A 360 Design Budapest formatervezői kiállítást idén októberben másodszor rendezték meg. Az esemény fő célja az, hogy hazánk és a régió tervezőit megismertesse a nemzetközi piaccal, de egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság gondolata is. A kiállítás szervezője, Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója mesélt a rendezvényről, a design és a fenntarthatóság kapcsolatáról és a digitális kiállítás sikeréről.
Az építészet és a formatervezés nem kimondottan azok a területek, amelyekről azt gondoltam, hogy kapcsolódik hozzájuk a fenntarthatóság gondolata, de ebben tévedtem. Ha közelebbről megnézzük a művészi tervezést és a designt, azt tapasztaljuk, hogy kifejezetten előtérben áll a tenni akarás a környezetért. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a fenntarthatóság annyira izzó téma, hogy a művészi inspiráció alapelemévé vált, másrészt pedig azt, hogy a felvevő piac olyan tárgyakkal akarja körülvenni magát, amelyekben megjelenik a fenntarthatóság.
Kapcsolódó bejegyzések
RAWfiction
A RAWfiction gyapjúhulladékból készít hangcsillapító paneleket, melyek művészeti alkotásnak is beillenek. A tervező és tulajdonos a Moholy-Nagy-díjas textilművész, Temesi Apol.
(Az általunk is bemutatott RAWfiction hulladék gyapjúgól készített esztétikus hangelnyelői is a kiállítás részei.)
„Figitális” kiállítás és újrahasználható díszletek
Már tavaly is hibrid módon, tehát fizikailag és online is részt lehetett venni a rendezvényen (ezt jelenti a figitális kifejezés). Ebben az évben ez annyira sikeres volt, hogy – a tavalyi 20 000 online látogatóhoz képest – idén novemberig már 40 000 érdeklődő nézte meg a 3D-s tárlatokat. A termek kialakítása külön szót érdemel, ezek gyakorlatilag félkész szobák voltak. A kiállítótér berendezéséhez egy épülő ház olyan alkotóelemeit – gerendáit, betontömbjeit és tégláit – használták fel, amelyek a kiállítás végeztével rendeltetési helyükre kerülnek.
Design és fenntarthatóság? Úgy gondolom, hogy a formatervezés és a design termékek piaca viszonylag szűk. Azt tapasztalom azonban, hogy ennek ellenére egyre szorosabban kapcsolódik a fenntarthatósághoz. Mi lehet ennek az oka?
Maguk a szakértők is úgy gondolják, hogy a designipar jelentheti a fenntartható fejlődés egyik első lépcsőjét. Ennek az az oka, hogy a termékek környezetre gyakorolt negatív hatásának 80%-a design szakaszában keletkezik. Az áruk tervezése, az alapanyagok kiválasztása meghatározza a termékek teljes életútját, ennélfogva a designipar nagyban befolyásolja a termékek ökológiai lábnyomát. Ennek csökkentésére három módszer létezik: a moduláris design, a fenntartható anyagok használata és az időtálló termékek tervezése. Ügynökségünk egyik legfőbb célkitűzése, hogy szerepet vállaljon az emberek fogyasztói tudatosságának fejlesztésében. Megismertetve velük azokat a magyar márkákat, amelyek nemcsak egyedi, de környezetbarát alternatívát képviselnek a tömegcikkekkel szemben. A 360 Design Budapest kiállítás is ezt képviselte, hiszen olyan magyar és régiós design termékeket mutatott be, amelyek rámutatnak arra, hogy akár 100%-ban hazai design termékekkel is kitölthetjük élettereinket és mindennapjainkat.
A V4 volt a kiállítás fókuszában. Vannak olyan ismertetőjegyek, amelyekben eltér egy közép-európai designművész és egy nyugati?
A Vasfüggönyön túl a Szovjetunió egykori tagállamai sajátos történelmi, politikai és gazdasági hátterük miatt sokáig kevésbé hitték el magukról, hogy megjelenhetnek a design nagytérképén. Évszázadokon keresztül a „fejlett Nyugat” és a „visszamaradott Kelet” között feszülő ellentét határozta meg a mindennapi élet retorikáját. A határok lebontásával ez a jelenség ma már kevésbé érezhető, amihez a technológiai fejlődés és a felgyorsult információáramlás is hozzájárult. A V4-es országokban eközben nem a nyugati trendeket kezdték követni, hanem az alkotás során a helyi értékekre helyezték a hangsúlyt.
Ezekben az országokban másféle módokon, illetve ütemben történt meg (és történik ma is) a nemzeti identitás, a kulturális örökség feldolgozása és bemutatása, éppen ezért együtt és külön is egyedülállóak. Ami tagadhatatlanul összefűzi a V4-es országokat és a keleti blokk más országait, az a kézzelfogható találékonyság és a századközepi tárgykultúra szeretete. Éppen ezért volt kiváló alkalom a 360 Design Budapest kiállítás arra, hogy a hazai formatervezők a cseh, a lengyel és a szlovák tehetségekkel közösen mutassák be Közép-Európa designipari kulturális gazdagságát, sokszínűségét és elképesztő alkotásaikat. És bár az művek mind-mind különbözőek, valahol azonban fellelhető a „metszéspontjuk”.
Hogy fogadja a nyugati szakma és közönség a régió művészeit?
A régió országai tervezői joggal követelhetnek maguknak helyet a design nemzetközi térképén. Erre mutat rá szeptemberi sikeres szereplésünk is, amikor tervezőinkkel megjelentünk a Maison&Objet párizsi designvásáron. Ezt Európa három legmeghatározóbb belsőépítészeti rendezvényének egyikeként tartják számon. A kiállításon a kiváló magyar alkotások idén is a trenddiktáló márkák helyszíneként ismert Signature Hallban kaptak helyet. A 360 Design Budapest tervezőinek és magának a kiállításnak a sikere is a régió színvonaláról tanúskodik. A nemzetközi szakma a számos pozitív értékelés mellett a 2020-as kiállításnak odaítélte a design legmagasabb elismeréseként számon tartott Red Dot-díjat. Ezzel méltatva a magyar formatervezők tehetségét és a kreatív budapesti projektet, amely így ötszörösen vált díjazottá.
Az idei kiállításon bemutatkozott több kitüntetett, köztük két Red Dot-díjas és egy A’Design Awardot nyert design tárgy. Ezek a példák jól mutatják, hogy a nemzetközi szakma képviselői egyre inkább elismerik a magyar és a régiós tervezőket, illetve egyre több értékesítő és forgalmazó fedezi fel őket. Az említett Maison&Objet designvásáron például a tervezőink közel 100 különböző designipari kapcsolattal lettek gazdagabbak. Idén ennél is több forgalmazó és viszonteladó szánt időt a magyar alkotásokra.
Kapcsolódó bejegyzések
Ilyen a fenntartható magyar designbútor
A Magyar Divat & Design Ügynökség tavaly indult LAB inkubációs programjában készült alkotások egyesítik magukban a design, a funkcionalitás és a fenntarthatóság szempontjait is.
(A Tilia 2002 és Ulmann István együttműködésében elkészített önfenntartó kutyaház is helyet kapott a kiállításon.)
Úgy tudom, a kiállításnak a szervezése is fenntartható módon valósult meg. Ez miben nyilvánult meg?
Az idei 360 Design Budapest kiállítás megrendezésekor különösen fontos volt számunkra, hogy kiemelten kezeljük a fenntartható megoldásokat és a szemléletformálást. Ez főként a kiállítás koncepciójában volt fellelhető, amelynek középpontjában a környezettudatosság és az újrahasznosítás állt. Az installációs eszközök leginkább újrahasznosított anyagokból készültek, illetve olyan elemeket választottunk, amelyek a kiállítás végeztével újrafelhasználhatók. A design tárgyak elhelyezéséhez és a kiállítótér berendezéséhez egy ház alkotóelemeit használtuk fel, amelyeknek hamarosan bekövetkező életciklusukban új funkciójuk lesz. A gerendák, a betontömbök vagy a téglák mind alkalmasak voltak arra, hogy betöltsék a teret, és kiemeljék az alkotók design tárgyait, ezt követően pedig új életet kaphatnak. A víz illúziója vagy a plafonra épített, ránk nehezedő bálna szintén ezt a vonalat képviselte. Míg az előbbi szintén újrafelhasználható anyagból készült, az utóbbit már nem használt, műanyag csomagolások alkották.
Az első 360 Design Budapest kiállítás alkotásait hatalmas érdeklődés övezte az online térben, így nem volt kérdés számunkra, hogy idén is az esemény „figitális” megvalósítására kerül sor. A tavalyihoz hasonlóan az érdeklődők nemcsak a helyszínen tekinthették meg a design tárgyakat, hanem egészen új perspektívákból is tanulmányozhatták a látottakat. A designtúrákat a helyszínen kihelyezett VR-szemüvegekkel is teljesíthették, illetve a kiállítást a rendezvény honlapján online továbbra is bejárhatják. Óriási öröm számunkra, hogy a tavalyi kiállítást online közel 22 ezer ember látta, az idei 360 Design Budapest virtuális látogatóinak száma pedig az elmúlt 3 hónapban már megközelítette a 40 000-et. Ennek a lehetőségnek hála még többen megismerhetik a magyar és a régiós designereket, illetve az általuk tervezett 177 egyedülálló design tárgyat. A kiállítás mindenki számára elérhető, illetve megtekinthető a 360 Design Budapest honlapján.
A 360 Design Budapest kiállítás online továbbra is elérhető.
A 360 Design Budapest kiállítás keretében három kerekasztal-beszélgetést is megvalósítottunk. Ezeket ügynökségünk Design DIALOG tudásmegosztást és információcserét szolgáló programsorozatának keretében rendeztük meg. Témáink voltak: „Budapest Design Material Library – a kézzel fogható innováció”; „A V4-es országok kiemelkedő designszemélyiségei”; valamint „Akkor és most – formatervezés generációk távlatában”. Ezek a beszélgetések megtekinthetők ügynökségünk YouTube és Spotify platformjain.
