Európa legnagyobb és legnehezebb ragadozó madara a barátkeselyű. A faj egykor az egész kontinensen gyakori volt, azonban az elmúlt 200 évben a populációk száma, nagyrészt a véletlen mérgezések miatt, erősen megcsappant, mára csupán töredezett populációk maradtak fenn. A holtpontot az 1970-es években érte el a faj, amikor egy 200 párból álló spanyolországi és egy 25-30 pár alkotta görögországi kolónián kívül kiveszett a kontinensről. Az elmúlt évtizedek munkája a betelepítések nyomán viszont úgy tűnik, a barátkeselyűk végre visszatérhetnek.
Spanyolországban mára több mint 2500 pár költ, és ez a populáció lett a forrása a visszatelepítéseknek. Korábban a Pireneusokba, a közép-franciaországi Cévennes-hegységbe és az Alpokba is sikeresen telepítettek vissza barátkeselyűket, most pedig a Bulgária déli- és Görögország északi határa mentén húzódó Rodope-hegységben próbálkoznak a szakemberek. Egyelőre 17 állatot szállítottak Bulgáriába, melyek most egy speciális röpdében várják, hogy végleg szabadon engedjék őket.
A három méters meghaladó szárnyfesztávolságú madarak visszatelepítésétől egyébként azt várják, hogy a megerősödő populáció képes lesz összekapcsolódni az Alpok térségében és az Ibériai-félszigeten élő populációkkal. A végcél, hogy az visszatelepítésekkel kitöltsék a madarak történelmi elterjedési területének hézagait. E szerint a populációk Ázsiától és a Közel-Kelettől egészen Spanyolországig és Portugáliáig terjednek majd. (Independent)
