A globális energiaipar fordulat előtt áll: miközben a zöldátállás lendülete megtörik, a vezető olajcégek új tartalékok felkutatására fókuszálnak. A magas infláció, a geopolitikai feszültségek és az energiabiztonság iránti igény miatt a fosszilis tüzelőanyagok korszaka még évtizedekig velünk maradhat.
A Trump-adminisztráció által beharangozott Drill baby, drill mentén a globális energiaágazatban egyre inkább érzékelhető, hogy a zöldátállás tempója mérséklődik, miközben az olaj- és gázipari vállalatok újra a hagyományos fosszilis energiahordozók felé fordulnak – írja a Financial Times.
Kapcsolódó bejegyzések
„Fúrni, fúrni, fúrni” – Trump első hónapjának energetikai döntései
Az új amerikai elnök energetikai intézkedései rövid időn belül jelentős környezeti károkhoz és nemzetközi feszültségekhez vezethetnek.
A Makronóm publikációja rámutat arra, hogy ez a trend nem csupán átmeneti jelenség, hanem mélyebb, részben ismert gazdasági és geopolitikai okokra vezethető vissza. A világ vezető olajcégei, mint a BP, a Chevron, az ExxonMobil, a Shell és a TotalEnergies mostanában sokkal inkább az új olaj- és gáztartalékok felkutatásának fontosságát hangsúlyozzák, miután évekig a megújuló energiaforrásokra összpontosítottak. A fentebb említett váltás azt is jelzi, hogy a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet hosszabb távon maradhat élénk, mint azt az elmúlt években gondoltuk.
Az elemzés arra is kitér, hogy a lassulás egyik fő oka a makrogazdasági környezet romlása. Az elmúlt években tapasztalt magas infláció és emelkedő kamatlábak jelentősen megnövelték a megújuló energiaforrások fejlesztésének költségeit, lassítva ezzel a projektek megvalósítását. Például a szélerőművek és a napelemparkok építése igencsak tőkeintenzív beruházásokat igényel, amelyek finanszírozása most érezhetően drágábbá vált, így a megtérülési idő is jelentősen nőtt, dacára a széles körű támogatásoknak.
Kapcsolódó bejegyzések
Egyre jobban rákapnak a megújuló energiára a nagy olajcégek
A nagy olajcégek zöldítésbe kezdtek, ami az energiaipart alapjaiban változtathatja meg.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 2023-ban a globális megújuló beruházások növekedése mindössze 8, tavaly pedig 7 százalékos volt az előző év 15 százalékos ugrásához képest, miközben az infláció globálisan átlagosan 6–8 százalék körül mozgott. Ez a trend 2024-ben és 2025 első felében is folytatódott, amikor a magas kamatok miatt számos projektet elhalasztottak vagy töröltek, például Európában több offshore szélfarmét. Tavaly egyébként a globális megújulóenergia-beruházások értéke elérte a 2000 milliárd dollárt, ami a teljes energiaipari beruházások mintegy kétharmada.
Az elemzés tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva