Az ősfák törzsének mélyén lévő nyomok felfedték, hogy a tavalyi nyár volt a legmelegebb az északi féltekén az elmúlt 2000 évben.
Azt már megerősítették, hogy a tavalyi év volt a legmelegebb 1850 óta. Ám most a fagyűrűk, amelyek sokkal régebbi hőmérsékleti információkat is rögzítenek, mint a viktoriánus tudományos feljegyzések, megmutatták, milyen példátlan volt a tavalyi hőmérséklet.
4 fokkal melegebb, mint eddig
A kutatók szerint a tavaly júniusi, júliusi és augusztusi hőmérséklet közel 4 fokkal volt melegebb, mint a két évezreddel ezelőtti leghűvösebb nyáron. Az éghajlatkutatók többször is kimutatták, hogy a globális hőmérséklet gyorsan emelkedett az elmúlt évtizedekben. Az ENSZ éghajlati testülete szerint utoljára több mint 100 000 éve lehetett ilyen meleg a világon.
Kapcsolódó bejegyzések
Év végi összesítés: Így áll most a világ a klímaváltozással
Miközben a résztvevők többsége igyekszik megragadni az ENSZ klímacsúcsa (a COP28) által sokak szerint képviselt utolsó esélyt a klímakatasztrófa elkerülésére, a jelentések alapján ez már egyre inkább csak gyors és radikális cselekvéssel érhető el.
Ezek a következtetések olyan feljegyzésekből származnak, mint a jég és a mélytengeri üledékek, amelyek jól jelzik a Föld geológiai múltját, de nem határozhatnak meg konkrét éveket vagy akár évtizedeket. Ezért különösen értékesek a fagyűrűk a hőmérsékleti változások feltárásában. Ugyanis nemcsak a fa korát mutatják meg, hanem minden évben részletes információkat rögzítenek az éghajlat állapotáról, a fa növekedésének hála.
„Ez a fagyűrűs rekordok szépsége” – mondta Ulf Büntgen, a Cambridge-i Egyetem környezeti rendszerelemző professzora és a tanulmány társszerzője. A tudósok élő példányokat és kövületeket is vizsgáltak, az európai Alpoktól az orosz Altaj-hegységig. A tengerszint feletti magasságban élő fákra összpontosítottak, ahol a nyári növekedés hatása a legegyértelműbb. Ilyen helyeken a gyűrűk általában szélesebbek a melegebb években, hiszen ekkor nagyobb a növekedés, és vékonyabbak a hidegebb években.
Kép: canva
A hőmérséklet elemzés évezredekre nyúlik vissza
A kilenc legnagyobb hőmérsékletre érzékeny fagyűrű kronológiáját felhasználva a kutatók képet alkottak a nyári hőmérsékletekről, amelyek két évezredre nyúlnak vissza a világ északi részén. Egy ilyen nagy adatkészlet használatával – amely sok ezer fát tartalmaz a félteke különböző részein – a kutatók biztosabbak lehetnek abban, hogy rekordjaik a hőmérséklet változásait tükrözik, nem pedig több helyi problémát, például a fákat érintő betegségeket.
A kutatók a hosszú távú fagyűrűrekordot a modern hőmérsékleti adatokkal is összevetették. Ennek során megállapították, hogy 2023 nyara 2,07 C-kal melegebb volt, mint az 1850-1900 közötti iparosodás előtti időszakban bármelyik nyár.
Kép: canva
A leghűvösebb 536-os nyárhoz képest a tavalyi nyár 3,93 fokkal volt melegebb. Sok hidegebb évhez hasonlóan az 536-ot is egy nagy vulkánkitörés érintette, amely rengeteg ként juttatott a légkörbe, ez pedig hozzájárult a bolygó lehűléséhez. A vulkáni tevékenységet olyan hűvösebb időszakokkal hozzák összefüggésbe, mint a 6. századi kis jégkorszak, amely nagyjából 1350-től 1850-ig tartott.
Az ipari idők előtti fagyűrű-rekonstrukcióban a legmelegebb nyár a 246. év volt, de a kutatók szerint még ez sem közelíti meg a közelmúlt forró nyarait. A nagy bizonytalanságokat is figyelembe véve, a szerzők szerint 2023 nyara legalább 0,5 °C-kal túlszárnyalta a természetes éghajlati változók tartományát. A kutatók szerint a fagyűrűk információi óriási kiegészítést jelentenek az éghajlatváltozásról szerzett tudásunkhoz.
Sokkal melegebb lehet, mint gondolnánk
Még az 1850-1900 közötti időszakban is csak 58 meteorológiai állomás rögzítette a hőmérsékletet világszerte, ebből Európában 45. Ez azt jelenti, hogy a mérések módja miatt a hőmérsékleteket ebben az időszakban túlbecsülték.
Az új tanulmány azt feltételezi, hogy a világ körülbelül negyed fokkal melegebb lehet, mint amennyit általában jelentenek. Noha a kutatók azt állítják, hogy a 2023-as nyári meleg túlnyomó többségéért az emberi tevékenység felelős, azt is megjegyzik, hogy a hőmérsékletet az El Niño felerősítette.
Kép: canva
Ez a természetben előforduló éghajlati minta azt mutatja, hogy melegebb vizek jönnek a Csendes-óceán felszínére, és elősegítik a levegő hőmérsékletének globális emelkedését.
Az El Niño-t először dél-amerikai halászok jegyezték fel a 17. században, de a fagyűrű adatai azt mutatják, hogy a jelenség sokkal régebbre nyúlik vissza.
A legutóbbi El Niño-jelenség hozzájárult ahhoz, hogy 2023 a feljegyzések legmelegebb éve legyen, de mivel 2024 elejéig is folytatódott, a 2024-es év rekord meleg hónapokat jelenthet.
A szerzők szerint munkájuk legfontosabb következtetése az, hogy gyorsan csökkenteni kell a bolygót melegítő gázok kibocsátását. „Minél tovább várunk, annál drágább lesz, és annál nehezebb lesz mérsékelni vagy akár megállítani és visszafordítani ezt a folyamatot” – mondta a vezető szerző, Jan Esper professzor, a német Johannes Gutenberg Egyetem munkatársa.
Forrás: bbc.com
Kiemelt kép: canva