A hiúz minden tekintetben különleges macskaféle. Önállóság, szabad akarat, intelligencia és kecsesség jellemzi, hogy csak néhány tulajdonságát emeljük ki. A Budakeszi Vadasparkban élő hiúz pedig még egy kicsit különlegesebb is, mint fajtársai.

A hiúz a macskafélék családjába tartozó ragadozó, négy különböző faja (és nem alfaja) rója a végtelen erdőket és pusztákat. A hazánkba is be-bekacsintó eurázsiai hiúz, az ibériai vagy spanyol hiúz, a vörös hiúz és a kanadai hiúz. Mind különlegesek valamiért:

• az ibériai hiúz a legkisebb és legmacskásabb megjelenésű, és a legritkább is,
• a vörös hiúz a mindent túlélő, még úgy is, hogy az ember egyre inkább elveszi az életterét,
• a kanadai hiúz remekül úszik és mászik, elsősorban nyúlra vadászik,
• az eurázsiai hiúz az Északi-középhegységben is vadászik, sőt, a Börzsönyben is találkoztak már vele.

Kapcsolódó bejegyzések

A Csarna-völgy különleges őserdejében jártunk

A börzsönyi Csarna-völgy igazi kuriózum Magyarországon. De miért rajongunk érte annyira?

Legutóbbi korábban is szívesen vadászott Magyarország területén, ám akárcsak Európa többi részén, az összefüggő, idős erdők megszűnése, az élőhelyének feldarabolása, illetve a nagyragadozók száműzése és üldözése őt sem kímélte. Ma már tudjuk, hogy a nagyragadozókra szükség van az erdők ökoszisztémájának fenntartásához, és ahelyett, hogy tűzzel-vassal kergetnénk őket, érdemesebb megtanulni együtt élni velük.

Sokat segíthetnek ebben az olyan megfigyelések, amelyek természetüket, életterüket, viselkedésüket írják le. Itt jön a képbe Csabi, a Budakeszi Vadaspark eurázsiai hiúza.

Nem könnyű elnyerni egy hiúz bizalmát

A Vadasparkban tett látogatásunk során olyan infókat is begyűjthettünk az itt élő állatokról, amelyekről álmodni sem mertem. Mivel a hiúzok mindig is lenyűgöztek, szinte csüngtem Burányi Virágnak, a Vadaspark szakértőjének, a hiúz gondozójának a szavain. Ugyanis itthon nem igazán lehet olyan ragadozóval találkozni, amely ilyen szinten együttműködik gondozójával.

Kapcsolódó bejegyzések

Vadmacskák a Budakeszi Vadasparkban

A Budakeszi Vadasparkban jártunk, ahol a vadmacskákról beszélgettünk gondozójukkal, Burányi Virággal.

Csabi a Szegedi Állatkertből került Budakeszire, és korántsem kezdett gyorsan épülni a bizalma. Egy évbe telt, mire otthagyta megfigyelőállomását, a kedvenc szikláját. A bizalom elnyerése innen indult, mondhatni, a mínusz sokadik szintről. Az előrelépéshez nemcsak szakértelem, hanem tudás és türelem is kellett, főként azért, mert mindezt érintés nélkül kellett megoldani. Jogosan merül fel a kérdés: vajon miért van szükség minderre?

Az tréning nem csak kísérlet

A tréning elsődleges törekvései az állatjóléttel kapcsolatosak:

1. fizikai stimuláció: segít a fizikai erőnlét fenntartásában,
2. mentális stimuláció: célja például a stressz csökkentése, és mindennapos elfoglaltságot nyújt az állatnak,
3. együttműködő magatartás kialakítása: célja a kezelhetőség javítása, a sérülésveszély csökkentése, hosszú távon pedig könnyebbé teszi a kötelező állatorvosi vizsgálatok elvégzését.

A tréning másodlagos céljai:

1. oktatás,
2. kutatás,
3. fajmegőrzés.

A tréning komplex, sok lábon áll. Egy-egy feladat megtanítása éveket vett igénybe, ezeket pedig jól kellett tálalni, adagolni. Az oltásra felkészíteni nem volt egyszerű feladat, de mára Virág elérte azt, hogy mindez teljesen természetes neki, és tudja, mi mi után következik majd.

Mindehhez rengeteg energia kellett, az eredményekhez sok kudarcon át vezetett az út, így a sikerélmény hatalmas, érdemes megnézni Csabit ahhoz, hogy mindezt megértsd. Mindemellett azt is ki kell emelnem, hogy a hiúz, bár gyönyörű, aranyos macskaféle, mégiscsak vadállat. Ezt látogatóként is el kell fogadni, és tiszteletben kell tartani.

Hogyan sikerült együttműködni Csabival?

Maga a tréning soklépcsős, Virág különböző eszközökkel elérte, hogy Csabi megértse és megtanulja, mit várnak tőle. A szakember egy target botot, egy klikkert és jutalomfalatot használ. Csabi a botot az orrával érinti, mindeközben jön a klikk hang, így tudatosul benne, hogy azt végezte el, amit kértek tőle. Végül pedig jöhet a jutalomfalat.

Így megtanulta a forgást, a felugrást, a fekvést és az ülést. A klikk hang élelmet jelent, de a dicsérő szó, a sípszó is működőképes megoldás. A lényeg az, hogy a környezetének hangjaitól jól elkülöníthető jelzést kapjon. Így másodlagos megerősítést kap, ami pozitív ingerrel köthető össze, jelen esetben a hússal.

A Vadasparkban kiemelt szerepet kap az, hogy az állatok teljes életet élhessenek. Mindez Csabin is látszik: kiegyensúlyozott, egészséges hiúz.

A visszajelzés ereje

Fontos, hogy a gondozók pozitív megerősítéssel dolgoznak, tehát ha a hiúznak éppen nincs kedve kooperálni, akkor semmit nem kényszerítenek rá, viszont nem mennek be hozzá a kifutóra. Valahogy mégis jelezni kell neki, ha nem jó, amit csinál. Olyan ez, mint egy hideg-meleg játék. Ha például Csabi veszélyes, ezért nem kívánatos viselkedést mutat – például mellső mancsaival kinyúl a rácson –, akkor Virág úgy adja tudtára, hogy szeretné, ha ezt nem tenné, hogy amikor a hiúz elkezdi kidugni a lábát a rácson, Virág távolítja az ennivalót. Amint visszahúzza a lábát, gyorsan megnyomja a klikkert, és odaadja a táplálékot.

Csabi megtanulta, hogy tulajdonképpen ő irányít. Ha a lábai a földön vannak, jön a hús. Az egész rendszer erről szól: a cél, hogy szeressen dolgozni. Ehhez az elején tényleg nagyon sok időre, türelemre volt szükség. Virág először 2 méteres dárdával, majd fakanállal dolgozott, ma már csipesszel nyújtja Csabinak a falatokat. A biztonság elengedhetetlen, ahogyan a kommunikáció is. A hiúznak értenie és éreznie kell, ha valamit nem jól csinál.

Ha például idegből elkezdi befele húzni a csipeszt, akkor Virág tudja, hogy túl nehezet kért, zavarban van, vagy másra figyel. A hiúz rejtőzködő életmódja is nehézzé teszi számára a szóban forgó munkát. Az állattréning viszont segít a hiúznak megtanulni, hogy a trénere, gondozója sok finom falatot ad, ha ügyesen végzi a feladatokat. Ezáltal kellemes kép alakul ki a vadállatban a gondozókról, amit aztán könnyebben általánosíthat más emberekre is.

A börzsönyi hiúzzal foglalkozó természetvédelmi őr 10 év alatt egyszer látta az állatot. Ez sokat elárul arról, hogy az állat mennyire érzi jól magát a nyüzsgésben.

Az állat tisztelete

A hiúz szégyenlős, így azt is meg kellett tanulnia elviselni, ha nézik. Számára ugyanis rendkívül megterhelő, ha embercsoportok figyelik munka vagy pihenés közben.

Főként azért, mert a folyamatos bámulás az állatvilágban általában agressziót jelent. Tehát ő folyamatosan azt mérlegeli, hogy megéri-e neki itt maradni és megcsinálni a feladatot a húsért cserébe úgy, hogy közben bámulják. A tanítás során a legtöbb időt a bizalom kiépítése vette igénybe. Virág szerint minden állat tanítható, ám ezt a saját környezetében lehet megvalósítani.

Fontos, hogy az alapok, a tanítás alapja mindenhol ugyanaz. A hiúz élete is folyamatos tanulás: ha rejtekhelyéről megfelelő sebességgel, tud ráugrani a zsákmányra, akkor tud zsákmányolni. A hiúznak ez az erőssége. Egy másik állatnak más az erőssége. Éppen ezért nem célszerű összehasonlítani az állatok intelligenciáját. Minden élőlény a maga nemében különleges, és ezt tiszteletben kell tartani.

Csabi mostani tudásszintje tehát egy különleges kapcsolat eredménye. Fontos látni, hogy a Budakeszi Vadasparkban az állatok képességeikhez, életmódjukhoz mérten tanulnak, és gondozóik a kommunikációt, a bizalmat helyezik előtérbe. Ez alapvetően is példaértékű, ha az állat és az ember kapcsolatáról van szó. A gondoskodást, a megbecsülést a vadállatok is megérzik, és ösztönösen tudják majd, kiben bízhatnak. Ékes példa erre Csabi és Virág kapcsolata a Budakeszi Vadasparkban.

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott állatfajaink védelme és fenntartása, melyet a Your Planet kiállítás mutatott be. A 18 szigetből álló tárlat több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.

Kiemelt kép: canva