Nagy áttörést értek el azok az őslénykutató tudósok Németországban, akiknek nemrégiben sikerült kinyerniük a rég kihalt gyapjas orrszarvú génjeit a barlangi hiénák után fennmaradt ürülékből. Korábban egyetlen európai maradvánnyal való kísérletezésnél sem jártak hasonló eredménnyel.
A tudósok csoportja németországi barlangokban felfedezett, megkövesedett ürülékmintákból vonta ki a jégkorszakban élt, hatalmas ősemlős DNS-ét, a sikerrel járt kísérletről szóló tanulmányukat pedig a Biology Letters folyóiratban publikálták – számol be róla a phys.org online híroldal.
Kapcsolódó bejegyzések
Újra láttak egy kihaltnak hitt fajt. Mennyire örülhetünk ennek?
Újra láttak egy kihaltnak hitt fajt! Ez nagy öröm, vagy mégsem? Bizonyos esetben már akkor kihalt egy faj, ha még élnek a képviselői. ezért összességében kell vizsgálni a képet.
Korábbi kutatások szerint a gyapjas orrszarvúnak két faja is létezett. Míg a szibériai gyapjas orrszarvú Eurázsiában élt, rokona, az európai gyapjas orrszarvú kontinensünkön volt őshonos. Utóbbi kihalásáról nem állnak rendelkezésünkre pontos információk, azt azonban lehet tudni, hogy az Eurázsiában élő faj nagyjából 14.000 éve tűnt el végleg a bolygóról.
A napokban közölt tanulmány szerint a kutatók az európai gyapjas orrszarvúról akartak tényeket feltárni, e célból pedig őshiénák után maradt ürülékmintákat vizsgáltak, melyek a németországi Lone valley-ben található Bockstein-Loch és Hohlenstein-Stadel barlangok talajrétegéből származtak. Köztudomású ugyanis, hogy a barlangi hiénák náluk jóval nagyobb testű prédákat is elejtettek, így előfordult, hogy néha egy gyapjas orrszarvú is a terítékükre került.
Kapcsolódó bejegyzések
Szabad-e géntechnológiával feltámasztani kihalt állatfajokat?
Az ausztrál kutatók a modern géntechnológia vívmányait bevetve támasztanák fel a közel száz éve kihalt erszényesfarkast.
A kutatók csapata később laboratóriumban izolálta az ürülékmintában található barlangi hiéna és gyapjas orrszarvú DNS-eket, végül pedig a gyapjas orrszarvú mitokondriális genomját is sikerült kivonniuk, amire korábban egyáltalán nem volt példa. Az őslénykutatók eközben megállapították, hogy a gyapjas orrszarvú általunk ismert két faja nagyjából 45.000 éve vált külön egy közös őstől.
A tudósok a tanulmány kapcsán arra is felhívták a figyelmet, hogy a jövőben jóval nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megkövesedett ürülékminták tanulmányozására, ugyanis itt a példa arra, hogy ennek révén közelebb kerülhetünk bolygónk egykori lakóinak megismeréséhez.
Forrás: phys.org
Kiemelt kép: Canva