
Sokan meglepĹ‘dnek, amikor este látják, hogy a denevĂ©rek repkednek a városi lámpák körĂĽl, de ez a jelensĂ©g nem teljesen Ăşjkeletű. A városok mindig is nyĂşjtottak nĂ©hány fajnak menedĂ©ket, azonban az urbanizáciĂł Ă©s az Ă©ghajlatváltozás egyĂĽttesen felgyorsĂtotta a denevĂ©rek városiasodását.
Miért vonzódnak a denevérek a városokhoz?
A városi környezet vonzĂłvá válik a denevĂ©rek számára, mivel számos hasonlĂłságot mutat termĂ©szetes Ă©lĹ‘helyeikkel, melyekbĹ‘l egyre kevesebb van a folyamatos erdĹ‘pusztĂtĂł tevĂ©kenysĂ©gek miatt. Az Ă©pĂĽletek, mint mestersĂ©ges sziklák vagy barlangok, rejtekhelyet biztosĂtanak számukra, ahol nappal pihenhetnek, illetve ahol biztonságban vannak a ragadozĂłktĂłl.
Emellett a városi terĂĽletek gyakran gazdagok Ă©lelemforrásban: a denevĂ©rek fĹ‘ táplálĂ©kát jelentĹ‘ rovarokat vonzzák a közvilágĂtás fĂ©nyei. A rovarok tömege a lámpák körĂ© gyűlik, megkönnyĂtve a denevĂ©rek vadászatát. Ez a „könnyű vacsora” lehetĹ‘vĂ© teszi számukra, hogy kevĂ©s energiaráfordĂtással sok táplálĂ©khoz jussanak.
Alkalmazkodás a városi környezethez
A denevĂ©rek kiválĂłan alkalmazkodtak a városi környezethez. EgyrĂ©szt kihasználják a kĂĽlönbözĹ‘ Ă©pĂtĂ©szeti megoldások adta lehetĹ‘sĂ©geket, pĂ©ldául a rĂ©sekben, repedĂ©sekben Ă©s a tetĹ‘k alatt találhatĂł ĂĽregekben rejtĹ‘zködnek. MásrĂ©szt az echolokáciĂłs kĂ©pessĂ©gĂĽk lehetĹ‘vĂ© teszi számukra, hogy hanghullámokat bocsássanak ki, Ă©s azok visszaverĹ‘dĂ©sĂ©t Ă©rzĂ©kelve jĂłl tájĂ©kozĂłdjanak a városok szűk utcáin is.
Azonban a városi környezet nem minden eleme könnyĂti meg a denevĂ©rek Ă©letĂ©t. A modern Ă©pĂtĂ©szet sima ĂĽveg- Ă©s fĂ©mfelĂĽletei akusztikus tĂĽkörkĂ©nt működnek, visszaverve a denevĂ©rek által kibocsátott ultrahangokat, de anĂ©lkĂĽl, hogy hasznos tájĂ©kozĂłdási informáciĂłt nyĂşjtanának. Ezáltal ezek a felĂĽletek láthatatlanná válnak számukra, Ă©s gyakran elĹ‘fordul, hogy a denevĂ©rek nekirepĂĽlnek ezeknek a sima struktĂşráknak.
Az ilyen ĂĽtközĂ©sek kĂĽlönösen veszĂ©lyesek lehetnek, mivel a denevĂ©rek sĂ©rĂĽlĂ©seket szenvedhetnek el. Erre a problĂ©mára már lĂ©teznek megoldások: pĂ©ldául a sima felĂĽletekre helyezett matricák vagy más vizuális jelzĂ©sek megszakĂtják a felĂĽlet egybefĂĽggĹ‘ akusztikus visszaverĹ‘dĂ©sĂ©t, ezáltal segĂtik a denevĂ©rek számára a felĂĽlet Ă©rzĂ©kelĂ©sĂ©t Ă©s elkerĂĽlĂ©sĂ©t. Ezek a mĂłdszerek hasonlĂłan működnek, mint a madarak ellen használt ĂĽvegmatricák, Ă©s hatĂ©konyan csökkenthetik a denevĂ©rek ĂĽtközĂ©seinek számát a városi környezetben.
Éghajlatváltozás és a denevérek terjedése
Az Ă©ghajlatváltozás is kulcsszerepet játszik abban, hogy a denevĂ©rek egyre inkább behĂşzĂłdnak a városokba. A globális felmelegedĂ©s következtĂ©ben a telek enyhĂ©bbĂ© váltak, ami csökkenti a denevĂ©rek tĂ©li hibernáciĂłs igĂ©nyĂ©t. RĂ©gebben a denevĂ©rek hosszabb ideig inaktĂvak voltak a hidegebb hĂłnapokban, de a melegebb telek lehetĹ‘vĂ© teszik, hogy tovább maradjanak aktĂvak mĂ©g a városokban is. EzenkĂvĂĽl a városi hĹ‘szigetek – a városok magasabb hĹ‘mĂ©rsĂ©kletű terĂĽletei – kedvezĹ‘bb környezetet teremtenek számukra.
A felmelegedĂ©s hatására azonban nemcsak a viselkedĂ©sĂĽk változik, hanem a földrajzi eloszlásuk is. Észak felĂ© haladva általában csökken a denevĂ©rek fajdiverzitása, azonban a globális felmelegedĂ©s következtĂ©ben egyre több denevĂ©rfaj Ă©rkezik dĂ©lrĹ‘l, Ăgy bĹ‘vĂtve a helyi ökoszisztĂ©mák diverzitását. Tehát olyan Ăşj fajok jelenhetnek meg bizonyos országokban, amelyek korábban nem voltak ott honosak.
Magyarországon is megfigyelhetĹ‘, hogy Ăşjabb dĂ©li eredetű denevĂ©rfajok (pl. a fehĂ©rszĂ©lű törpedenevĂ©rek) jelennek meg a változĂł klĂmának köszönhetĹ‘en.
Mely denevérfajok gyakoriak Magyarország városaiban?
Magyarországon 28 denevĂ©rfaj van, mely közĂĽl több is sikeresen alkalmazkodott a városi Ă©lethez. Az egyik leggyakoribb városi denevĂ©rfaj a rĹ‘t koraidenevĂ©r (Nyctalus noctula), mely kĂĽlönösen a parkokban, zöld terĂĽleteken szeret tanyázni, de az Ă©pĂĽletek repedĂ©seiben is sokszor elĹ‘fordul. Emellett gyakori fajok mĂ©g a közönsĂ©ges kĂ©seidenevĂ©r (Eptesicus serotinus), a fehĂ©rtorkĂş denevĂ©r (Vespertilio murinus), a fehĂ©rszĂ©lű törpedenevĂ©r (Pipistrellus kuhlii), a közönsĂ©ges törpedenevĂ©r (Pipistrellus pipistrellus) Ă©s az alpesi denevĂ©r (Hypsugo savii). Ezek a fajok szĂvesen vadásznak a városi rovarpopuláciĂłkra, Ă©s rendszeresen megfigyelhetĹ‘k a közvilágĂtás körĂĽl.
Az épületek mely részeit kedvelik?
A denevĂ©rek általában az Ă©pĂĽletek magasabb, nehezebben megközelĂthetĹ‘ rĂ©szeit rĂ©szesĂtik elĹ‘nyben, ahol zavartalanul pihenhetnek nappal. A tetĹ‘szerkezetek, a padlások, a homlokzatok Ă©s a panelek redĹ‘nytokjai melletti rĂ©sek mind nĂ©pszerű bĂşvĂłhelyek. Azonban nem csak ezek a rejtekhelyek lehetnek vonzĂłak számukra; mestersĂ©ges denevĂ©rodĂşkat is kihelyezhetĂĽnk az Ă©pĂĽletek falaira.
Ezek az odĂşk hasonlĂł funkciĂłt töltenek be, mint a madárodĂşk, Ă©s kĂĽlönösen hasznosak lehetnek azokban a városi környezetekben, ahol kevĂ©s termĂ©szetes bĂşvĂłhely áll rendelkezĂ©sre. Az odĂşkat Ă©rdemes legalább 4-5 mĂ©ter magasan elhelyezni, napos oldalon, mivel a denevĂ©rek szeretik a melegebb, vĂ©dettebb helyeket. A dĂ©lkeleti vagy dĂ©lnyugati tájolásĂş homlokzatok kĂĽlönösen kedvezĹ‘ek, mivel ezek megfelelĹ‘ napsĂĽtĂ©st biztosĂtanak az odĂş melegen tartásához.
A denevérek szerepe a városi ökoszisztémában
A denevĂ©rek jelenlĂ©te a városokban nemcsak Ă©rdekessĂ©g, hanem fontos ökolĂłgiai szerepĂĽk is van. KiemelkedĹ‘ rovarirtĂłk, segĂtenek kordában tartani a rovarpopuláciĂłt, kĂĽlönösen a szĂşnyogokĂ©t Ă©s egyĂ©b kártevĹ‘kĂ©t. Egyetlen denevĂ©r akár több ezer rovart is elfogyaszthat egy Ă©jszaka alatt, Ăgy jelentĹ‘sen hozzájárul a városok ökolĂłgiai egyensĂşlyához. Mivel termĂ©szetes kártevĹ‘irtĂłk, a denevĂ©rek csökkenthetik a kĂ©miai rovarirtĂłk használatát is, ami környezetvĂ©delmi szempontbĂłl is elĹ‘nyös.
A denevérek védelme a városokban
A városi környezetben a denevĂ©rek vĂ©delme kĂĽlönös figyelmet igĂ©nyel, mivel sokszor olyan helyeken telepednek meg, ahol zavarhatják az embereket. KĂĽlönösen Ĺ‘sszel, a nászidĹ‘szak alatt fordulhat elĹ‘, hogy több denevĂ©r is beköltözik a panelek rĂ©seibe vagy más Ă©pĂĽletek repedĂ©seibe. Ezek az átmeneti kolĂłniák általában csak nĂ©hány hĂ©tig maradnak, Ă©s utána maguktĂłl elköltöznek, Ăgy nem szĂĽksĂ©ges azonnal beavatkozni. Fontos megĂ©rteni, hogy ezek a kolĂłniák nem okoznak tartĂłs problĂ©mát, Ă©s a denevĂ©rek termĂ©szetes szaporodási ciklusához tartoznak.
Amennyiben a denevĂ©rek nem távoznak maguktĂłl, lĂ©teznek olyan denevĂ©rbarát megoldások, mint a speciális lezárások, amelyek lehetĹ‘vĂ© teszik, hogy a denevĂ©rek kijussanak a rĂ©seikbĹ‘l, de visszatĂ©rni már nem tudnak. Ezek az eszközök hatĂ©konyan Ă©s kĂmĂ©letesen oldják meg a problĂ©mát anĂ©lkĂĽl, hogy ártanának az állatoknak.
Fontos, hogy ne használjunk olyan drasztikus mĂłdszereket, mint a purhab vagy a fĂĽstölĂ©s, mert ezek nemcsak veszĂ©lyesek a denevĂ©rekre, de törvĂ©nyt is sĂ©rthetĂĽnk velĂĽk, mivel a denevĂ©rek vĂ©dett állatok. A legjobb megoldás, ha szakembert hĂvunk, aki tapasztalattal Ă©s a megfelelĹ‘ eszközökkel segĂt az állatok biztonságos eltávolĂtásában Ă©s az Ă©pĂĽlet vĂ©delmĂ©nek megĹ‘rzĂ©sĂ©ben.
A denevérek és a jövő városai
Ahogy a városok növekednek Ă©s az Ă©ghajlat változik, várhatĂłan mĂ©g több denevĂ©r fog megtelepedni a városi környezetben. A jövĹ‘ városai valĂłszĂnűleg egyre több vadon Ă©lĹ‘ állatfaj számára biztosĂtanak majd Ă©lĹ‘helyet, beleĂ©rtve a denevĂ©reket is. Fontos, hogy a várostervezĂ©s figyelembe vegye a biolĂłgiai sokfĂ©lesĂ©get fenntartĂł szempontokat, hogy a denevĂ©rek Ă©s más fajok is bĂ©kĂ©sen Ă©lhessenek az emberekkel egyĂĽtt a városokban.
(forrás: turistamagazin.hu)
Kiemelt kép: Canva