keverjen össze és merőben új húsfajtákat hozzon létre.
A cég már több mint 50 faj potenciálját vizsgálta, köztük alpakával, a bivallyal, a krokodillal, a kenguruval, pávákkal és különféle halfajtákkal. Az első termesztett hústermékük, amelyet a fogyasztóknak adnak el, a japán fürj lesz, amely a cég várakozásai szerint idén a szingapúri éttermekbe kerül.
„Ha húsfogyasztásról van szó, bőven van mit változtatnunk a szokásainkon” – mondta George Peppou, a Vow vezérigazgatója.
A cél az, hogy néhány milliárd húsevőt áttérítsünk a hagyományos állati fehérjék fogyasztásáról a mesterséges körülmények között előállítható termékek fogyasztására. Úgy gondoljuk, hogy ennek a legjobb módja a hús előállítása. Olyan sejteket keresünk, amelyek könnyen termeszthetők, valóban finomak és táplálóak, majd ezeket a sejteket összekeverjük, hogy igazán ízletes húst készítsünk.
– tette hozzá.
Tim Noakesmith, a Vow és Peppou társalapítója elmondta: „A gyapjas mamutot választottuk, mert ez az állat a biológiai sokféleség elvesztésének és az éghajlatváltozásnak a szimbóluma.” Úgy tartják, hogy a lényt az emberek vadászata és a világ utolsó jégkorszak utáni felmelegedése sodorta a kihalásba.
Az eredeti ötlet Bas Korstentől, a Wunderman Thompson kreatív ügynökségtől származott: „Célunk, hogy kommunikációt indítsunk arról, hogyan táplálkozunk, és milyenek lehetnek a jövőbeli alternatívák. A termesztett hús is hús, de nem úgy, ahogyan mi ismerjük.”
2018-ban egy másik cég egy szintén kihalt állat – a mastodon, egy szintén elefántszerű emlős – DNS-ét használta arra, hogy zselatinból készült gumimacikat gyártson.
A Vow Ernst Wolvetang professzorral, a Queenslandi Egyetem Ausztrál Biomérnöki Intézetében dolgozott a mamut izomfehérje létrehozásán. Csapata megvizsgálta a mamut mioglobin DNS-szekvenciáját, ami egy kulcsfontosságú izomfehérje, amely a hús ízét adja, néhány rést pedig elefánt DNS-sel pótoltak. Ezt a szekvenciát egy birka mioblaszt őssejtjébe helyezték, amely 20 millió sejtre replikálódott, és ezt követően használták fel a vállalat a mamuthús termesztésére.
„Az eljárás nevetségesen egyszerű és gyors volt” – mondta Wolvetang. – „Pár hét alatt megcsináltuk”
Kezdetben egyébként az volt az ötlet, hogy dodóhúst állítsanak elő, de a szükséges DNS-szekvenciák nem álltak rendelkezésre.
Amerika megnyitja az utat a termesztett húsok engedélyezéséhez
A mamutfasírtot még senki nem kóstolta. „Ezzel a fehérjét évezredek óta nem találkozott a szevezetünk” – mondta Wolvetang. „Tehát fogalmunk sincs, hogyan reagálna az immunrendszerünk, amikor megesszük.”
Wolvetang azt is elmondta, hogy megérti, ha az emberek kezdetben óvakodnak az ilyen húsoktól: „Kicsit furcsa és új – először mindig minden így működik. Ugyanakkor környezetvédelmi és etikai szempontból én személy szerint úgy gondolom, hogy a termesztett húsnak igenis értelme van.”
A mamutfasírtot csütörtök este mutatják be a Nemo hollandiai tudományos múzeumban.
(forrás: TheGuardian)
