Az eddig ismert legősibb DNS-t mutatták ki tudósok Grönland északi részén, melynek segítségével megtudhatjuk, hogyan nézett ki a kétmillió évvel ezelőtti, jóval melegebb Északi-sarkvidék.
Napjainkban az észak-grönlandi terület sarkvidéki sivatag, a talajból kinyert genetikai anyag azonban a növények és állatok gazdag tárházát tárta fel.
A Nature tudományos folyóiratban közzétett kutatás szerint a tudósok elefántszerű masztodonok, rénszarvasok és ludak, valamint tengeri élőlények, köztük patkósrákok és algák genetikai nyomait fedezték fel. A tanulmányt végző Eske Willerslev professzor, a Koppenhágai Egyetem és a Cambridge-i Egyetem munkatársa elmondta, hogy az egymás mellett élő sarkvidéki és mérsékelt égövi fajok ilyen keveredésének nincs modern kori megfelelője.
Kapcsolódó bejegyzések
A környezeti DNS feltárja a titkos zátonylakókat
Egy nemzetközi kutatócsoport a tengervízből vett globális mintavétel segítségével feltárta, hogy mely trópusi zátonyhalak hol fordulnak elő. A fajok és családok azonosításához sikeresen használták a vízben jelen lévő állatok által leadott DNS-maradványokat.
Valójában a térségben eddig csak egy nyúlfog és egy ganajtúró bogár volt az egyetlen állat, amelyet makrofosszíliák révén fedeztek fel. Az embereknek tehát fogalmuk sem volt arról, hogy milyen állatvilág volt ott akkoriban
– magyarázta Willerslev professzor.
A csapat a kutatás során a környezeti DNS-t, más néven eDNS-t vizsgálta, amely a növényekből és állatokból – például bőrsejtekből vagy ürülékből – ürül ki, és felhalmozódik a környezetükben. Ezt a technikát ma már széles körben alkalmazzák a természetvédelemben. A tanulmány szerint erdei ökoszisztémát találtak, a fák között sarkvidéki cserjék, gyógynövények, páfrányok és mohák nőttek. Emellett az is kiderült, hogy kétmillió évvel ezelőtt Észak-Grönland sokkal melegebb volt, mint most, az éves átlaghőmérséklet körülbelül 11-19 Celsius-fokkal volt melegebb.
2005-ben írtam egy tanulmányt, amelyben azt mondtam, hogy szerintem a DNS nem maradhat fenn egymillió évnél tovább, és most itt vagyunk egy kétmillió éves DNS-sel
– fogalmazott Willerslev professzor, aki szerint a DNS és a talaj közötti kémiai reakció lelassította a lebomlást.
Ha más helyszíneken is találnak hasonló környezeti DNS-t, a felfedezés megváltoztathatja az ókori világról alkotott képünket.
(Forrás: bbc.com)
