Több száz hektárt kap vissza az erdő a Budai Tájvédelmi Körzet területén, mire 2025-re több mint 50 kilométer hosszan eltűnnek a légvezetékek. Erről, illetve a projekt mélyebb ismertetéséről szólt az E.ON által szervezett sajtótúra, melynek végén egy villanyoszlop ledöntését is megnéztük a Budakeszi Vadasparkban.

Hazánkban több ezer kilométernyi középfeszültségű légkábel található. Ennek jelentős része olyan természeti, illetve természetvédelmi területeken húzódik, ahol nyiladékkezelésre van szükség. Köznapi nyelvre fordítva ez azt jelenti, hogy a kábelek alatt a vegetációt irtani kell, ott fák nem nőhetnek. A 22 kV-os középfeszültség még egy dologról nevezetes: ezek a légkábelek jelentik a legnagyobb veszélyt a vadmadarakra. A városokban az ilyen típusú kábelek már jellemzően a földben futnak, így van ez Budapest legtöbb kerületében is. Az agglomerációhoz tartozó területeken viszont még vannak középfeszültségű légkábelek.

Amikor a Budai-hegység területén az 1970-es évektől kiépült a 22 kV-os gerinchálózat, még alig-alig lakták a környéket. Jól mutatja ezt, hogy a solymári alállomás akkoriban 7 500 fogyasztót látott el, míg ma a fogyasztási pontok száma meghaladja a 40 ezret. Ahogy erre Kisari Róbert, az E.ON Hungária Csoporthoz tartozó ELMŰ Hálózati Kft. budai üzemigazgatója rámutatott, az agglomeráció sok helyen valósággal körbenőtte a hálózatot, mely így néha lakott területen belül halad. Közben a növekvő igényekkel párhuzamosan az infrastruktúrát érő kihívások is növekedtek: sokan emlékezhetnek a budai erdőségeket érintő 2014-es jegesedésre, ami a fák mellett a kábeleket sem kímélte. A vastag jégréteg súlya alatt nemcsak a vezetékek szakadtak le, de volt, hogy oszlopok is kidőltek, a lakosság pedig hosszabb időszakokra áram nélkül maradt.

A földkábelek alkalmazása az ilyen jellegű problémákat orvosolja. Mivel a kábel a föld alatt, 70–100 cm mélyen fut, nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, vagy épp a belógó ágaknak, kidőlő fáknak. Ugyanígy a vadállatokat sem veszélyezteti. Ez pedig azt jelenti, hogy amellett, hogy az ellátásbiztonság lényegesen javul, környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek.

Az E.ON munkatársa a túra során elmondta, hogy az eddigi vezetékek azért is problémásak, mert karbantartásuk helyenként – főként a jelentős vegetációval rendelkező területeken – igen komoly kihívást jelent. Ezt kitűnően példázza az alábbi fotó, ahol a Zsíros-hegyen át futó kábelek alatt szinte áthatolhatatlan dzsungel meredezik. Ha egy felsőbb szakaszon történik a műszaki hiba, akkor hosszú ideig tarthat, míg a szolgáltató munkatársai átvágják magukat az elvadult szederindák és az invazív fafajok tengerén. Sajnos utóbbiak előszeretettel kolonizálják a kábelek alatti területeket.

Fontos azt is kiemelni, hogy az új földkábelek nem követik a korábbi hálózat nyomvonalát, így tehát az oszlopok kiemelése után már semmi nem akadályozza a természetet, hogy újra birtokba vegye azt a több száz hektárt, amit eddig a nyiladékgazdálkodás szabályozott. Oszlopokból egyébként van bőven: a Natura 2000-es területeken, valamint a lakóövezetekben összesen 450 oszlopot és azok alapját bontják el, mintegy 50 km hosszú szakaszon. Ez nem lesz mindenhol egyszerű feladat, hiszen a dús erdővel borított területekre nemigen jutnak be a nagy munkagépek. Lesznek olyan oszlopok, melyek bontásához és elszállításához helikoptert, másutt emberi erőt és lovakat vesznek majd igénybe.

Rittling István, a Pilisi Parkerdő Budai Erdészetének vezetője a túrán elmondta, hogy a légvezetékek felszámolása jelentősen növelheti majd a fával borított területek nagyságát, ezek kezelésében pedig az erdészetnek is komoly szerepe lesz. Arról is beszélt, hogy az őshonos fafajokkal történő erdősítés során néhány nyiladékot érdemes meghagyni tisztásnak, hogy ezzel is fokozzák a területek biodiverzitását.

A tavaly indult projekt jelenlegi állása szerint a földkábelek jelentős részét már lefektették, illetve megújult a solymári alállomás is, amit a növekvő igények mellett az is indokolt, hogy egyre nagyobb kapacitásra van szükség a gombamód szaporodó háztartási méretű kiserőművek miatt is. Kisari Róbert elmondása szerint csak idén 800 új napelemes háztartás csatlakozott a hálózatra, így összességében már közel 5 ezren táplálnak be a térség hálózatába.

A projekt részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósul meg a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával, részben önerőből finanszírozza az E.ON Hungária Csoport.