A fiatal fákat általában műanyag védőcsövekben ültetik el, hogy megvédjék attól, hogy az állatok megegyék őket, ám ezek a műanyag védők gyakran káros mikroműanyagokká bomlanak le. A csövek gyártása számos környezeti hatáshoz is hozzájárul, többek között a fosszilis energiaforrások kimerüléséhez, az éghajlatváltozáshoz és a földhasználathoz. A UCL kutatói által vezetett környezeti hatástanulmány szerint épp ezért a facsemetéket műanyag védőburkolatok nélkül kellene elültetni.
A Science of the Total Environment című folyóiratban közzétett tanulmányhoz a kutatók életciklus-elemzést (LCA) végeztek, amelyben összehasonlították a fák ültetésének környezeti hatásait védőcsövkkel és anélkül, valamint megvizsgálták a különböző típusú védőburkokat is. Az LCA egy olyan “bölcsőtől a sírig” tartó elemzés, amely a fa életének minden szakaszához kapcsolódó környezeti hatásokat értékeli. A munka az Egyesült Királyságra összpontosított, de az eredmények és következtetések más mérsékelt óceáni régiókra is érvényesek.
A fiatal fákat általában faiskolákban nevelik négy hónapos és hároméves korukig, majd a szóban forgó műanyag csövekkel védik a fákat legalább öt évig. A műanyag védőcsöveket gyakran hagyják lebomlani, de még ha össze is gyűjtik és újrahasznosítják őket, az ilyen módon történő faültetés szén-dioxid-kibocsátása legalább kétszerese a műanyagmentes ültetésnek. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a fák védőburkolat nélküli ültetése vezet a legkisebb szén-dioxid-kibocsátáshoz, és összességében ez volt a legjobb megoldás.
Ha pedig a műanyag védőburkok közül keressük a legjobb megoldást, akkor a polipropilénből készült burkolatok használata előnyösebb, mint a legtöbb bioalapú alternatíva, beleértve a poli-tejsav-keményítő keverékeket és a bio-polipropilént. Ennek oka, hogy a biomassza előállításához kapcsolódó mezőgazdasági folyamatok további környezeti hatásokkal járnak. A tanulmány ugyan nem veszi figyelembe a lebomló védőcsövekből származó mikroműanyagok környezeti hatását, mivel ezt még nem lehet számszerűsíteni, de a szerzők szerint ez valószínűleg még inkább azt mutatná, hogy azok használatának mellőzése a legkörnyezetbarátabb módszer.
Az eredmények a Woodland Trust bejelentése nyomán születtek, amely szerint az év végéig fel kíván hagyni a műanyag használatával, helyette inkább műanyagmentes lehetőségeket próbálnak ki, többek között kartont és brit gyapjút.
A kutatás azért is kiemelten fontos, mert az erdőtelepítés kulcsfontosságú stratégia a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási célok eléréséhez, ezért fontos tudni, milyen tényezőket és forgatókönyveket kell figyelembe venni az új fák telepítésekor.
(UCL)
(fotó: pixabay – gosiak1980)
