Nem biztos, hogy mindenki számára érthető, hogy mit jelent a közbeszerzés kifejezés. Elmondaná röviden, hogy miért fontos ez az eljárási mód?
A közbeszerzési kötelezettség az állami és az önkormányzati szervezeteket, intézményeket, cégeket érinti, tehát azokat a szervezeteket, amelyek költségvetési pénzekből működnek. A közbeszerzési eljárás lényege az, hogy az állami forrásokat ezek a szervezetek versenyeztetés útján használják fel.
A nyilvános versenyeztetésnek szigorú szabályai vannak. A fő szabály szerint az eljárás nyilvános hirdetménnyel indul, amelyre bármelyik potenciális gazdasági szereplő pályázhat. A folyamat, amelynek minden lépését magas szintű transzparencia jellemzi, szerződéskötéssel zárul. A döntést dokumentálni kell, a dokumentumot közzé kell tenni, nyilvánosságra kell hozni.
Mióta létezik ez a kategória?
A közbeszerzési jog Magyarországon több mint 25 éves múltra tekint már vissza. 1995-ben lépett hatályba az első közbeszerzési törvény, és hozták létre a Közbeszerzési Hatóság jogelőd szervezetét, a Közbeszerzések Tanácsát. De a közbeszerzések jogi szabályozásának ennél sokkal régebbre nyúlnak vissza a gyökerei. Gyakorlatilag már a 19. század közepén zajlottak versenyeztetési eljárások Magyarországon. Akkoriban nyilván más szempontok mentén folytatták le az eljárásokat, mint most. Jelenleg a szabályosság és az átláthatóság az elsődleges szempont, 100–150 éve pedig a hazai ipar fejlesztése volt a legfontosabb cél. Ennek eléréséhez akkor úgy használták ezt a gazdaságpolitikai eszközt, hogy a jogszabályi környezet biztosította, hogy a hazai forrásból hazai nyersanyagot előállító vagy csak hazai munkavállalót foglalkoztató szervezetek szállíthassanak a közhivataloknak. Akkoriban az volt a cél, hogy az az óriási vagyon, amit az állami és az önkormányzati szervezetek felhasználnak, a hazai ipar fejlesztésére fordítódjon, hogy ez utolérje a fejlettebb nyugat-európai ipart.
Ma már más a cél. Most már uniós forrásokat is kapunk, amelyek felhasználása során kiemelt követelmény az uniós letelepedésű vállalkozások számára a nemzeti elbánás biztosítása, a transzparencia, az esélyegyenlőség és a szabályosság. Ennek érdekében többszintű jogszabályi környezet érvényesül: törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, európai bírósági ítéletek, európai uniós irányelvek és rendeletek; összetett és bonyolult rendszer.
Mekkora összeget tesznek ki egy átlagos évben a közbeszerzés hatálya alá tartozó tételek itthon és az EU-ban?
Az egész Európai Uniót tekintve körülbelül 250 ezer közbeszerzést kiíró vagy közbeszerzésre kötelezett szervezet működik, ezeket ajánlatkérőknek nevezzük. Magyarországon körülbelül 7–8 ezer aktív ajánlatkérő szervezet van.
Az a vagyontömeg pedig, amelyet egy év alatt a közbeszerzés megmozgat, az uniós GDP 14–19%-a. Ez az adat Magyarországon az elmúlt 10 év átlagát tekintve a hazai GDP körülbelül 7%-a környékén mozog. Évente átlagosan 8–10 ezer közbeszerzési eljárás zajlik Magyarországon eredményesen. Az eredményes eljárások során pedig 3000–3500 milliárd forintnyi összeget használnak fel a hazai kiírók. Ebben minden benne van: az uniós forrásból megvalósuló beszerzések és a hazai projektek egyaránt, valamint a mindennapi működéshez szükséges beszerzések, például a nyomtatópapírok és a takarítószerek.
Milyen szempontok vezérlik a Közbeszerzési Hatóságot, amikor az ajánlatok környezeti-társadalmi fenntarthatóságáról gondolkodnak?
Fontos, hogy ezeket a beruházásokat a projektek megvalósításán túl egyéb stratégiai célokra is felhasználhassuk, hiszen a közbeszerzések akkora vagyontömeget mozgatnak meg, amelynek már komoly gazdaságpolitikai hatása lehet.
Ilyen stratégiai cél például a környezetvédelem, illetve ezzel összefüggésben a fenntartható közbeszerzések ügye. Minél több közbeszerzési eljárásban írják elő az ajánlatkérők, hogy fenntarthatósági, zöld szempontokat kell érvényesíteni, környezetvédelmi szempontból fejlettebb termékeket kell beszerezni, annál többet tehetnek a környezetvédelem érdekében. Ezért is tűzte a Közbeszerzési Hatóság a zászlajára a fenntartható közbeszerzések ügyének támogatását. Minél több kiíró minél több eljárása legyen úgynevezett zöld szempontokat érvényesítő közbeszerzés.
Kapcsolódó bejegyzések
Fenntartható beszerzés, avagy ki a beszállítód beszállítójának a beszállítója?
Az ENSZ szerint a fenntartható beszerzés során két szempont érvényesül: a megvásárolt terméknek a lehető legkisebb a környezeti lábnyoma, és a lehető legpozitívabb a társadalmi hatása. A cikkben a beszerzés folyamatának jelentőségét vizsgáljuk a fenntarthatóság megvalósításában.
Milyen arányban vannak a zöld szempontokat is előíró közbeszerzések Magyarországon?
Véleményem szerint Magyarországon arányait tekintve magasnak mondható a zöld közbeszerzések aránya az összes közbeszerzési eljáráson belül. De mindenképpen van még hová fejlődni. Azt látjuk, hogy a zöld közbeszerzések aránya 11 és 12% között mozog az összes eljáráshoz viszonyítva. Ez éves szinten körülbelül 60–100 milliárd forint közötti összeget jelent.
Az arány nem teljesen pontos, mert csak 2012 óta tudjuk mérni, mely közbeszerzési eljárások minősülnek fenntarthatónak. Ekkor tette ugyanis lehetővé a hazai jogszabályi környezet, hogy erre is lehessen statisztikai adatokat gyűjteni, de csak a nemzeti eljárásrendben bonyolított eljárások esetében. 2023-tól azonban már uniós szinten is elérhetőek lesznek a mérések.
Hogyan tudják rávenni az ajánlatkérőket, hogy fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vegyenek a kiírásokban?
Az ajánlatkérőnek egyedi, szuverén döntése, hogy alkalmaz-e egy eljárásában zöld szempontot vagy sem. Az ajánlatkérői tudatosság függvénye az, hogy zöld vagy nem zöld eljárást alkalmaz. Azt tapasztaljuk azonban, hogy egyre több kiíró dönt úgy, hogy az eljárásaiban érvényesít valamilyen fenntarthatósági szempontot.
Mi nem tudjuk rákényszeríteni az ajánlatkérőket arra, hogy zöld közbeszerzési eljárást írjanak ki. A jogszabályi környezet sem teszi ezt kötelezővé. Pusztán azt tehetjük, hogy támogatjuk, elősegítjük a zöld közbeszerzési eljárások lefolytatását. Oktatást biztosítunk a kiíróknak, jó példákat, jó gyakorlatokat gyűjtünk számukra.
Különféle programokkal is igyekszünk motiválni az ajánlatkérőket. Az első ilyen programunk 2018-ban az úgynevezett Fenntartható Közbeszerzések Éve program volt. Közbeszerzési Nívódíjat és Közbeszerzési Kiválósági Díjat alapítottunk. Próbáltunk jó példákat teremteni, és a jó példáknak nyilvánosságot biztosítani. Minden évben egyre több pályázat érkezik hozzánk.
Tudna néhány példát említeni?
A Salgótarjáni Kórház olyan parkolót építtetett, ahol a teljes teret lefedték napelemekkel. Nyáron árnyékban parkoltak az autók, télen nem áztak meg, a napelemekkel pedig gyakorlatilag a kórház energiaellátásának 30%-át fedezni tudják. 2018–2019-ben a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. valósított meg egy beszerzést, ahol 7000 lámpatestet cseréltek ki energiatakarékos izzókra. Az új Debreceni Strandfürdő medencéit pedig geotermikus energiával kezdték el fűteni.
Beszélgetésünk aktualitását az idén meghirdetett Fenntartható Magyarországért Program, valamint a Zöld Kódex adja. Mit takarnak ezek?
2021-ben meghirdettük a Fenntartható Magyarországért Programot. Ez kifejezetten a Közbeszerzési Hatóság programja, amelyet azért indítottunk el, mert azt gondoltuk, hogy – a jó példák bemutatásán túl – tovább kellene lépnünk és mélyíteni ez irányú tevékenységünket.
Létrehoztunk egy úgynevezett fenntarthatósági munkacsoportot, ahová meghívtuk a legnagyobb hazai ajánlatkérő szervezeteket, hogy rendszeresen üljenek össze, és próbáljanak meg közösen kitalálni olyan jó gyakorlatokat, amelyeket el tudnak terjeszteni saját berkeiken belül. Ezeket közzé is tesszük az összes kiíró számára. Ha be tudjuk mutatni, hogy a nagy ajánlatkérők képesek fenntartható szempontokat foganatosítani, akkor erre mindenki más is képes lehet, csak át kell venni a jó példákat.
Emellett létrehoztunk egy úgynevezett Zöld Kódexet, amely különféle irányelveket fogalmaz meg a fenntartható közbeszerzésekkel kapcsolatban. A csatlakozó szervezetek vállalják, hogy eljárásaik többségében érvényesítik a zöld szempontokat. A másik oldalról a Közbeszerzési Hatóság pedig azt vállalja, hogy kiemelt partnerként kezeli azokat az ajánlatkérőket, amelyek csatlakoznak ehhez a rendszerhez. Ha állásfoglalást kérnek, előrevesszük őket. Ha hirdetményellenőrzésre benyújtják a közbeszerzési dokumentumaikat, ezeket soron kívül ellenőrizzük. Tudunk dedikált ügyintézőt biztosítani telefonos ügyfélszolgálat keretében is. Így tehát az ajánlatkérő gördülékenyebben, gyorsabban tud lefolytatni közbeszerzési eljárást, amennyiben zöld szempontokat alkalmaz.
Azt gondolom, hogy az ajánlatkérőknek megéri vállalni zöld közbeszerzési eljárások lefolytatását, hiszen cserébe komoly támogatást biztosítunk számukra. Bízunk abban, hogy ezzel elérhetjük a zöld közbeszerzési eljárások arányának lényeges emelkedését.
Említett néhány példát a zöld közbeszerzésekre vonatkozóan, amelyekben a beszerzés tárgya, célja volt zöld. De mi történik akkor, ha nem a tárgyában zöld egy beszerzés, hanem például papírt kell beszerezni, és külön előírás, hogy ez a papír újrahasznosítható vagy FSC tanúsítványú legyen?
Egy közbeszerzés folyamatába több helyen is be lehet avatkozni ebben a tekintetben. A legegyszerűbb az úgynevezett „kizáró okok köre”. Például az, aki felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, vagy adócsalást követett el, vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget mulasztott el, automatikusan ki van zárva a közbeszerzési eljárásokból.
A kizáró okoknak van egy másik csoportja, ezek az úgynevezett fakultatív kizáró okok, ezek között van a környezetvédelmi kizáró ok is. Mondhatja azt a kiíró, hogy az, aki valamilyen környezetvédelmi bűncselekményt vagy szabálytalanságot követett el, nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban. Ez nem kötelező, de ha az ajánlatkérő úgy dönt, hogy beemeli az eljárásába, akkor már kötelező lesz az adott eljárásban figyelembe venni. Innentől – a közbeszerzési terminológia szerint – az eljárás fenntartható közbeszerzésnek minősül.
A másik szempont az úgynevezett alkalmassági előírások köre. Az alkalmassági előírásokkal azt vizsgáljuk, hogy azok a gazdasági szereplők, akik ajánlatot tesznek egy eljárásban, képesek-e később a szerződést teljesíteni. Van-e referenciájuk, vannak-e megfelelő szakembereik, megfelelő eszközeik? Ha nincsenek, akkor megint csak ki kell őket zárni az eljárásból. Ilyenkor is meg lehet vizsgálni a környezetvédelmi szempontokat is, például a tanúsítványokat: az ISO 14000 sorozat vonatkozik a környezetvédelmi szempontokra. Lehet vizsgálni a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátását vagy előírni, hogy Euro 4-es, 5-ös vagy 6-os minősítésű motorral kell rendelkezniük a használt járműveknek.
A harmadik rész, ahol be lehet avatkozni, a beszerzés tárgyának a meghatározása. A közbeszerzés műszaki leírásába belefoglalható, hogy kizárólag újrahasznosított papírt lehet használni, vagy adott esetben nem is lehet nyomtatott dokumentumokat előállítani, hanem csak elektronikus ügyintézésre van lehetőség. Útépítésnél például előfordul olyan megoldás, hogy a felbontott útburkolatot vissza kell teríteni az útalapba, ezzel csökkentve a hulladék mennyiségét. Tehát nagyon sokféle lehetőség van.
A közbeszerzésen nyertes ajánlattevőt értékelési szempontok alapján kell kiválasztani. Az a cég a nyertes ajánlattevő, amelyik az értékelési szempontok alapján a legjobb ajánlatot tette. A legnyilvánvalóbb értékelési szempont az ár. Ha azonban környezetvédelmi szempontokat kell érvényesíteni, akkor az ár nem lehet elsődleges, hiszen az, ami környezetvédelmi szempontból előnyösebb, általában drágább is. Ezért a jogszabály lehetővé teszi, hogy előnyben részesítsék a környezetvédelmi szempontból hasznosabb, előremutatóbb termékeket úgy, hogy az értékelés során ezek magasabb pontszámot kapnak. Fontos azonban, hogy az értékelési szempontoknak mindig objektívnek kell lenniük.
Létezik egyfajta jövőkép arról, hogy milyen időtávlatban mely iparágak azok, amelyek a zöld közbeszerzések nyomán maguk is zöldülhetnek?
A mi célunk az, hogy minél szélesebb körben és minél több közbeszerzési eljárásban érvényesüljenek zöld szempontok. Nyilvánvalóan a szolgáltatások terén ezek kevésbé érvényesülhetnek. Azt látjuk a jelenlegi statisztikák alapján, hogy a legtöbb zöld és fenntartható közbeszerzési eljárást a regionális szervezetek bonyolítják le, és jellemzően az építési beruházások területén. Van még tehát hová fejlődni a szolgáltatások és az árubeszerzések terén. Egyre több olyan terméket kínálnak azonban már a piacon, amelyek előállításában érvényesültek fenntarthatósági szempontok. A közbeszerzési törvény lehetővé teszi az értékelési szempontok keretében az életciklusköltségek vizsgálatát is, ami kifejezetten alkalmas az ilyen termékek előnyben részesítésére.
Bízunk abban, hogy ezeken a területeken is lesz előrelépés, és összességében a közbeszerzések körében a fenntarthatók aránya emelkedni fog.
Milyen a hazai kiírók nyitottsága?
Úgy látom, hogy az ajánlatkérők egyre inkább nyitottak a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére. Amikor létrehoztuk a fenntarthatósági munkacsoportot, akkor akit csak megkerestünk, gyakorlatilag azonnal csatlakozott hozzá. Itt olyan nagy ajánlatkérők vannak, mint a MÁV Zrt., a Magyar Közút Zrt., a NIF Zrt., illetve olyan – a közbeszerzések lefolytatása szempontjából kiemelt fontosságú – szervezetek, mint a Miniszterelnökség, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a Megyei Jogú Városok Szövetsége. Ez utóbbit azért is különösen fontos kiemelni, mert – amint ezt az imént említettem – a regionális szervezetek bonyolítják a fenntartható közbeszerzések legnagyobb részét.
A Közbeszerzési Hatóságnak van lehetősége saját magát is zöldíteni?
Igen, mi magunkon is érvényesítjük ezeket a szempontokat, tehát a Közbeszerzési Hatóság eljárásaiban is törekszünk a fenntarthatóságra. Próbálunk olyan megoldásokat találni saját működésünk során, amelyek kevésbé terhelik a környezetet.
Vannak például a Közbeszerzési Hatóságnak olyan szervezeti egységei, ahol egyáltalán nem készülnek már papír alapú dokumentumok, hanem kizárólag elektronikus ügyintézés zajlik. Ahol szükséges papírt használni, ott újrafeldolgozott papírral dolgozunk. Gyakorlatilag a korábbi összes papírfelhasználásunkat körülbelül 10%-ára csökkentettük. Remélem, hogy ezzel is jó példát mutatunk más állami szervezeteknek.
(Fotó: Greendex)
