Az idei tél megint olyan, mint egy rosszul gombolt tavasz. A sorra dőlő melegrekordok mellett pedig igazán ijesztő lehetett, hogy nemcsak nálunk, de a téli sportok otthonában, az Alpokban sem nagyon volt hó. Aktuális adásunkban az eltűnőben lévő tél témáját feszegetjük vendégünkkel, Kerpely Klárával, a WWF Magyarország klímavédelmi szakértőjével.
Azt egyelőre nehéz lenne megmondani, hogy az ideihez hasonló túlzottan enyhe telek velünk maradnak a következő években is, vagy később térnek újra vissza. Abban az értelemben viszont jó szolgálatot tesznek, hogy megmutatják: ilyen és még ennél is szélsőségesebb évszakokra számíthatunk, ha nem állítjuk meg a klímaváltozást. A WWF szakértője szerint az ilyen extrém időszakok felnyithatják a döntéshozók és az üzleti szféra vezetőinek a szemét is, hogy ideje cselekedni.
Olyan jelenségekkel is találkozunk, melyeket az évszázad közepére jeleztek előre a klímamodellek
– mondja Kerpely Klára.
Vendégünk arról is beszél, hogy nem a meleg az egyetlen probléma. Térségünkben ehhez szárazság is társul. Ez gondot jelent, viszont semmiképp sem megoldhatatlan: ugyan időben egyre egyenetlenebb a csapadékeloszlás, de összességében nem érkezik kevesebb csapadék, mint korábban. Ennek megfelelően optimális vízgazdálkodással a helyzet orvosolható, ami azt jelenti, hogy a lehulló csapadékot el kell raktároznunk a szárazabb időszakok áthidalására.
Egyre szűkülnek a téli sportolási lehetőségek
Ahogy egyre melegednek a teleink, nemcsak itthon, de egész Európában szűkül majd a havas napok száma. A hegységekben egyre feljebb húzódik a hóhatár, és például az Alpok gleccserei is egyre kisebbek lesznek. Többször írtunk már arról, hogy a téli sportokra épülő iparágak nehéz helyzetbe kerülhetnek, és ezen sportok szerelmesei is jobban ki lesznek szolgáltatva az időjárásnak. Ez azt is jelentheti, hogy a potenciálisan egyre rövidebb szezonok miatt egyre többe kerül majd a síelés.
A téli csapadék mennyisége egyébként nem feltétlenül változik majd az előrejelzések szerint, ám az, hogy hó helyett eső formájában érkezik, több problémát is okoz. Ezek közül az egyik legrosszabb az, hogy ahelyett, hogy tavaszig eltárolódna, eső formájában rögtön le-, illetve elfolyik.
Elcsúsznak az évszakok nehéz helyzetbe hozva a természetet
A természetet nemcsak az hozza nehéz helyzetbe, hogy az enyhe tél számos kártevőt és invazív fajt „hoz helyzetbe”, hanem az is, hogy megzavarja az őshonos fajokat. Például előbb indulhat a fák vegetációs ciklusa, nem ritkán már januárban rügyezni kezdenek. Ez azért lehet problémás, mert egy amúgy gyakorinak mondható tavaszi fagy komoly károkat okozhat. Ez egyébként a mezőgazdaságot sem kíméli. Ha a téli álmot alvó állatok előbb ébrednek, akkor egyébként is gyorsan elpusztulhatnak a legyengült szervezetük miatt, ha a zsákmányállataik, illetve az általuk fogyasztott növények még nincsenek jelen. Rengeteg példát lehetne hozni a természet óramű pontosságú kottájából, ahol bármilyen csúszás komoly károkat okozhat.
Ne a vásárlástól várjuk a boldogságot!
Az adásban többek között az is szóba kerül, hogy a hétköznapokban mit tehetünk azért, hogy a fent említett változásokat lassítsuk, illetve megállítsuk. Fogyasztóként arra kell odafigyelnünk, hogy a fenntartható vagy a többinél fenntarthatóbb termékeket keressük és vásároljuk. Ezek megtalálásához ma már számtalan iránytű létezik. Fontos, hogy ezekből is csak annyit vásároljunk, amennyire valóban szükségünk van.
Kapcsolódó bejegyzések
Az evolúció kódolta belénk a túlfogyasztást? – interjú Forgács Attila szociálpszichológussal
A Corvinus Egyetem professzorával beszélgettünk a fogyasztói társadalom lélektanáról és arról, hogyan tudnánk kilépni az egész civilizációnkat fenyegető túlfogyasztási lázból.
A másik jelentős terület az energiahatékonyság, ami legjobban a téli fűtés és a nyári hűtés esetében a legfontosabb. Szakértőnk azt is hozzáteszi, hogy a közlekedésben is érdemes elmozdulnunk a közösségi-, illetve a nem motorizált megoldások irányába. Hogy ezenkívül mit tudtunk meg vendégünktől, az friss adásunkból kiderül!
