Annak ellenére, hogy tisztában vagyunk azzal, milyen fontos szerepet töltenek be a fák a természetben és az épített környezetben egyaránt, igen gyakran kivágják őket, ha például nem a megfelelő̋ irányba nőnek, vagy netán megbetegszenek. Pedig a megfelelő̋ szakember segítségével sok esetben meg lehetne menteni a fákat. Börzsei Bence faápolóval beszélgettünk.
Mióta része az életednek a növények és a fák szeretete?
Egészen kiskorom óta. Többgenerációs erdészcsaládból származom, nap mint nap az erdőt jártam. Pályaválasztáskor eszembe sem jutott más, én is az erdész szakmát választottam. Később aztán rájöttem, hogy sokkal jobban szeretnék egy-egy fával alaposabban foglalkozni, valamint érdekelt az épített környezet és a fák együttélése is, így továbbképeztem magam faápolónak.
Miről szól tulajdonképpen a faápolás?
A faápolás komplex feladat, amely során arra törekszünk, hogy a fák, amennyire csak lehet, jól érezzék magukat az épített környezetben is, illetve arra is figyelnünk kell, hogy mindemellett biztonságosak is legyenek. A faápolás számomra arról is szól, hogy bebizonyítsam, hogy az urbanizáció és a zöldterületek – különösen a fák – tökéletesen megférhetnek egymás mellett. Egyre több olyan technológiát hozunk be külföldről, amelyek ebben segítenek.
Milyen munkákat jelent ez a gyakorlatban?
A munkánk igencsak összetett, az egészen fiatal fák metszésétől kezdve a már-már matuzsálemi korú fák gondozásáig nagyon sok mindent felölel. Az ápolómetszés elsősorban a száraz, beteg, keresztbe növő ágak eltávolítását jelenti, emellett egyre több esetben telepítünk speciális, nagy teherbírású koronabiztosító kötelet is, amely a problémás részeket tehermentesítve időt ad a fának arra, hogy kinőhesse a hibáit. Előfordul, hogy támrendszert építünk, azaz alátámasztással korrigáljuk a fa megbomlott statikáját. Mindig hangsúlyozzuk, hogy egy fa életében az ültetést követő első tíz év a legfontosabb. Ha ekkor apró beavatkozásokkal, metszésekkel gondozzuk, ezzel a nagyobb problémák jó részét megelőzhetjük.
Sokan elfelejtkeznek arról, hogy milyen fontos, ami a föld alatt zajlik, pedig a fának nem csupán a látható részeivel kell foglalkozni. A gyökértér, a gyökerek éppolyan fontosak, mint a törzs vagy a lombkorona. Építkezések előtt egyre gyakrabban hívnak minket, hogy készítsünk favédelmi tervet, illetve, ha valahol szükséges gyökereket metszeni, ezt oldjuk meg szakszerűen, ne a munkagép tépje, roncsolja szét őket.
Sajnos a faápolásnak ez a területe itthon még gyerekcipőben jár, ami részben annak is köszönhető, hogy egy gyökérroncsolás hatása nem azonnal jelentkezik, hiszen a fának vannak tartalékai. Eltelik akár 5–10 év is, mire a fa elkezd leépülni, ám ekkor sok esetben már senki sem emlékszik arra, hogy a szóban forgó területen évekkel ezelőtt munkagépek jártak. Pedig ma már számos eszköz és technológia áll rendelkezésünkre pusztán a gyökerek megóvására is.
Ezenkívül a mostanában egyre nagyobb kihívást jelentő klímaváltozás okozta problémákra is igyekszünk reagálni, a fák körüli talaj minőségének és vízmegtartó képességének javításában is eltökéltek vagyunk. Olyan kertfoltokat igyekszünk kialakítani akár mulcsozással, akár fűnyírásból kivont vadvirágos területek, akár minierdők létesítésével, amelyek segítenek minél több esővizet megkötni, valamint tápanyagban gazdagabb talajt biztosítanak a fáknak.
Miért fontos, hogy az emberek a kivágás helyett inkább a fa ápolását, megmentését válasszák?
Akinek van az udvarán egy nagy fa, az pontosan tudja, hogy az árnyékában nyáron akár 4–5 °C-kal is hűvösebb lehet, ráadásul a hűtés a klímaberendezésekkel szemben ingyen, energiahatékonyan és természetes módon történik. Emellett egy fákkal tarkított kert számos élőlény és madár lakhelyéül szolgál, valamint természetes környezetben az emberek is jobban érzik magukat. Nem véletlen, hogy a sok fával és zöldfelülettel rendelkező ingatlanok drágábbak.
És mik a tapasztalataid, mennyire ismert és keresett a faápolás?
Sok évvel ezelőtt, amikor faápolásra adtam a fejem, idehaza kevésbé volt ismert ez a szakma. Rájöttem, hogy éppen ezért szükséges nagyon sok edukációs tartalmat készíteni a témában, és igyekszem minél több emberrel megismertetni a faápolást. Ennek az útnak persze sosem lesz vége, hiszen mindig lesz miről bejegyzéseket készíteni: mindig vannak új eszközök, új faápolási technológiák, újabb kutatások, amelyekről érdemes beszélni.
Hogyan teszitek mindezt?
A Facebook-oldalunkon igyekszünk minél több fotót és videót posztolni a különböző munkáinkról, illetve a honlapomon lévő blogfelület lehetőséget biztosít arra, hogy részletesebben kifejtsek egy-egy témát a fák, a faápolás kapcsán. A blogbejegyzésekben is igyekszem képekkel illusztrálni a mondandómat, így talán még szemléletesebb és érthetőbb a történet. Egyébként abban, hogy miről írjak, sokat segítenek a megrendelőink vagy éppen az olvasóink visszajelzései és ötletei, illetve igyekszem mindig olyan témákról írni, amelyek sokak érdeklődésére tarthatnak számot.
Amire különösen büszke vagyok, az a mesekönyvünk, amely most már német nyelven is megjelent. Szerettem volna a legkisebbekkel is megismertetni a faápolást, és erre tökéletes megoldásnak tűnt a mesék világa.
Miről szól ez a mesekönyv, és hogyan fogadták a gyermekek?
A könyv tíz olyan rövid történetet mutat be, amelyek számunkra is kedvesek. Arra törekedtünk, hogy a mesék ne csupán informatívak legyenek, hanem szórakoztassák is a gyerkőcöket. A könnyebb megértést szolgálják a szerethető, de egyszerű rajzok, illetve a mesék terjedelme is. A fogadtatása pedig nagyon klassz volt, sokan jelezték már, hogy várják a folytatást.
Nem titkolt célom volt a könyvvel, hogy egyre több fiatalt nyerjek meg ennek szakmának, egyre többen akarjanak faápolók lenni. Amikor például arról kapok fotót, hogy egy gyerkőc a könyv hatására faápolónak öltözött farsangkor, az leírhatatlan érzés. De kaptam már képeket arról is, hogy egy kissrác biciklissisakban, játékfűrésszel a kezében járta az udvart, mondván, ő most meggyógyítja a fákat.
A gyermekek egyébként nagyon érdeklődnek a téma iránt. Amikor egy iskola vagy óvoda udvarán dolgozunk, igyekszünk nekik minél érdekesebb fahibákat megmutatni, de előszeretettel vizsgálják át az odúkból kiszedett földes, humuszos masszát is apró élőlények után kutatva.
Melyek a „legbetegesebb” fák?
A klímaváltozás hatásait mostanában leginkább a nyírfa és a lucfenyő viseli rosszul, náluk jelentkeznek leggyakrabban a kiszáradás és a különböző betegségek tünetei. De sajnos egyre több fafaj kerül veszélybe. A külföldi konferenciáknak szinte kivétel nélkül központi témája a klímaváltozás és azoknak a technológiáknak a köre, amelyekkel enyhíthetjük a klímaváltozás hatását a jelenlegi faállományainkban. Azt is kutatják, hogy melyek lesznek a klímatűrő fafajok.
Mikor érdemes faápoló szakembert hívni?
Szerintem akkor is célszerű átfogó felmérést készíteni a fáink állapotáról, amikor úgy érezzük, hogy nincs baj. Ugyanis sok esetben olyan hibákat is kiszúrunk, amelyeket laikusként a földről szemlélődve nem feltétlenül lehet észrevenni. Egymást keresztező vagy éppen hosszában elrepedt ágakat szinte minden alkalommal metszünk le a fákról, az ilyen fahibákat csak a lombkoronában mozogva lehet látni.
Ha bármilyen probléma felmerül – akár kiszáradás jelei mutatkoznak, akár egyéb elváltozások vagy sebek jelennek meg a fákon –, akkor mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálni. Illetve nagyon szuper lenne, ha építkezések előtt is egyre többen megkeresnének minket, ugyanis már pusztán a fák gyökérzónájának feltérképezésével, a védőtávolságok kialakításával nagyon sok fát meg tudnánk óvni a későbbi kiszáradástól.
Hogyan zajlik egy fának a vizsgálata?
Minden esetben vizuális favizsgálattal kezdünk, ilyenkor nemcsak az adott fát, de annak környezetét is átnézzük. Megnézzük, milyen a talaj, van-e talajtakaró, volt-e gyökérvágás, vannak-e talajrepedések, és csak ezután jön a törzs, illetve a lombkorona vizsgálata. A felmérés során átbeszéljük a megrendelővel a problémákat és a lehetséges megoldásokat. Amennyiben szükségesnek ítéljük, műszeres favizsgálatra is van lehetőség. Ebben az esetben a műszer pontosan kimutatja a fa belső részeinek az állapotát, illetve azt is számszerűsíti, hogy milyen mértékű beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy a fa biztonságossá váljon.
Ha már a biztonságnál tartunk, mennyire veszélyes a munkád?
Nem veszélytelen, de szerencsére professzionális eszközök állnak a rendelkezésünkre, amelyekkel már biztonságosan tudunk dolgozni a fákon. Mielőtt felmászunk, ellenőrizzük a mászótársunk felszerelését, illetve a felmászókötelét ketten terheljük, hogy megnézzük, valóban bírja-e a mászó súlyát. Végig kötélen lógva dolgozunk, így az oldalágakat sem terheljük, amikor kimászunk rájuk.
Egy motorfűrészhangot is kizáró sisakkommunikációs eszköz segítségével pedig folyamatosan tudunk egymással beszélgetni, végig tudunk egymásról. Emellett mindig párban dolgozunk, és bár szerencsére még éles helyzetben nem volt szükségünk erre, rendszeresen iktatunk be olyan napokat, amikor a társmentést gyakoroljuk.
Izgalmas, változatos és nagyon szép feladat, amit nap mint nap végeztek.
Igen, tényleg az. Persze vannak azért árnyoldalai is, például előfordul, hogy az ember egyik keze gyantába ragad, a másik pedig galambpiszokba. De összességében ez egy nagyon romantikus szakma.
A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott élővilágunk védelme és fenntartása, melyet a Your Planet kiállítás mutatott be. A 18 szigetből álló tárlat több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.
Kiemelt kép: Börzsei Bence