A globális sportesemények egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a látvány és a presztízs mellett a fenntarthatósági elvárások teljesítésére is.
A Klímapolitikai Intézet elemzése rámutat arra, hogy a 2024-es párizsi olimpia új mércét állított fel kibocsátáscsökkentési vállalásaival a jövőbeli olimpiák rendezői számára, ezzel komoly nyomást helyezve a 2028-as játékoknak otthont adó Los Angelesre is. Az LA28 szervezőbizottság hivatalos célja a nettó zéró kibocsátás elérése, mindezt pedig egy olyan városban, amely hosszú évtizedek óta a világ egyik legismertebb személyautó-centrikus nagyvárosa. A helyzetet súlyosbítja, hogy a város szerkezete széttagolt, alacsony a népsűrűsége, és a tömegközlekedési hálózata komoly fejlesztésekre szorul.
Kapcsolódó bejegyzések
Környezetbarát Olimpia
A jövő évi játékok kreatív módon népszerűsítik a fenntarthatóságot és felhívják a figyelmet az újrahasznosításra.
Párizshoz képest Los Angeles nehezített terepen mozog, mivel az előbbi már kiépített, jól működő tömegközlekedési rendszerrel rendelkezett, és a 2024-es olimpiai infrastruktúra 95%-ban már meglévő helyszínek újrahasználatára vagy ideiglenesek létesítésére épült. Los Angeles ugyan nem teljesen nulláról indul – vannak stadionok, sportlétesítmények, amelyeket újra tudnak használni, itt a „legacy” szemlélet is fontos szerepet kap –, de jelentős elmaradásokat mutatnak a városi szintű rendszerek fejlesztésében. Ezen a téren elsősorban a közlekedési infrastruktúra átalakítására és az energiaellátás zöldítésére koncentrálnak az üvegházhatású-gázok kibocsátásának csökkentése céljából.
A város közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátása jelenleg kiemelkedően magas, ezért az LA28 egyik lefontosabb célkitűzése, hogy a sportolók, a nézők és az önkéntesek egyaránt legalább 80%-a alacsony kibocsátású közlekedési eszközön vagy tömegközlekedéssel jusson el az olimpiai eseményekre. Ezt a célt szolgálja az L.A. Metro több mint húsz nagyberuházása, köztük például a Crenshaw/LAX vonal, a Purple Line meghosszabbítása és az East San Fernando Valley light rail projektje is.
Kapcsolódó bejegyzések
Hol rendezhetnek majd téli olimpiát 2100 körül?
A kanadai Waterlooi Egyetem kutatói szerint a korábbi helyszínek alkalmatlanná válnak a játékok havas programjainak megrendezésére az évszázad végére.
A közlekedési reform részeként továbbá kiemelt cél a városi buszflották elektromossá alakítása is. Jelenleg a körülbelül 2500 darabos flotta mintegy 150 járműve elektromos, míg az elvárt cél a 100%-os elektrifikáció. A város ezenkívül elindította az ElectrifyLA elnevezésű kezdeményezést is, amely ösztönzi az elektromos járművekre való átállást, különösen a közüzemi szolgáltatók és a céges flottakezelők körében.
Az elemzés kiemeli azt is, hogy az olimpia idején napi 15–20 millió kilowattóra áramigénnyel kell számolni az energiafelhasználás terén, ami egy kisebb város teljes napi energiafogyasztásának felel meg. Ezt a terhelést a város részben napenergiás beruházásokkal kívánja fedezni: ilyen jellegű fejlesztések zajlanak például a SoFi Stadionban vagy az LA Convention Centerben. Hosszú távon a város célja 2035-re az energiahálózat teljes dekarbonizációja, de nem biztos, hogy ezt a célt időben meg tudják valósítani. Ehhez 2028-ra a közintézmények energiaellátásának legalább 80%-át megújuló forrásokból kell majd fedezni.
Az elemzés teljes terjedelmében a Klímapolitikai Intézet publikációjában olvasható.
Fotó: Canva