Vizsgálják a bankokat a klímaválság kockázataival kapcsolatos kérdésekben
Vizsgálják a bankokat a klímaválság kockázataival kapcsolatos kérdésekben

A Bank of England abból a szempontból vizsgálja Nagy-Britannia bankjait és biztosítótársaságait, hogy mennyire vannak felkészülve az éghajlatváltozás okozta vészhelyzetekre, illetve hogy az emelkedő hőmérséklet és a tengerszint milyen kockázatokat jelenthet az Egyesült Királyság nagy bankjai és biztosítói számára.

A brit nemzeti bank 19 céget fog stresszteszteknek alávetni, amelyek három, a következő 30 évre előrevetített éghajlati forgatókönyvet tartalmaznak, így jutva közelebb klímaváltozás gazdasági kockázatainak megértéséhez.

Ez az első alkalom, hogy tesztelik bankokat ilyen szempontból és értékelik a hitelállományukat. A biztosítókat pedig az eszközeik és kötelezettségeik kockázata alapján fogják értékelni, de velük tavaly már végeztek ilyen irányú felmérést. Annak köszönhetően, hogy a bankokat és a biztosítókat egyaránt megvizsgálják, megragadhatóvá válnak a köztük lévő kölcsönhatások.

A vizsgálatban olyan bankok vesznek részt, mint a Barclays, HSBC, Lloyds, Nationwide, NatWest, Santander UK és Standard Chartered, valamint olyan biztosítók, mint az Aviva, Legal & General, Direct Line és Scottish Widows.

A felmérés keretében a pénzintézeteket és a biztosítókat három éghajlati forgatókönyvnek vetik alá:

  1. A legrosszabb esetben a kormányok nem tesznek további lépéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezésére, ami 3,3 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést és 3,9 méteres tengerszint-emelkedést eredményez. E forgatókönyv szerint “krónikus változások következnének be a csapadékban, az ökoszisztémákban és a tengerszintben”, valamint “növekedne a szélsőséges időjárási események, például a hőhullámok, aszályok, erdőtüzek, trópusi ciklonok és árvizek gyakorisága és súlyossága”.
  2. Az optimális eset a “korai cselekvési” forgatókönyve, amelyben a szén-dioxid-adók és más szakpolitikák viszonylag egyenletesen erősödnek. Ebben az esetben a szén-dioxid-kibocsátás 2050-re nettó nullára csökkenne, a hőmérséklet-emelkedés pedig 1,8 Celsius-fokra korlátozódna. A jelentés szerint egyes ágazatokra ez rosszabb hatással lenne, mint másokra, de a GDP-re gyakorolt általános hatás visszafogott lenne.
  3. A harmadik forgatókönyv szerint a 2031-ig késleltetett “késői cselekvés” esetén a klímapolitika 2050-re elérhetné ugyanezeket a célokat, de mivel a kibocsátás csökkentése rövidebb idő alatt történne, nagyobb gazdasági zavarokat okozna. Ez az Egyesült Királyság és a világ gazdaságának erőteljes visszaesésével, munkahelyek megszűnésével és piaci zavarokkal járna.

A vizsgálat során fény derül arra, hogy a különböző forgatókönyvek milyen hatással lehetnek a bankokra és a biztosítókra, például a lehetséges hitelezési veszteségekre, mivel a lassuló növekedés és a gazdasági bizonytalanság miatt az ügyfelek nem tesznek eleget a fizetési kötelezettségüknek.

Bár az éghajlati forgatókönyvek elemzése szörnyen bonyolult, mégis fontos részét képezi eszköztárunknak, hogy kezelni tudjuk a bolygónkkal, gazdaságunkkal és pénzügyi rendszerünkkel kapcsolatos jövőbeli bizonytalanságot. Azzal, hogy rávilágítanak a holnap kockázataira, segíthetnek a mai cselekvések irányításában. Arra bátorítok minden céget, nem csak a résztvevőket, hogy vegyenek részt ebben a gyakorlatban, és tanuljanak belőle.

mondta Sarah Breeden, a Bank of England éghajlatváltozásért felelős vezető tanácsadója.

Az eredményeket jövő májusban hozzák nyilvánosságra a tervek szerint.

(BBC)

(fotó: pexels – Karolina Grabowska)

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

search icon