Egy gyógynövény-komposztálási technológia a lényege annak a Széchenyi István Egyetemen született szabadalomnak, melyet az intézmény a közelmúltban sikeresen bejegyeztetett. A fejlesztés a növényhulladék csökkentéséhez járul hozzá.
A Széchenyi István Egyetem első elismert szabadalmának benyújtása három évvel ezelőtt kezdődött, a folyamat pedig nemrégiben sikeresen lezárult. A szabadalom születését megelőzte egy közös projekt a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt-vel és a Pannonhalmi Apátsági Pincészettel, amelyben gyógynövények élelmiszeripari felhasználásával foglalkoztak a kutatók. Ennek melléktermékeként gyógynövény-maradványok keletkeztek, amelyekből komposztot készítettek szarvasmarhatrágya és szalma felhasználásával. Ehhez állítottak össze egy tesztelt baktériumkeveréket, és a mikrobákkal beoltva figyelték, van-e hatása a komposztálásra – a szabadalom erre a komposztálási technológiára vonatkozik.
Dr. Greff Babett, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Élelmiszertudományi Tanszékének tudományos munkatársa az egyetem sajtóközleménye szerint úgy fogalmazott a projekttel kapcsolatban, hogy a fő kérdés az volt, hogy a baktériumkeverék gyorsítja-e az alapvetően lassú folyamatot. A komposzt mikrobiológiai, kémiai és fizikai paramétereit megvizsgálva a kutatók látták, hogy mind az alkalmazott baktériumkeverék, mind a használt technológia eredményes volt, tehát ebből született meg a szabadalom. Emellett a kutatók elemezték azt is, hogy milyen paraméterekkel rendelkezik a kész termék: hogyan hat a csírázásra, és képes-e visszaszorítani a kórokozókat. Az eredmény pozitív volt, megállapították, hogy a komposzt növekedésserkentő hatással rendelkezik.
Kapcsolódó bejegyzések
Nagy a kereslet a magyar gyógynövények iránt
A magyar gyógynövények iránt nagy a kereslet, az ágazatban jelentős a fejlődési potenciál, Magyarország alapvetően önellátó lehetne gyógynövényekből.
A szabadalom azért is fontos, mert a gyógynövények egyre nagyobb teret hódítanak a világban: emelkedik a felhasználásuk mértéke, nagyobb területen folyik a termesztésük, és ebből kifolyólag több hulladék keletkezik velük kapcsolatban. Ebben pedig marad kihasználatlan hatóanyag, és ezáltal a gyógynövényhulladék értékes komposztot képez. Ez volt a szabadalom elvi alapja, amit aztán a gyakorlatba is átültettek a projekt munkatársai – fejtette ki Hanczné Dr. Lakatos Erika, a kar innovációs dékánhelyettese, a projekt szakmai vezetője.
Az egyetem eredményességének fontos mérőszámát adja a minél több beadott és elfogadott szabadalom, ennek érdekében az intézmény – a szakmai és tudományos motiváción túl – anyagilag ösztönzi a kutatókat. Ezt elősegítendő úgy módosította a szellemitulajdon-kezelési szabályzatot, hogy aki rendelkezik elfogadott szabadalommal, egymillió forintos díjazásban részesül. Több alkotó esetén a pénzdíj arányosan oszlik meg.
Kapcsolódó bejegyzések
Caesar kedvenc gyógynövényét a klímaváltozás pusztította ki
Az ókori Róma rejtélyei közül a silphium a legérdekesebbek közé tartozik. A rómaiak annyira szerették a gyógynövényt, mint mi a csokoládét. A silphiumot parfümként, gyógyszerként, afrodiziákumként használták, és ízesítőt készítettek belőle, amelyet szinte minden ételre ráöntöttek. Olyan értékes volt, hogy Julius Caesar több mint fél tonnát rejtett el a kincstárában.
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért kiemelten foglalkozott a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Forrás: Széchenyi István Egyetem
Kiemelt kép: Canva