A talajmikrobáktól függ a jövő – de hogyan hat rájuk az éghajlatváltozás?
A talajmikrobáktól függ a jövő – de hogyan hat rájuk az éghajlatváltozás?

A Föld legnagyobb szárazföldi szén-dioxid-nyelője a talaj. A bolygó felmelegedése a talajban lévő szén jelentős részét felszabadítja, szén-dioxid gázzá alakítja, és így tovább gyorsítja a felmelegedés ütemét. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a talajban élő mikrobák.

Ezek a kis élőlények a szerves szenet – lehullott leveleket, korhadó facsonkokat, elhalt gyökereket és egyéb szerves anyagokat – vagy a talajba építik, vagy CO2 formájában a légkörbe juttatják. Most egy nemzetközi kutatócsoport a Massachusetts Amherst-i Egyetem vezetésével segített kibogozni a talajmikrobák és az éghajlatváltozás egyik legösszetettebb kérdését: milyen hatással van a bolygó felmelegedése a mikrobák szénkörforgására?

A válasz meglepő: a megnövekedett hőmérséklet csökkenti a talajmikrobák szén-dioxid-légzésének sebességét – de csak nyáron. Ekkor kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mert éheznek, ugyanis a felmelegedés befolyásolja azoknak a lombhullató fáknak a létfenntartását, amelyek elhalt leveleiből a mikrobák táplálkoznak. Az év többi részében a mikrobiális aktivitás nagyrészt változatlan marad.

Tanulmányunk egyik legfontosabb eredménye az, hogy az őszi levelek enyhítik a globális felmelegedés talajmikrobákra gyakorolt negatív hatásait

– mondja Kristen DeAngelis, a Massachusetts Amherst Egyetem mikrobiológia professzora és a Global Change Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány vezető szerzője.

A kevesebb elhalt levél azonban kevesebb táplálékot jelent a mikrobák számára, és úgy tűnik, hogy ez a nyár folyamán a mikrobiális biomassza csökkenéséhez vezet.

A 13 és 28 éve felmelegedett talajok mintavétele segített megvilágítani, hogy a mikroorganizmusok mennyire rugalmasan reagálnak a hőmérsékletváltozásokra

– közölte Luiz A. Domeignoz-Horta, a tanulmány másik szerzője.

Bár az éghajlatváltozással kapcsolatos figyelem nagy része érthető módon a fosszilis tüzelőanyagok elégetésére irányul, a tudósok számára ugyanilyen fontos a “szénháztartás”, vagyis a szén teljes körforgásának megértése a levegőben, a talajban és a vízben. A legújabb kutatás révén az éghajlatmodellezők jobban megértik, hogyan működik a szén a talajban, ez pedig lehetővé teszi, hogy eredményesebben készüljünk fel az éghajlati változásokra.

(Forrás: University of Massachusetts)

search icon