Finn kutatók vizsgálatai szerint a klímaváltozás és az erdőgazdálkodás hatással van a kék áfonyával szimbiózisban élő mikrobákra. Ezzel pedig a bogyók beltartalma, eltarthatósága és íze is megváltozhat hosszú távon.
A kék áfonya az egyik legfontosabb erdei gyümölcs Észak-Európában. Az utóbbi időben pedig azért került a figyelem középpontjába, mert kiemelkedő egészségügyi hatásai vannak. Azonban a gyümölcsben élő mikrobákról még nagyon keveset tudunk.
A szimbióta mikrobák fontos szerepet játszhatnak a bogyókban lévő egészségvédő hatású összetevők létrejöttében. Azonban ezeknek a szimbióta mikrobáknak a felhalmozódását és a fajgazdagságát meghatározó faktorokat egyelőre nem ismerjük pontosan
– idézte a Phys.org Kaisa Lehosmaa-t, a finn Oulu Egyetem posztdoktori kutatóját.
A tanulmány alapján sok tényező – például az időjárási viszonyok a vegetációs időszak alatt – határozza meg azt, hogy milyen összetételű és mennyiségű mikroba közösség alakul ki az áfonyában. A mostani kutatás során kifejezetten az endofita, azaz a bogyókban belül élő gombákra koncentráltak. Vizsgálták továbbá azt is, hogy miként hatnak az éghajlati régiók és azok időjárási viszonyai (hőmérséklet, csapadék) a vegetációs időszak alatt, valamint a talaj tulajdonságai (pH, tápanyagok) az áfonyában lévő endofita közösségekre Dél- és Észak-Finnországban.
Kapcsolódó bejegyzések
Ezért „kell” szeretni az áfonyát
Az áfonya nem csupán finom, de már hosszú évszázadok óta a népi gyógyászat egyik legfontosabb gyümölcse.
Az eredményeik alapján a kék áfonya bogyóiban az endofiták összetétele és struktúrája hasonló mintázatot mutatott, mint azt korábban a levelekben élő endofitáknál megfigyelték. Olyan környezeti tényezők vannak ezekre hatással, mint a klíma, és az erdő vegetációjának a változatossága. Az ezekben bekövetkező folyamatokat később leképezik a szimbióta mikrobák is az áfonyában.
A tanulmányból kiderül, hogy a legtöbb endofita gombafajt tartalmazó áfonyát egy változatos fajösszetételű dél-finnországi erdőből gyűjtötték. Itt volt a legmagasabb a növényborítottság, és többféle fenyőfaj, nyírek, nyárfák, és gazdag aljnövényzet is található a területen. A legkevesebb szimbióta fajt egy északi területről gyűjtött áfonya mintából mutatták ki. Itt az aljnövényzetet szinte kizárólag a kék áfonya alkotta, mellette pedig két fenyőfaj és nyírfák voltak csupán. Ezen a területen a növényborítottság is jóval kisebbnek bizonyult, valamint több jele mutatkozott az aktív erdőgazdálkodásnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Szereted a havasi meggyet?
Az egyik legízletesebb nyári bogyós gyümölcs. Finom íze mellett igazi vitaminforrás, gyógyhatásairól már nem is beszélve. Íme, a fekete áfonya!
Természeti kincseink ismerete és védelme a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a hazai agrárszektor számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
(Magyar Mezőgazdaság / Phys.org)
Fotó: Canva
