Városi fák a frontvonalban

Városi környezetben egyre inkább sarkalatos kérdés a fák és a parkok helyzete. De vajon azt tudjuk-e, hogy milyen káros hatásoknak vannak kitéve a fák, és milyen nehézségekbe ütköznek a szakemberek, amikor újakat telepítenek. A Fővárosi Kertészeti Vállalat (FŐKERT) Faállományi Főosztályának vezetőhelyettese, Vértesy Máté mesélt a fák állapotáról és a vállalat munkájáról.

Nemrég fogadták el a Budapest zöld infrastruktúráját fejlesztő Radó Dezső Tervet, melyben két Margitsziget méretű parkosítást terveznek. Az sem lényegtelen, hogy egy ingatlan értékét akár 20%-al is növelheti, ha jól tervezett, zöld, városi tájkép övezi.

Hűsítenek és a port is szűrik

Nyaranta, nagy melegben mindenki tapasztalhatta, hogy szó szerint süt a beton. Az épületek és a burkolt utcafelületek átmelegednek, és duplán sugározzák vissza a hőt. Így a belvárosban szárazabb a levegő, és kánikulában 5 °C-kal is melegebb lehet a peremterületekhez képest. Ezt a jelenséget hívják hőszigethatásnak. A fák ezt jelentősen csökkentik: egyrészről lombkoronájuk árnyékot ad, és elnyeli a hőt; másrészről egy nagyobb fa a legmelegebb időszakban napi 80–100 liter vizet párologtat. Így parkosított környezetben a levegő nedvessége 5-6%-al magasabb.

A lombkorona nemcsak árnyékot és oxigént ad, hanem hatékonyan szűri a káros szálló port is. A Szent István Egyetem és a Meteorológiai Intézet kutatásából kiderült, hogy a Budapest három helyszínén vizsgált városi fák több tonnányi szálló port, ólmot, nikkelt és egyéb káros nehézfémet kötöttek meg leveleikkel.

Radó Dezső, a FŐKERT és a magyar környezetvédelem ikonikus alakja azt írja, hogy egy nagyobb lombtömegű 50 éves fa egy vegetációs ciklus alatt 68,75 kg szén-dioxidot dolgoz fel, és 50 kg oxigént termel, ami egy ember egyéves oxigénszükségletét fedezi. De oxigénfelhasználásban korántsem az emberi tüdő a legmohóbb, a belső égésű motorok jóval nagyobb fogyasztók. Egy átlagos autó 1000 km-en 2 ember egész éves oxigénadagját használja fel. (Ha gyors fejszámolással kikalkuláljuk Budapest napi szinten közlekedő 1,2 milliós autóállományának hatását, elkeserítő adatot kapunk.) De nem csak az autók füstjét, hanem a közlekedés zavaró zaját is mérsékelni tudják az ügyesen telepített fasorok.

Az említettek mind fizikai tényezők, azonban az sem elhanyagolható, hogy a lombok zöld látványának kellemes, nyugtató hatása van az emberi szervezetre. Segít a relaxációban és a regenerálódásban egyaránt. A biofília néven is ismert jelenség az ember és a természet közötti evolúciós eredetű, mély kapcsolat.

Kemény a terep a városi fáknak

Vértesy Máté kiemelte, hogy a város minden élőlénynek, így a fáknak is extrém környezeti terep. A száraz közeg, a magasabb hőmérséklet és az alacsonyabb páratartalom fokozott párolgásra készteti a növényeket, ugyanakkor hiába hullik csapadék, ezt a fák alig tudják hasznosítani, mert általában burkolt felületek veszik őket körül, ahonnan a csapadék a csatornarendszerbe kerül. Így a talaj kevésbé nedves, víztartalma egyenetlen. A fáknak különféle szennyező anyagokkal is meg kell küzdeniük, főként a fűtés és a közlekedés okozta levegő- és talajszennyezéssel. A környezetkímélő technológiák térhódítása ellenére utóbbinak a fő oka még mindig a téli síkosságmentesítés. A só perzseli a növényt, és tovább nehezíti az amúgy is problémás vízfelvételt.

A fasorok fái a parkoló autóknak és az útfelújításoknak is ki vannak téve. Ezenkívül a kutyák vizeletének káros hatása sem csekély, akár a fák pusztulását is előidézheti.

Mint minden növény, így a fák gyökereinek is szükségük van talajlevegőre. A közlekedés azonban összerázza, tömöríti a talajt, kiszorítva belőle a levegőt, ami még jobban megnehezíti a növények vegetációját.

„Ami a fák túlélése szempontjából szintén fontos, az, hogy milyen és mekkora helyre vannak beszorítva. Rengeteg olyan dolog van a városban – akár a fák gyökérzónáját nézzük, akár a koronájukat –, ami korlátozza azt a teret, ahol a fát életben szeretnénk tartani.”

A gyökérzónában rengeteg közmű fut, és manapság a hagyományos elemeken túl egyre több távközlési kábel jelenik meg. Ez tovább csökkenti azt a helyet, ahová a kertészek ültetni tudnak. A szakértő azonban arra is kitért, hogy ezen a téren fejlődés tapasztalható. A közműszolgáltatók számára törvényi rendszer írja elő, hogy a fák környezetében hogyan haladhatnak, és szakfelügyeleti szerv ellenőrzi őket a FŐKERT-nél.

A fák a föld felett is korlátozva vannak, a szakemberek úgynevezett űrszelvényekkel számolnak az ültetés tervezésekor. Megszabott védőtávolságot kell betartani az épületektől, a légvezetékektől, a lámpáktól számítva, de a közlekedési lámpák takarására is ügyelni kell. A lombkoronát tekintve megkülönböztetnek oszlopos és gömb formájú fákat.

Kivágás csak végső esetben

„Mi itt a FŐKERT-nél azért dolgozunk, hogy minél több egészséges fa maradhasson Budapesten, és minden fa minél tovább megtartható legyen. Tehát gyakorlatilag minden gallyat azért vágunk le, hogy az ember és a fa együttélését minél tovább biztosíthassuk, hogy a fa biztonságosan és minél tovább élhessen a városban.”

Városi környezetben nem korhadhatnak és dőlhetnek össze a fák maguktól, a kivágás és a gallyazás a fenntartó fontos feladata. Vértesy Máté elmondta, hogy komoly protokolljuk van fakivágás esetén is. Elsődleges az élet- és balesetveszély elhárítása. Minden olyan fa állapotáról, amelynél felmerül a kivágás szükségessége, jegyzőkönyv készül. Csak akkor vágnak ki fát, ha az már kertészeti beavatkozással nem menthető meg. A kivágások előtt minden esetben zoológiai vizsgálatot végeznek, amikor megbizonyosodnak arról, hogy nincs költő madár, illetve védett rovarfaj vagy emlős a fán. Ha találnak ilyet, akkor egyedileg alakítják a beavatkozást az állatok megóvása érdekében.

A lakosságot mindig tájékoztatják: 5 nappal a fakivágás előtt tábla figyelmezteti a lakosságot a beavatkozásról, hogy elejét vegyék az indokolatlan felháborodásnak. Ettől csak abban az esetben térhetnek el, ha a fa állapota azonnali cselekvést igényel, de a fában vagy rajta lakó állatokra ekkor is tekintettel vannak.

Faültetés

A FŐKERT előnevelt, faiskolából származó, földlabdás fákat telepít. Ezek átlagosan 8–10 évesek, törzskörméretük 1 méter magasságban mérve 12–20, legfeljebb 30 centiméter. Az ültetés lombtalan állapotban, kora tavasszal vagy késő ősszel történik. Az ültetőgödörben talajcserét végeznek, a gödröt komposzttal kevert termőfölddel töltik fel.

Az ültetést 5 év intenzív gondozás követi, ami azt jelenti, hogy ez alatt az idő alatt öntözik őket, tápanyag-utánpótlást, lemosó permetezést is kapnak, valamint alakítják a koronájukat. Tehát mire a fának teljesen saját lábára kell állnia, már 13–15 éves.

Műszeres vizsgálatokkal a fákért

Fővárosunk faállománya a környezeti ártalmak miatt elöregedő állapotban van. Ezért fontos, hogy folyamatosan figyeljék a növényeket. Elsődleges a vizuális elemzés, amely során egy kidolgozott favizsgálati szempontrendszer alapján értékelik, milyen állapotban vannak a fák. Ezt követően lehet használni a műszereket. Az úgynevezett fakopp műszerrel a fák belsejét tudják megvizsgálni a hang terjedési sebességének értékelésével. A gyökérzet állapotát húzásos és dinamikus gyökérvizsgálattal lehet monitorozni. Az analízis eredménye megadja, hogy bizonyos szélterhelés esetén egy adott fa kidőlhet-e, vagy sem. Így akár a korona visszavágásával meg lehet menteni a fát a kivágástól.

Melyek a strapabíró fajták?

A fanemesítés szegmensében nagyon sok kutatás zajlik. Magyar faiskolák és nemesítők folyamatosan kísérleteznek új klónokkal, amelyek eléggé ellenállóak a városi környezetben. Szerencsére jó a közreműködés a szakma és a FŐKERT között. Azt a nehézséget azonban érdemes megemlíteni, hogy hiába találnak egy megfelelő fajtát, évek, évtizedek múlva új kórokozó jelenhet meg, amely egész fasorokat tud kipusztítani. Ilyen a kőrisvész vagy a szilfavész, amely az Andrássy út fáit is megtizedelte.

Miután sok változót kell figyelembe venni, nem lehet egyetlen jolly jokert kiemelni a fajták közül. Vértesy Máté említett néhány népszerű fajtát, melyet előszeretettel ültetnek. Ilyenek a juharok, amelyek igen strapabíróak, és koronájuk alakját tekintve többféle változat létezik. Használják még a keleti ostorfát, a páfrányfenyőt vagy a díszkörtét. Valamint szilfából is létezik már olyan klón, amely a szilfavészre nem érzékeny. És végül, de nem utolsó sorban a magyar nemesítésű Szent István hársfát kell még kiemelni.

kiemelt kép: fokert.hu