Színpompás tollaikkal, kimagasló intelligenciájukkal és híres utánzóképességükkel is kitűnnek a többi madár közül, nem véletlen tehát, hogy háziállatként is igen népszerűek. Cikkünkben a papagájok életmódjáról, viselkedéséről, külső megjelenéséről, fajtáiról, védelméről, valamint háziállatként betöltött szerepéről van szó.

A papagájalakúak (Psittaciformes) rendje négy családból áll, amelyek több mint száz nemzetséget és négyszáz körüli fajt foglalnak magukba. A négy család az óvilági papagájok (Psittaculidae), az afrikai és újvilági papagájok (Psittacidae), a kakaduk (Cacatuoidea) és az új-zéladni papagájok (Strigopidae).

A papagáj elnevezése a Sierra Leone-ben beszélt afrikai temne nyelv pampakaj szavából ered, ami az ott honos jákópapagáj elnevezése, jelentése pedig ’fecsegő-locsogó’. A madár a nevével együtt arab kereskedők révén jutott el Európába, ahol az arab babbagá szóból alakultak ki a papagallo (olasz), papagasz (görög), Papagei (német) és a magyar papagáj szavak.

A papagájok elterjedése

A papagájok jellemzően a déli félteke trópusi vidékein élnek, a fajok legnagyobb változatossága Ausztráliát, Dél- és Közép-Amerikát jellemzi. Nem őshonos egyetlen faj sem az Antarktiszon és környékén, Dél-Afrikában, Észak-Amerikában, valamint Eurázsia északi felén.

Megjelenésük

Ahhoz, hogy egy madarat a papagájalakúak közé soroljanak, ívelt csőrrel kell rendelkeznie, valamint lábanként négy lábujjal, melyek közül az első és a negyedik szembefordítható a két középsővel.

A papagájok feje nagy és kerek, nyakuk vaskos és erős, lábaik rövidek, szárnyuk fejlett. Farkuk lehet rövid és hosszú is, tollazatuk sokszor élénk színű, tarka, de vannak szerényebb küllemű fajok is.

A papagájok életmódja és viselkedése

Mit eszik a papagáj?

A papagájok túlnyomó részben növényevők, étrendjük magvakból, diófélékből, gyümölcsökből, nektárból, rügyekből, hajtásból és más növényi részekből áll, ám alkalmanként fehérjeforrás gyanánt kisebb gyíkokat, madárfiókákat is elfogyasztanak. Ezenkívül a bőgőmajmok friss ürülékéből is előszeretettel csipegetnek, egyes fajok pedig a korhadó fakérgek alatt található lárvákat szedegetik fel.

Érdekesség, hogy a természetben egy helyen élő különböző papagájfajok más-más élelmet preferálnak, így elkerülik a táplálékon való versengést. Ezenkívül az éretlen gyümölcsökben és magvakban található mérgek sincsenek rájuk hatással. A gyümölcsön így aztán más élőlényekkel (majmokkal, denevérekkel stb.) nem kell osztozniuk.

Életmódjuk és szaporodásuk

A papagájok általában igen társaságkedvelő madarak, emiatt a természetben legtöbbször nagy csapatokban élnek. Állandó madarak, legfeljebb csak nagyon rövid távokra vonulnak. Sok fajuk monogám, ezek egy életre választanak maguknak társat. A frigy igen sokáig is tarthat, ugyanis a madarak közül a papagájalakúak élnek a leghosszabb ideig.

A papagájfajok néhány kivételtől eltekintve (öt faj épít fészket fákon, és három faj a földön) mind odúban fészkelnek. Ez az üreg lehet fában, sziklahasadékban, partoldalban vagy a talajban, mérete fél és kettő méter között változik. A madarak az odúkat rendszerint nem maguknak fúrják ki, hanem már meglévő üregekbe költöznek be.

A nőstény papagáj fajtól függően 3–12 darab tojást rak, melyeket 17–35 nap alatt költ ki. A tojásokon általában csak a nőstény kotlik, miközben a hím eteti őt, a fiókákat pedig közösen gondozzák és nevelik fel.

Csőrüket, lábukat is használják

Mászás során a papagájok a lábukon kívül a nyakukat és a csőrüket is használják, mintha három lábuk lenne. Lábukkal pedig képesek a táplálékot a csőrükhöz emelni és azzal tartani az elemózsiát evés közben. Erre a mozdulatsorra csak kevés madár képes.

Kapcsolódó bejegyzések

Varjú, zseni a madarak között 

A világszerte elterjedt, általában sötét színű, károgó hangú és átlagon felüli intelligánciájú madarak bemutatása.

A papagájok intelligenciája

A varjak, hollók és szajkók mellett a papagájok a madárvilág legintelligensebb képviselői. Elképesztő problémamegoldó és hangutánzó képességük van, sőt, egyes fajok a megtanult szavakat nemcsak visszhangként utánozzák és véletlenszerűen ismétlik, hanem majdnem mindig a megfelelő szövegkörnyezetbe helyezve teszik mindezt.

A papagájfajok között is a szürke jákópapagáj (Psittacus erithacus) a legintelligensebb, ez a faj egy 6–8 éves gyermek értelmi szintjén áll. Egy kísérlet során pedig nemcsak a kisiskolásoknál teljesített jobban a feladatok megoldásában, hanem az egyetemistákkal azonos szinten produkált. És ha ez nem lenne elég bizonyíték, a jákópapagáj még önzetlen is, ugyanis egy másik kísérletben az is bebizonyosodott, hogy igencsak segítőkész a társaival.

A beszélő papagáj

A legtöbb madárhoz hasonlóan a papagájoknak nincsenek hangszálaik, hanem a torkukban lévő alsó gégefő, a syrincs hozza létre a hangokat. Ám míg a legtöbb állat és madár számára a hangképzés nem tanult folyamat, addig a papagájok képesek tanulás eredményeként utánozni a külvilág hangjait.

A papagájok eme lenyűgöző tulajdonsága természetesen a tudósokat is kíváncsivá tette, így számos kísérlet látott már napvilágot arra vonatkozóan, hogy a beszédkészség milyen tényezőktől függ.

A kutatások során bebizonyosodott, hogy a közismerten legintelligensebb szürke jákópapagáj volt képes a legtöbb (60 körüli) szó elsajátítására és használatára. A nemek között nem találtak számöttevő különbséget, csupán a hullámos papagájok esetében bizonyultak jobb tanulóknak a hím példányok, a szürkehátú verébpapagájnak csak a hímjét lehetett szóra bírni, a sárgafejű amazonnál pedig a tojók voltak lelkesebbek. Életkor tekintetében pedig – ahogy ez várható volt – az idősebb példányok több szót tudtak, mint a fiatalabbak.

A hangutánzás eredeti funkciója egyébként valószínűleg az, hogy segítsen az azonos élőhelyen élő hímeknek és nőstényeknek egymásra találni, és meg tudják különböztetni a kóborló, idegen példányokat a területen élő társaiktól.

Érdekesség: egy új tanulmány szerint a papagájoknak az emberekhez hasonlóan saját, egyedi hanglenyomatuk lehet.

Kapcsolódó bejegyzések

Szajkó, a nagy hangutánzó

Az európai szajkó általános jellemzői, életmódja, szaporodása és hangja

Ezerszínű megjelenés

A papagájok kétségkívül a legszínesebb madarak közé tartoznak. Tollazatuk legfőképpen a zöld, a piros, a kék és a sárga különböző árnyalataiban tündököl, de léteznek visszafogottabb színű fajok is, mint például a szürke jákópapagáj vagy a fekete-vörös Pesquet, más néven sörtésfejű papagáj.

A színes példányok egy-egy tollában akár különböző színek is megjelenhetnek, illetve különféle módosult tollak (például dísztollak) is lehetnek rajtuk.

Ezért ilyen színesek a papagájok

A csodálatos színekért különböző pigmentek felelősek, amelyeket a madarak általában (főleg a karotinoidokat) a táplálékból vonnak ki. Egyes papagájfajok azonban képesek saját maguk szintetizálni a vörös és a sárga pigmenteket, amitől sokkal színesebbek lesznek más madaraknál.

Ezenkívül a papagájoknak igen fejlett a látásuk, ugyanis a retinájukban található extra kúpos sejt olyan olajokat tartalmaz, amelyek javítják a madarak látását, és segítenek megkülönböztetni a színek közötti igen apró eltéréseket is. Mindez pedig a pártalálásban előnyt jelent.

Mivel a papagájok odúkban költenek, a rejtőzködés miatt sem kell nagyon aggódniuk, nyugodtan viselhetik a színpompás tollazatukat.

A fentieken kívül egy igen érdekes tanulmány több olyan tényezőt is feltárt, amely befolyásolja a papagájok elképesztő színkavalkádját:

• A nagyobb testű papagájfajoknak általában kifejezettebb színeik vannak. Ennek evolúciós oka, hogy kevésbé jelentenek prédát a ragadozók számára, mint a kisebb testű társaik, így megengedhetik maguknak a színes köntöst.
• A kisebb fajok esetében – bár kevésbé színesek – a színek tekintetében gyakrabban előfordul ivari dimorfizmus, mint a nagyobb testű papagájfajoknál.
• Gloger-szabály: a papagájok sötétebb színezetűek a nedvesebb élőhelyeken. Ennek egyik oka az lehet, hogy sötétebb terepviszonyok között jobban tudják álcázni magukat, illetve lehetséges, hogy a nedves környezetben jobban szaporodó, tollat lebontó baktériumoknak jobban ellenállnak a sötétebb pigmentek.

A legismertebb papagájfajták

Az Ausztráliában őshonos hullámos papagáj a kanári mellett a legelterjedtebb és a legnépszerűbb háziállatként tartott díszmadár. Hazánkban az 1870-es évektől tartják díszmadárként, világszerte pedig ma már több mint 5 millió hullámos papagájt tartanak otthon. Kistestű, energikus, aranyos madár, mindemellett pedig igénytelen, könnyen tartható, ráadásul fogságban is jól szaporodik, és az ára is igen kedvező (2000 és 5000 forint között mozog). Egy kis türelemmel könnyen szelíddé válik, és kézre szoktatható, valamint néhány emberi szóra is megtanítható. Színe zöld-sárga vagy kék-fehér, illetve ezek kombinációja.

Régóta ismert és kedvelt díszmadár a nimfapapagáj is. Könnyű tartása, vidám, sárga arca és a feje tetején található tollbóbita miatt nem véletlenül lett népszerű már az 1800-as évektől kezdve ez a kistestű papagáj. Olyannyira, hogy a faj megmentése érdekében 1894-ben az ausztrál kormány exporttilalmat vezetett be. Népszerűségét növeli, hogy a vételára is igen kedvező (5000 forint/ példány), valamint fogságban is könnyen szaporodik. Utóbbi miatt sajnos a madarak nagy része igénytelen szaporítók keze alól kerül ki.

A Közép-Afrikában és Indiában őshonos, több színváltozatban is elérhető kis sándorpapagáj vagy korábbi nevén örvöspapagáj is igen népszerű díszmadár. Közepes testű, könnyen tartható, azonban kalitkába nem való, madárszoba vagy voiler szükséges számára. Beszédkészsége igen jó, hangokat és zajokat egyaránt képes utánozni. A kisebb testű papagájhoz képest a vételára magasabb (30.000–60.000 forint/példány).

Szelídsége és remek hangutánzó képessége miatt többen tartják otthonukban az Indiából származó, számos színváltozatban megtalálható nagysándor papagájt is. Ez az egyik legnagyobb testű ázsiai papagáj, így megfelelő méretű röpde mindenképpen szükséges a számára, szűk helyen ugyanis búskomorrá válik, és hajlamos lehet a tollának tépkedésére is. Vételára magasnak mondható (60.000–100.000 forint/példány).  

Igen népszerűek a szintén nagytestű, színes ara papagájok. Több fajtájuk létezik, melyek közül valószínűleg a legismertebb és a leggyakrabban tartott madár a kalózfilmekben is látható sárga-kék ara, de a zöldszárnyú arát, a sárgaszárnyú arát és a különböző fajták hibridjeit is sokan választják társuknak.

Azt azonban érdemes tudni, hogy az igen magas vételáron (kb. 400.000–500.000 forint) túl ezek a papagájok csak gyakorlott tulajdonosoknak valók, ugyanis mozgásigényük miatt megfelelő méretű volier (röpde) szükséges számukra, ahol a repülés mellett a mászási igényüket is kielégíthetik.

Nem a véletlennek köszönheti rendkívüli népszerűségét az Afrikában őshonos, szürke színű jákópapagáj sem, hiszen beszédkészsége és intelligenciája magasan átlag feletti, ezért számos kutatás foglalkozott már a fajjal. Ennek a túlzott figyelemnek „köszönhetően” az utóbbi évtizedekben közel egymillió madarat fogtak be és csempésztek külföldre illegálisan.

Ennek a papagájnak a tartása külön kategória a többi madáréhoz képest. Csak olyannak való, aki képes biztosítani az állat számára az évtizedekig tartó folyamatos törődést és együttlétet, ugyanis igazi „egész embert kívánó” madarak. Ha nem tudunk folyamatosan együtt lenni madarunkkal, tanácsos egyszerre két papagájt beszerezni, ami anyagilag nem kis ráfordítás (egy példány ára 300.000 forint körül mozog).

Igazi kis vidám színfolt lehet lakásunkban az Ausztráliából származó kecskepapagáj, amely kifejezetten vidám, kíváncsi, bohókás madár, mekegésszerű hanggal. Teste kicsi, alapszíne zöld, de lehet még tarka, fahéjszínű, kék és sárga is (utóbbi a legnépszerűbb színváltozata). Egyedül tartva egy nagyobb kalitka is elég neki, párban egy kisebb volier szükséges számára. Ára is igen kedvező (5.000–15.000 forint/példány).

Az Ausztráliában honos, legtöbbször kártevőnek számító kakadufajok igen népszerű díszmadarak. Nem véletlenül, hiszen szelíd, társaságkedvelő lények, akik kifejezetten szeretik az ember társaságát és a simogatást is. A magányt nem tűrik, nemtetszésüket pedig akár a lakásban véghezvitt rombolással is kifejezhetik. Sőt, ha családtagként kezelik őket, azt is hajlamosak elfelejteni, hogy ők bizony madarak, nem pedig emberek. Tartásuk csak annak javasolt, aki ezzel tisztában van, és megfelelő időt tud szánni rájuk, valamint rendelkezik egy nagytestű papagájok számára ideális röpdével is. Ezenkívül a beszerzési áruk is igen magas (400.000 forint körül / példány).

A világ legkisebb papagájfaja az Új-Guinea erdeiben élő, mindössze 11,5 gramm súlyú Scalter-harkálypapagáj vagy más néven aranyarcú papagáj (Micropsitta pusio). A papagájok legnehezebb, röpképtelen képviselője a súlyosan veszélyeztetett, Új-Zélandon honos, kb. 2–4 kilogrammos testtömegű kakapó (Strigops habroptilus). Testhosszát tekintve pedig a 100 centiméter nagy, Dél-Amerikában élő jácintkék ara (Anodorhynchus hyacinthinus) a legnagyobb papagájfaj.

Papagáj háziállatként – Légy tisztában az alábbiakkal, mielőtt papagájt veszel!

Színpompás tollazatuk, szociális viselkedésük, magas intelligenciájuk és remek hangutánzó képességük miatt nem véletlenül a papagájok a legnépszerűbb háziállatok a kutyák, a macskák és a halak után. Több fajuk ráadásul igénytelen, könnyen tartható, és kisebb helyen is elfér. Mielőtt azonban papagájvásárlásra adjuk a fejünket, érdemes néhány dologgal tisztában lennünk!

Nem mindegy, milyen madarat veszünk! Ne a szín, a méret vagy a divat alapján döntsünk, hanem vásárlás előtt nézzünk alaposan utána a különböző fajok igényeinek és szokásainak! Nem biztos ugyanis, hogy megfelelő körülményeket és foglalkozást tudunk biztosítani a kinézett madárnak, illetve nem minden faj való kezdő madártartóknak.

Legyen megfelelő a helye! Míg a kisebb testű papagájoknak elég egy tágasabb kalitka is (bár esetükben is ideális, ha minél nagyobb helyük van), a nagyobb méretű és mozgásigényű madaraknak madárszobát vagy voliert (röpdét) kell biztosítani.

Táplálékkiegészítők, élelem, játékok! Fontos a kiválasztott faj számára a megfelelő élelem és táplálékkiegészítők biztosítása, hogy kedvencünk hosszú évekig egészségesen a társunk lehessen. Ezenkívül előszeretettel játszanak is különböző tárgyakkal, így a számukra készült játékokról se feledkezzünk meg!

Napfény és világosság! Trópusi madarak lévén a papagájok számára a hosszú, egészséges élethez elengedhetetlen az elegendő természetes napfény, valamint az ideális alvás-ébrenlét ciklus (12–12 óra). Fontos tehát, hogy nyáron egy külső röpdében (vagy a kalitka napos teraszra kihelyezésével) biztosítsuk számukra a természetes D-vitamint, télen pedig speciális, madarak számára készült UV-fénycsővel pótolhatjuk ezt.

Biztosítsunk társaságot! A papagájok társaságkedvelő, igen szociális élőlények, egyedül sokszor unatkoznak, és a magány okozta stressz miatt akár a saját tollaikat is kitépkedhetik.

A papagájok hangosak! Sok papagájnak be nem áll a csőre, illetve igen hangosak tudnak lenni akár már kora reggel is, ami a mi idegrendszerünket is és a szomszédjainkét is próbára teheti.

Biztonság! A papagájokra számos veszély leselkedhet, legfőképpen négylábú ragadozók (kutya, macska, róka stb.) képében. Emiatt fontos odafigyelnünk arra, hogy a lakhelyük és a röpdéjük megfelelően védve legyen ezektől az állatoktól, valamint arra is ügyeljünk, hogy ne tudjanak kirepülni a szabadba.

Vásároljunk hivatalos tenyésztőtől! Bár minden bizonnyal így magasabb árat kell fizetnünk a madarunkért, mintha kisállat-kereskedésből vagy szaporítótól szereznénk be, ám garanciát kaphatunk arra, hogy egészséges, nem beltenyészetből származó papagájt viszünk haza.

A papagájok védelme

Nincsenek túl jó helyzetben a papagájok, ugyanis a ma élő fajok egyharmada a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) besorolása alapján valamelyik fenyegetett kategóriába tartozik.

A fajokat veszélyeztető fő tényezők:

• az esőerdők irtása, ezáltal az élőhelyeik pusztulása;
• az éghajlatváltozás;
• az inváziós fajok megjelenése;
• az ipari mértékű mezőgazdaság;
• az illegális állatkereskedelem;
• vadászat a húsuk, a tolluk vagy a mezőgazdasági kártételük miatt.

A papagájok védelme érdekében szerencsére világszerte több szervezet is fellép, illetve számos intézkedés és projekt foglalkozik a megmentésükkel.

Azokban az országokban, amelyek a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménynek (CITES) a tagjai, a vadon befogott papagájok kereskedelme, exportja és behozatala szigorúan szabályozva van.

Számos olyan, kifejezetten a papagájok védelmét célzó projekt sikerrel járt már, mint például a majdnem kihalt kakapó áttelepítése és intenzív ápolása, aminek köszönhetően az 2010-ben még csak 50 egyedet számláló populáció mostanra már 250 feletti tagot számlálóra duzzadt.

Rengeteg országban működnek papagájvédő alapítványok és szervezetek, amelyek munkájukkal ezekért a csodálatos madarakért dolgoznak. Az egyik legnagyobb nemzetközi szervezet a Word Parrot Trust, hazánkban pedig a Papagájvilág Alapítvány dolgozik a papagájok védelméért és a fogságban tartott egyedek minőségi életéért.

Tudtad?
A papagájoknak saját világnapjuk is van, amelyet minden évben május 31-én tartanak.

Összegezve

A papagájok lenyűgöző intelligenciával és beszédkészséggel rendelkező, legtöbbször színpompás tollazatot viselő, nagyrészt trópusi madarak, melyek közül több faj is igen népszerű, kedvtelésből tartott házi kedvenc. Mivel egyharmaduk fenyegetett státuszú, kiemelten fontos a védelmük, valamint az eredeti élőhelyük megóvása.

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott az élővilág és a bolygónk védelme, amit a Your Planet kiállítás mutatott be. A 18 szigetből álló tárlat több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és a környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.

Kiemelt kép: Canva