A tavasz a testi-lelki megújulás ideje. A jó idő beköszöntével a szabadtéri sportolás az egyik legalkalmasabb formája lehet az aktív kikapcsolódásnak. Íme néhány páros szabadidős sport, amely jól hathat az egészségünkre, és az energiánkat és a jókedvünket is növelheti.
Frizbi
A frizbi kialakulásának története valóban nem mindennapi. 1871-ben William Russel Frisbie, az amerikai Bridgeport városába költözött, hogy pékséget alapítson és működtessen. 1958-ra az általa létrehozott üzem naponta 80 ezer süteményt készített, és minden egyes megrendelést korong alakú lemeztálcán szállítottak.
1920-ban a szomszédos Yale Egyetem diákjai elkezdték a korong alakú tálcákat egymás között dobálni és mint sporteszközt használni. Hamar rájöttek, hogy ha a fémet műanyagra cserélik, akkor a sport és a biztonság szempontjából sokkal hatékonyabb korongokat kapnak. Így született ez a játék, amely 1992-ben „érkezett” Magyarországra egy amerikai házaspár, Bob Flynn és Yvonne Wittmann közvetítésével.
Ma már mindenki ismeri ezt a műanyag korongot, melyet a kertben, a parkban vagy a strandokon dobálunk egymásnak. A frizbizés remek páros szórakozás, bárhol is töltsük a szabadidőnket.
Kapcsolódó bejegyzések
Itt a válasz: ennyit kellene mozognunk!
Rendszeres mozgással sokat tehetünk immunrendszerünkért, de nem mindegy, mennyit és hogyan sportolunk.
Tollaslabda
A tollaslabda nagy múltra tekint vissza. Ősi gyermekjátékból ered, régebbi változata pedig még a kőkorszaki körülmények között élő busmanoknál is fellelhető. Korábban kis gumóba tűztek tollakat, és bottal ütögették annak érdekében, hogy minél tovább a levegőben maradjon. A tollaslabda ma már kültéren és beltéren egyaránt űzhető, világszerte ismert sportággá vált.
A tollaslabdázás sok más sportághoz hasonlóan igen jótékonyan hat a szervezetre. Csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, illetve a túlsúllyal összefüggő egyéb betegségek kialakulásának kockázatát, valamint javítja a jó és a rossz koleszterin arányát a vérben. A sportolás intenzitásától és gyakoriságától függően akár pár hét alatt megszabadít a túlsúlytól is. A rendszeres tollasozás nemcsak a testet edzi, hanem a mentális egészségünkre is jótékony hatással van. Különböző kutatások azt is megállapították, hogy a rendszeresen – a bemelegítés után legalább napi 30 percig – tollasozók várható élettartama mintegy 2 évvel nő.
A tollasozáshoz nem kell más, mint egy talpalatnyi szabad hely a kertben, egy rögtönzött háló (vagy még az sem), illetve néhány ütő és labda. Remek páros időtöltés lehet egy napsütötte hétvégén.
Lábtengó
A lábtenisz vagy közismert nevén lábtengó az 1920-as években terjedt el Közép-Európában. Bő egy évszázaddal később elmondható, hogy napjainkban igen nagy érdeklődés övezi ezt a strandon is űzhető sportágat. Nem véletlen, hiszen a lábtenisz legalább annyira izgalmas, mint egy teniszmérkőzés, és éppúgy megdolgoztatja a lábizmokat, mint a futball.
A játékhoz csak egy kifeszített teniszhálóra és egy focilabdára van szükség. A szabályok egyszerűek: a cél, hogy úgy rúgjuk át a labdát az ellenfél térfelére, hogy az csak egyszer érjen a talajhoz. Az amatőr mérkőzéseken általában 11:15-ig számolják a pontokat, de a hangsúly elsősorban a szórakozáson és a szabadban megvalósuló közös programon van. Ha a hirtelen érkező nyárias időben homokos partközelben vagyunk, remek páros kikapcsolódás lehet kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Kapcsolódó bejegyzések
Irány a természet! – Gördülő sportok tavasszal
A tavasz beköszöntével egyre több időt töltünk a szabadban, amit különböző szabadidős sportokkal tehetünk még élvezetesebbé.
Agility
Az agility modern kutyasport, amely pár évtizedes múltra tekint vissza. Úgy alakult ki, hogy 1978-ban Peter Meanwellt bízták meg a birminghami kutyashow megszervezésével. Ő azelőtt lovastisztként szolgált a hadseregben, így egy kreatív ötlettől vezérelve kitalálta, hogy olyan feladat elé állítja a kutyákat és gazdáikat, amely a díjugratás alapjain nyugszik. Az akadályokat a kutyák szintjéhez igazították, a pálya méretét pedig a kiállítás ringjéhez. Így született meg az első agility-pálya.
Később két angol úriember, John Gilbert és Peter Lewis közbenjárásával 1980-ban kialakult a ma is elfogadott szabályrendszer. Kibővítették az akadályelemeket, és szintidőket határoztak meg. Magyarországra 1990-ben robbant be ez a kutyás edzés. Ezután hamarosan meg is alakult a Magyar Agility Szövetség, amely a sport gondozásáért, fejlesztéséért és felügyeletért felel. Az igazgatáson kívül versenyeket és klubnapokat is szerveznek.
Az agility segít a gazda és kutyája közötti kommunikáció fejlesztésében, s kiváltképpen ideális kinti elfoglaltságot jelent a melegebb hónapokban. Az agility-tréning során a kutyának hibátlanul kell teljesítenie egy akadálypálya feladatait meghatározott idő alatt, s mindehhez sem póráz, sem nyakörv nem használható. Főként a kutya dolgozik, gazdája „csak” irányítja az akadálypályán, és követi a mozgását. Ma már itthon is nagyszerű kutyaiskolákban és tanfolyamokon lehet elsajátítani ennek a remek szabadtéri sportnak az alapjait.
Az agility célja az örömteli szórakozás és a sportos aktivitás kutyának és gazdájának, miközben egyúttal a bizalom is kiépül és erősödik közöttük. Remek páros időtöltés a jó időben!
A rendszeres sport és testmozgás a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott. Az egészséges életmóddal számos előadás és kerekasztal-beszélgetés foglalkozott a rendezvényen.
Fotó: Canva
